Egy alattvaló ne ugráljon

Kóka János közmunkás nem számított jutalomra, de örül neki, és azt mondja, "a beosztott a felettesét nem hagyhatja cserben". Érpatak polgármesterét támadják önkényeskedés és megfélemlítés miatt, de kitart szerinte sikeres módszere mellett. A közösséget rombolókat a szociális juttatások megvonásával, kritikusait perek tucatjával rendszabályozó Orosz Mihály Zoltánról bírálói is elismerik, hogy ügyes és kitartó, de azt mondják, ennek az az ára, hogy mindenki úgy táncol, ahogy ő fütyül. A polgármester viszont állítja, hogy csak irigykednek rá, és seftesek próbálják fúrni.

Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

"Ez a módszer itt bevált. Lenne miniszterelnök, az országot is rendbe tenné" - mondták Orosz Mihály Zoltán polgármesterről, illetve az általa kidolgozott érpataki modellről a helyi hivatal egyik telephelyének farönkökkel telizsúfolt udvarán tevékenykedő emberek. A falu nagyot fejlődött, magyarázza László, aki apró, üres büféjében támasztja a kályhát a Kossuth utcán. "Tisztán tartatja az utcákat, takaríttatja az elhagyott házakat, a kisebbséget is rákényszeríti a munkára. Azelőtt heti háromszor-négyszer voltak betörések, és bár ilyen most is akad, de csak hébe-hóba egy-kettő" - állítja a férfi. "Aki nem áll be a sorba, annak el kell menni" - mondta, utalva a polgármester elveire.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban a héten zárul le a Belügyminisztérium által a rászoruló településeknek biztosított, a szociális tűzifára vonatkozó igények beadása. A helyi polgármesteri hivatal hirdetménye szerint ennek során túligénylés esetén - az érpataki modellnek megfelelően - a jogszerűen rászorulók közül azok a családok élveznek előnyöket, amelyek tagjai betartják a közösségi együttélés szabályait. Felelősségteljesen gondoskodnak gyermekeikről, a felnőttek megtesznek mindent családjuk sorsának javításáért, nem akadályozzák az önkormányzat és egyéb hatóságok munkáját, nem rontják a település jó hírnevét, nem bújtatnak körözött bűnözőket, szorgalmasan járnak közmunkára.

Hamis törésvonalak ellen

Nem faji, nem is pártpolitikai alapon teszünk különbséget, hanem azon az alapon, hogy a közösség számára építő vagy romboló tevékenységről van szó - magyarázta lapunknak Orosz Mihály Zoltán polgármester. Számára az egész a "hamis faji és pártpolitikai törésvonalak" felszámolásáról és a "neoliberális állam hibáinak kijavításáról" szól. Azt mondta, az általa kidolgozott modellnek hála, a köznyugalmat borzoló esetek száma jelentősen csökkent.

Az utcákon pénztelenség, de rendezettség látszik; ez a legtöbb portára is igaz - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Orgován Sándor cigány kisebbségi önkormányzati képviselő is elismeri a modellt. "A többségnél ez bevált, persze vannak olyanok, akiknek semmi sem jó" - mondta az [origo]-nak telefonon. "Azok, akik nem fogadták ezt el, már nincsenek is itt, vagy börtönben vannak, vagy elköltöztek" - magyarázta a Lungo Drom cigányszervezet érpataki elnöke.

Érdemes húzni az igát

Sok romát alkalmaznak a közmunkában, és azok dolgoznak is becsülettel. "Ne az legyen, hogy egy-két romboló miatt mindenkit egy kalap alá vesznek" - közölte Orgován, aki szerint ezt célozta az is, hogy az önkormányzat által szervezett össznépi szilveszteri koccintáson pénzjutalmat kapott három roma közmunkás, "egész évi munkájukért".

"Nem is számítottam a jutalomra" - mondta az [origo]-nak Kóka János, az egyik díjazott a helyi templom mögötti szoba-konyhás kis házában. Ő sok hónapot ledolgozott közmunkásként tavaly, de a jutalmat - úgy tudja - elsősorban azért kapta, mert karácsony előtt nem sokkal, munka után, amikor a szociális csomagról szóló szórólap kihordására keresett embert a közmunkások vezetője, jelentkezett. "Ötvenegy közmunkásból csak hárman jelentkeztünk. Jutalmuk fejenként tízezer forint volt, élettársa is megkapta, ő is jelentkezett. "A beosztott a felettesét nem hagyhatja cserben" - magyarázta, miért ugrik, ha szabadságról hívják be.

