Szappanopera-szerű parlamenti ülésszak kezdődhet ma a politikusok várakozásai szerint: miközben a kormánypártok úgy vélik, hogy az ellenzék belső pozícióharcai lopják majd el a show-t a tartalmi kérdések és a kevésbé látványos parlamenti munka elől, addig az ellenzék azt találgatja, hogy ki lesz közülük az, akit először vezet ki a ma debütáló Országgyűlési Őrség.
Nem lesz gond a kétharmaddal
"Némi érdekes változás lesz a parlamentben" - így foglalta össze a várakozásokat az [origo]-nak egy kormánypárti képviselő. Szerinte az ellenzék további széttöredezése (az Együtt 2014 megjelenése, az LMP szétválása) olyan helyzetet hoz, amihez alkalmazkodnia kell majd a Fidesznek is. "Nem azt mondom, hogy ez nehezebbé, vagy könnyebbé teszi a munkánkat, csak azt, hogy most még nem ismerjük a pontos erőviszonyokat" - mondta a fideszes politikus.
Mindez azt jelenti a megkérdezett fideszes frakciótag szerint, hogy az első időszakot a múlt heti frakcióülés témái, vagyis a rezsicsökkentés és az alkotmánymódosítás, valamint az ülésszak elején szokásos hevesebb hangulat határozza majd meg. "Valamiért az eleje mindig több vitával jár, most is erre számítok, aztán ez elcsendesedik majd, és visszatér minden a megszokott mederbe. Nem tudok olyan, nagy jelentőségű ügyről, ami újdonságot jelentene, jönnek a jól ismert tervek. Ami biztos: a frakció továbbra is egységes, nem lesz gond a kétharmados törvényeket megszavazni" - véli a képviselő.
Dózsa György és Biszku Béla - a hét parlamenti legjei A legnagyobb parasztvezér - Petőfi Sándor versén keresztül Dózsa Györgyöt idézi meg hétfőn a szocialista Nyakó István. "Még kér a nép" című interpellációja egyértelmű utalás Petőfi A nép nevében című költeményére, amely nagyszerűen bemutatja és érzékelteti a Dózsa György-féle 1514-es parasztfelkelés okait és hangulatát. Nyakó István, megkockáztatjuk, kevesebb líraisággal beszél majd a baranyai, kecskeméti és fehérvári éhségmenetelők sorsáról. Az éhségmenetelők, akik szocialista forrásaink szerint Nyakinak nevezik a képviselőt, ugyanis éppen az ülésnap kezdetén érnek a Kossuth térre. A legnagyobb alákérdezés - Zsigó Róbertről, Baja polgármesteréről keveset tudunk, pedig 1998 óta fideszes képviselő. Az interpellációjának címe alapján ez a helyzet most hétfőn sem fog változni, ugyanis erre a hétre neki jutott a már-már megszokottá váló kormánypárti alákérdező interpelláció. Zsigó azt szeretné megtudni a nemzetgazdasági minisztertől, hogy "milyen intézkedéseket tesz a kormányzat a fogyasztóvédelem területén a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók - a fiatalkorúak és az időskorúak - érdekeinek védelmében". Hétfőn egészen biztosan hallani fogunk az energiaszámlák egyszerűsítéséről és persze a rezsicsökkentésről. A legrejtélyesebb kérdés - Vadai Ágnes szeret rejtélyes címeket adni felszólalásainak. A megannyi megfejthetetlen című kérdés után (Júdás pénze, Mennyi az annyi?) most az emberi erőforrások miniszterének ezt az interpellációt nyújtotta be: "Az üléspont és az álláspont". Halász János államtitkár valószínűleg "elmúltnyolcévezéssel" csapja le a Vadai által feladott labdát. A legnagyobb névazonosság - Szinte rögtön egymás után szólal fel hétfőn két Tóth József a kérdések órájában. Mindketten polgármesterek, és mindketten az önkormányzati bizottság tagjai. Várhatóan azonban nem fogjuk összekeverni őket, az MSZP-s Tóth József, az angyalföldi polgármester ugyanis a járási hivatalok ügyfélbarátságáról vagy inkább annak hiányáról kérdezi az emberi erőforrások miniszterét. Tiszanána