Jóval nagyobb a kár a moszkvai ingatlanüzletben

Jóval nagyobb kár érhette a magyar államot a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása miatt, mint amit eddig számoltak - közölte az ügyészség. A két fő gyanusított elleni eddigi fő vádat ejtették, de helyette másikat támasztott az ügyészség.

Az eddigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsítja az ügyészség Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját és Császy Zsolt értékesítési igazgatót a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügyében - közölte az ügyészség.

Az ügyészség összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár - mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint - vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, hétmilliárd forintos kárösszeg.

A Népszabadság szombaton arról írt, hogy megszüntette a gyanúsítást Tátrai Miklós és Császy Zsolt ellen a moszkvai Kereskedelmi Kirendeltségnek (Kerki) egykor helyet adó épület ügyében a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt vizsgálódó nyomozó hatóság. Ugyanakkor az ügyészség Tátrait és Császyt meggyanúsította bűnpártolással, azt vizsgálják, hogy tevékenységükkel tudták-e leplezni a Külügyminisztérium törvénysértő eljárását.

Tátrai és Császy mellett még két gyanúsítottja van az ügynek, Fekszi Márta volt külügyi államtitkár és Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet. A volt külügyi államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy őt csak azért rángatták az ügybe, mert kellett egy politikai szál is. Fekszi Márta azt is mondta, hogy az épület eladásáról legfelsőbb szinten döntöttek, a Külügyminisztérium megkerülésével.

Az ügyészség úgy magyarázta az új fejleményt, hogy Tátrai és Császy gyanúsítását nem szüntették meg, csak annak minősítésén változtattak. Hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú tárgya, amelyet - ahogy eddig is - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki.

Az ügyészség az orosz hatóságoktól kért jogsegélyt, és az onnan szerzett adatokból azt állapították meg, hogy az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást. Vagyis előbb megérkezett a vételár, mint hogy arról a vagyonkezelő döntött volna.

A gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács - dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték - hozzon döntést az ingatlanértékesítésről.

Az ügyészség nem zárta ki, hogy lesznek még újabb gyanúsítottak. (Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.)