Kóka János és élettársa, Edit, akik szilveszterkor tízezer forintos jutalmat kaptak az önkormányzattól - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

"Érdemes húzni az igát, így el tudjuk tartani a családunkat" - kapcsolódott be a sparhelt melletti beszélgetésbe élettársa, Edit, aki 2008-ban a falu első közmunkása volt. "Takarítottam az utcát, a temetőt, nem szakadt le a gyűrű az ujjamról, nagyon is megbecsültek." Hálás a közmunkáért, be tudják fizetni a számlákat, jut valami a lányuk taníttatására - rendőrnek készül -, és tudják törleszteni a konyhabútorra vagy plazmatévére felvett providentes gyorshitelt is. Szerinte dolgozni kell szó nélkül, "egy alattvaló ne ugráljon."

Királyság

Nem mindenki ilyen lelkes. "Itt királyság van, önkényuralmi rendszer" - mondta az [origo]-nak két helyi önkormányzati képviselő, akik nem voltak hajlandóak névvel nyilatkozni, mert állításuk szerint sokat pereskedtek a polgármesterrel. "Van egy elképzelése, de ha valaki nem úgy gondolkodik, akkor ellenséggé, rombolóvá válik" - mondta egyikük. A képviselők szerint nem csak arról van szó, hogy azokat támogatja, akik jól viselkednek, hanem azokat is, "akik bólogatnak meg jókat mondanak róla. Aki nem úgy tesz, ahogy ő akarja, azt nem hívja be munkára".

A faosztás ügyében a képviselőtestület a polgármesterre ruházta a döntés jogát - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A faosztás ügyében például az önkormányzati testületnek kellene dönteni - mondják -, de a polgármester a mellette álló képviselőkkel megszavaztatta, hogy átruházzák rá a jogot. Orosz Mihály Zoltán erről annyit mondott, 180 körüli személynek tudnak adni fát a támogatásból. Ha 250 igénylő van, akkor pluszszempontokat érvényesítenek, és a kérvényeket a polgármester személyesen bírálja el, mert "a testület rám bízta". A döntéshez konzultál a gyermekjóléti szolgálattal, a tanítónőkkel, óvónőkkel, mezőőrökkel. "Aki agresszív, a környezetet rombolja, fenyegetőzik, az együttélési normákat nem tartja be, azt hátrébb helyezzük." Példaként említ név nélkül egy családot, ahol a férfinak be kellett volna vonulnia a börtönbe, de sokáig bujkált. "Ha ez a család beadja, valószínűleg hátra lesz sorolva."

Kérdéses sikerek

A polgármester ellenzéke a település fejlődésének példájaként az esővízgyűjtő csatornát hozza fel, aminek rendezése lassan két éve húzódik. A feltárt aknák pedig - amelyek közül kedden egy nem volt körbekerítve - balesetveszélyesek, könnyen beleeshet valaki a 3-4 méter mély üregekbe. A polgármester szerint az esővezető árkot csak tavaly kezdték kitisztítani, de lassan haladnak, és ezért nem lehet még befedni az aknákat. Ráadásul "néhány aljas szándékú ember" eltünteti a köréjük emelt biztonsági bekerítést, azért, hogy hátha valami baj lesz, és meg lehet őt támadni emiatt.

A tó lefolyója nyitva áll a tavaly elkezdett takarítás óta - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az ellenzék szerint a bűncselekmények száma sem csökkent olyan drasztikusan, ráadásul ez inkább volt köszönhető az előző újfehértói rendőrkapitánynak, mint a helyi modellnek, és azóta nem is olyan jó a helyzet. A bűnügyi statisztikák nem mutatnak különösebb eltérést a környéken fekvő, hasonló népességű településekhez képest. A rendőrség közelmúltban elérhetővé tett bűnügyi térképének tanúsága szerint a közel kétezres Érpatakon több bűncselekmény (61) történt az elmúlt durván egy évben, mint a déli szomszéd, körülbelül 60 fővel kevesebb lakosságú Geszteréden (49), vagy a távolabb fekvő, körülbelül 130 fővel nagyobb Kislétán (54).