fideszes polgármestere pedig nyugodt perceket szeretne szerezni a belügyi államtitkárnak, akitől azt kérdezi, hogy "milyen további intézkedéseket tervez a rendőrség a közbiztonság növelése érdekében". A legnagyobb kommunistázás - Régi vesszőparipájával indít hétfőn a jobbikos Novák Előd, mégpedig a kommunista nyugdíjakkal. Egyenesen Orbán Viktorhoz fordul egy olyan maratoni hosszúságú kérdéssel, amelyben Biszku Béla és Navracsics Tibor nevét is sikerül leírni: "Ha Biszku Béla legnagyobb örömére a kommunista luxusnyugdíjakat nem is hajlandó megszüntetni a Kormány, megtörtént-e legalább végre a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok felülvizsgálata, vagy továbbra is mulasztásos törvénysértésben van Navracsics Tibor miniszter úr?" |
Rétvári Bence KDNP-s képviselő szerint az első másfél hónap szól majd az alaptörvény módosításáról, az ülésszakon emellett szerinte is haladnak majd előre az olyan ismert ügyekben, mint például a munkahelyteremtés. A KDNP ugyanakkor négy saját kezdeményezést is igyekszik elfogadtatni majd az Országgyűlésben: a családi csődvédelem bevezetését, az előrefizetős, "kártyás" mérőórás rendszer kiépítését a közszolgáltatóknál, a társasházi szabályozás rendezését, továbbá, hogy a polgári törvénykönyv 2013-ra halasztott zárószavazása a mostani előterjesztések szerint történjen.
Kit vezettet ki először Kövér László?
Az ellenzéki pártok egyre forróbb kampányhangulatra és a parlamenti őrség rendszeres megjelenésére számítanak tavasszal. Az MSZP több képviselője is azt mondta az [origo]-nak, hogy a napirend előtti felszólalásokban, illetve az interpellációkban biztosan érezhető lesz, hogy közeledik a 2014-es választás. "Hatalmas munkanélküliség, szűkülő gazdaság, szétvert oktatás" - sorolta egy szocialista elnökségi tag azt, hogy milyen témákra koncentrálnak majd a következő üléseken. Az MSZP múlt heti kihelyezett frakcióülésén is a gazdasági és az oktatási témákról beszélt a legtöbbet a pártelnök, és az MSZP a jelenlegi plakátkampányában is Matolcsy Györgyöt, illetve Hoffmann Rózsát támadja (nemsokára pedig érkeznek a személyesen Orbánt támadó plakátok is). A parlamenti nyitónapon érkezik a Kossuth térre több éhségmenet, ilyen utcai akcióval is készül még az MSZP tavasszal.
A szocialisták azt is mondták, hogy a Fidesz által benyújtott alkotmánymódosításról, az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítéséről nem számítanak nagy vitára. "Azzal most már nem lehet több szavazatot szerezni, hogy szétaggódjuk magunkat az alkotmányosságért meg a demokráciáért" - indokolta egy MSZP-s, aki szerint az emberek mindennapjait, fizetését, munkáját, gyerekeit érintő kérdésekkel hatékonyabban lehet szavazatokat gyűjteni.
A parlamenti őrség ebben az esetben már közbeavatkozhatna
Emellett a szocialista képviselők is úgy látják, hogy a tavaszi ülésszak nem a felszólalásokról vagy vitákról, hanem a parlamenti őrség első akcióiról lesz híres. Többek szerint már februárban tanúi lehetünk annak, amint Kövér László házelnök kivezettet egy képviselőt az ülésteremből. A házelnök ugyanis tavaly már több képviselőt, például az MSZP-s Nyakó Istvánt és a jobbikos Novák Elődöt is megfenyegette azzal, hogy a 2013 januárjától életbe lépő szabályok szerint a házelnök elrendelheti a házszabályt megsértő képviselő eltávolítását az ülésteremből. Több szocialista azt mondta, hogy korábban maguk között már tippelgettek, kit vezet ki először "Kövér magánhadserege", és a szocialisták többsége szerint "a Jobbikból választ először Kövér".
