Veszített népszerűségéből a Jobbik

Az elmúlt egy hónapban érezhetően csökkent a Jobbik támogatottsága, míg a Fideszé és az MSZP-é nem változott - derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából. Az Együtt 2014 választói mozgalom a népesség 6 százalékának a voksára számíthatna, ha lehetne rá szavazni.

A közvélemény-kutató a - december 4. és 11. között, a felnőtt lakosság körében végzett, 1500 ember megkérdezésén alapuló - kutatásának eredményét ismertető, az MTI-hez pénteken eljuttatott összegzésében arról írt, hogy a Fidesz és az MSZP támogatottsága nem változott az elmúlt egy hónapban: előbbit a lakosság 19, utóbbit 16 százaléka nevezte meg leginkább kedvelt pártjaként.

Az Ipsos szerint érezhetően csökkent viszont a Jobbik tábora, amely ezúttal 6 százalékos: a pártnak utoljára csaknem két éve, 2011 januárjában volt ekkora a támogatottsága, azóta mindig jobban szerepelt. Az LMP tartotta az év elején mért 4 százalékot, a Demokratikus Koalíciónak (DK) a megszokottnál kisebb, 1 százalékos tábora volt most decemberben.

A pártoktól távolságot tartók csoportja 51 százalékos, jóval alacsonyabb, mint 2012 elején, amikor 57 százaléknyian tartoztak ebbe a csoportba.

Az adatok szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékon áll, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbikot pedig 14 százalék. Az LMP támogatottsága ebben a körben 6 százalékos, a DK-é 2.

Ha az Együtt 2014 választói mozgalom is szerepel a voksolásra szóba jöhető politikai szervezetek között, akkor a népesség 6 százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választóknak pedig a 10 százalékára - írták, hozzátéve, hogy a mozgalom híveinek fele újonnan mozgósított választópolgár, akinek nincsen elsődlegesen preferált pártja. Minden ötödik szavazójuk eredendően MSZP-s, míg közel egyharmaduk más pártoktól érkezett.

Keveset változtak az erőviszonyok az év eleje óta

Az Ipsos beszámolt arról is, hogy az év elejéhez képest keveset változtak a politikai erőviszonyok, a pártok akkori sorrendje maradt, támogatottságuk valamelyest módosult.

A cég tájékoztatása szerint januárban a Fidesz-MSZP százalékos aránypár 16-11 volt, most decemberben 19-16. Mint látható - folytatták -, a kormánypárt is érzékelhetően erősödött az elmúlt egy évben, de a szocialistáknak is jelentősen, a másfélszeresére sikerült bővíteniük a táborukat. A Jobbiknak ugyanakkor veszteségei voltak az idén: januárban 9, most 6 százalékot értek el. Az LMP táborának mérete az év elejivel azonos, a népesség 4 százalékát tudta magához vonzani. A DK januártól novemberig 2 százalékon állt, most viszont - megalakulása óta először - 1 százalékos a tábora.

A szavazók demográfiai profilja

A pártok szavazótáborainak az elmúlt hónapok összevont adatai alapján megrajzolható társadalmi-demográfiai profiljáról az Ipsos azt írta: legkevésbé a Fidesz-szavazó tipikus, ugyanis már régóta megfigyelhető, hogy iskolázottság és életkor szerinti beágyazottsága viszonylag egyenletes. Ugyanígy egyenletes a kormánypárt támogatottsága a településszerkezet szerint, most már vidéken, a kisebb településeken nem mutatható ki az átlagot meghaladó ereje.

A tipikus MSZP-szavazó sokkal inkább leírható - olvasható a kutatásban -, bár az egyes végzettségi rétegekben itt sem tapasztalhatók eltérések. Annál inkább befolyásoló hatása van az életkornak és a lakóhelynek: a szocialista párt hívei nagyobb eséllyel találhatók meg az 50 év felettiek és a fővárosiak körében.

Mint fogalmaztak, a Jobbikot pártolók "arcéle nagyon karakteres": a férfiak, a húszas-harmincas korosztály tagjai, a közepes státuszúak, az észak-magyarországi és észak-alföldi régió lakói körében az átlagosnál magasabb a nemzeti radikális párt támogatottsága. Az LMP támogatóit jellemezhetők a legkönnyebben: java részük nagyvárosi, kvalifikált, fiatal választópolgár. A DK szavazóival főképpen a városokban és a nyugdíjas korúak körében lehet találkozni.

Különösen érdekesnek nevezik a kutatásban azokat a véleményazonosságokat, amelyek egybekovácsolják a szimpatizánsokat. A Fidesz egységét például a jobboldali önbesorolás - 89 százalékuk határozza így meg magát - és a miniszterelnök iránti rokonszenv (74 pont) teremti meg. Ugyancsak erősen összefogja a kormánypártiakat a győzelembe vetett hit, 81 százalékuk szerint egy mostani választásnak is nyertesei lennének.

Az MSZP híveinek közös platformja az ország jelenlegi állapotával való elégedetlenség: 96 százalékuk szerint rossz irányba haladnak a dolgok. A szavazótábor összetartozásának fontos jele a baloldali elkötelezettség magas foka: 83 százalék erre az oldalra sorolja magát. A pártelnök is erősíti az egységet, az övéitől kapott népszerűségi mutató 73 pont - írja a felmérés.

A Jobbik hívei körében is szoros kapocs a jobboldali identitás, ez 86 százalékukra jellemző. Meglehetősen egységesek az aktuális közállapotokat illetően: 85 százalékuk úgy véli, hogy az ország rossz úton jár. A pártelnök személyében is eléggé egyetértenek, népszerűségi mutatója 75 pont.

Az LMP táborának csaknem teljesen egyöntetű véleménye van az országban zajló folyamatokról, 93 százalékuk negatívan vélekedik. Az ökopárt híveinek politikai-ideológiai hovatartozását a bal-jobb kategóriában inkább a heterogenitás jellemzi, viszont azonosságot teremt számukra a liberális felfogás - amelyhez 77 százalékuk tartozik.

A DK táborát az ország helyzetének egybehangzó - lényegében 100 százalékos - kritikája tartja össze - derül ki az Ipsos kutatásából.