Lopások számában a település a kettő között áll (Geszteréd: 22, Érpatak: 16, Kisléta 15), ahogy a személy elleni erőszakok számában is (sorrendben: 4, 7, 12), és bár nem volt gépkocsifeltörés, de több volt a betöréses lopás (az előző sorrendben: 4, 6, 1), a lakásbetörés (4, 8, 2) vagy a rongálás (0, 3, 0). A tulajdon elleni szabálysértések számában alig van eltérés a három település között. Az adatokat kíváncsiságból összevetettük a 2500 lakosú Gyöngyöspata számaival. Utóbbihoz képest a garázdaságokat és a tulajdon elleni szabálysértéseket tekintve minden egyéb bűncselekménytípusban rosszabbak Érpatak adatai.

Perek sora

"Két ügyészt, négy bírót és hat-hét rendőrt ő tart el" - idézett egy a megyei igazságszolgáltatásban dolgozó vezetőt Szőllősi Gábor, a TASZ helyi jogvédője. A matematika-fizika szakos tanárnak készülő fiatalember kényszerből lett jogvédő aktivista, miután kihúzta a gyufát a polgármesternél. Azt a kérdést kezdte feszegetni, miért zárt be korábban egy évre a helyi iskola. Szőllősi pontosan nem tudta megmondani, de több tucatra saccolta a polgármester által indított különböző, elsősorban rágalmazási, illetve személyi adattal való visszaélés miatti perek számát. Neki is lesz ilyen miatt jelenése a bíróságon januárban.

Szőllősi Gábor, a TASZ helyi képviselője - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Pedig szerinte Orosz Mihály Zoltán valójában zseni, akinek jó kapcsolatai vannak, jól tud bánni a pénzzel, és - mint számos, a Kúriáig vagy pótmagánvádas eljárásig vitt peres ügye is bizonyítja - kitartó, csak éppen emberileg nehéz vele megférni. "Öt év alatt a tizedik jegyzőt és a harmadik papot fogyasztja" - állította Szőllősi.

Addig járja a hivatalos utat, amíg csak lehet. Ha a keresetét elutasítják első és másodfokon, a Kúriára viszi, vagy pótmagánvádas indítványt terjeszt elő - sorolta tapasztalatait az aktivista. Volt arra is példa, hogy egy önkormányzati rendelettervezetet számos pontban elutasító kormányhivatalt perelt be. Ebben olyan dolgokat is szabályozott volna, hogy mikor kell az ablakokon függönyt cserélni, vagy hogyan kell használni a vécét - állította az aktivista, aki szerint a perek megfélemlítőek, és a szociális támogatásoknál is érzékelhető, hogy nyomás nehezedik a helyiekre, Egyszerűen az egész falu fél, mondta Szőllősi.

Volt hatásuk

"Aki rágalmaz és mocskolódik, az tipikus romboló" - értékelte Orosz Mihály Zoltán az [origo]-nak a személyét ért kritikákat a helyi általános iskola Árpád vezérről elnevezett, nagy magyar lobogókkal, kis Árpád-sávos papírzászlócskákkal és kopjafával kidekorált termében. Szerinte nem a peres eljárások alatt állók száma magas, hanem az ügyeké, mert akárhányszor megismételték kritizálói - akiket a polgármester következetesen intrikusoknak nevez - a számára becsületsértő megjegyzést, annyiszor perelte őket. "Mostanra már leszoktak róla. Visszább vettek, nagy nyilvánosság előtt nem mernek akármit mondani, volt hatásuk a pereknek" - mondta a hortobágyi számadókabátban (pitykés dolmány), alatta sujtásos helyi népviseletben, kócsagtollas fövegben megjelenő Orosz.

Székely himnuszt énekelnek a napközis gyerekek hazamenetel előtt - további képek a fotóra kattintva! Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Beszélgetésünk egy pillanatában felpattant, és minket is invitálva a terem ajtajához sietett, hogy meghallgassuk az iskola halljában a székely és a palóc himnuszt éneklő, illetve a magyar hiszekegyet szavaló, vegyesen magyar és roma - utóbbiak kevesebben vannak - napközis kisiskolásokat. Az előadást elégedettséggel vegyes büszkeséggel hallgatta, majd közölte: így, a magyar hagyományokon keresztül csinálják a cigány integrációt. A kritikusok és az őt ért támadások mögött féltékenységet, politikai összeesküvést, a bűnben érdekeltek mesterkedéseit látja. "Sokaknak nem tetszik, hogy háromszor választottak meg." Vagy azért akarja valaki lejáratni, mert szeretne polgármester lenni, vagy azért, mert "szeretne seftelni, és a romboló életformát folytatni".