A Jobbik Ángyánban bízik
Tavaly kis túlzással szinte minden hónapban elhagyta valaki a Jobbik frakcióját (tavasszal Endrésik Zsoltot zárták ki, ősszel Lenhardt Balázst, majd távozott Bödecs Barna és Rozgonyi Ernő), az idén viszont a megkérdezett jobbikosok arra számítanak, hogy még növekedhet is a frakció létszáma. A képviselők Ángyán József fideszes képviselőre céloztak, aki egy éve élesen támadja a Fidesz vidékpolitikáját, és a legutóbbi frakcióülésen is éles szóváltásba keveredett Orbán Viktorral. "Vona Gábor baráti jobbot nyújtott Ángyán Józsefnek, reméljük, a professzor úr elfogadja, és csatlakozik a földvédő kerekasztalhoz" - mondta az [origo]-nak Volner János Jobbik-alelnök. A földvédő kerekasztal létrehozásáról Vona Gábor az évértékelőjén beszélt. (Korábban tévesen azt írtuk cikkünkben, hogy Volner János a Jobbikhoz való csatlakozást várja Ángyán Józseftől.)
Nem véletlenül vágynak Ángyán József szakértelmére a jobbikosok, a tavaszi ülésszakban ugyanis a termőfölddel kapcsolatban számítanak a legélesebb vitára a Fidesszel. A Jobbik emellett ismertetni fogja a parlamentben részletesen az úgynevezett Hét vezér tervet, ez a párt gazdaságpolitikai programját takarja, továbbá ismét kezdeményezik a cigány-magyar együttélést vizsgáló bizottság felállítását. "Gazdaság, termőföld, cigányok" - egy jobbikos képviselő így foglalta össze, milyen témákról vár vitát a tavaszi ülésszakban a párt. A jobbikosok olyan hevesebb szóváltásra is számítanak, amelynek a parlamenti őrség vethet véget. A megkérdezett képviselők szerint Kövér László "elsüti a kezébe adott fegyvert", és nem lepődnének meg azon, ha az ülésszak első felében kivezettetne a teremből egy jobbikost, "mert, mondjuk, nem tetszik neki egy bekiabálás" - fogalmazott egyikük.
Akiknek nincs frakciójuk
A Demokratikus Koalíció kísértetiesen hasonló témákkal készül a parlamentben, mint az MSZP. A DK független képviselői ugyanis felszólalásaikban szintén a munkanélküliséggel és az oktatás helyzetével foglalkoznak, bár Vadai Ágnes képviselő szerint több eredményt várnak az utcai akcióktól, illetve Gyurcsány Ferenc és a többi DK-s képviselő országjárásától, ugyanis a parlamenti szabályok alapján frakció nélkül ritkán jutnak szóhoz. Vadai Ágnes szintén számít arra, hogy "a Fidesz lekezelő stílusa a képviselők őrség általi rendszabályozásával is párosul", illetve Vadai szerint nagy vita lesz tavasszal az új jegybankelnök személyéről, aki sajtóhírek szerint Matolcsy György lehet.
A DK-hoz hasonló helyzetbe került erre az ülésszakra az LMP, amelynek megszűnik a parlamenti frakciója. A párt képviselői között már hónapok óta tartott a konfliktus, amely azzal ért véget, hogy az LMP-ből távozó képviselők vezetésével megalakult a Párbeszéd Magyarországért (PM) párt, pénteken pedig nyolc képviselő bejelentette távozását a képviselőcsoportból. Ez azt jelenti, hogy az eddigiekkel szemben nem szólalhatnak fel sem az LMP, sem a PM képviselői napirend előtt, jóval ritkábban tehetnek fel kérdést vagy interpellációt, a parlamenti vitákban alig lesz néhány percük az álláspontjuk ismertetésére (és ezen a rövid időn is például a szintén független DK-sokkal kell osztozkodniuk), és nem vehetnek részt a házbizottság munkájában. Az LMP és a PM így - a DK-hoz hasonlóan - kénytelen lesz utcai akciókkal felhívni magára a figyelmet.
Több mint ötven új törvény Az Országgyűlés az előzetes napirend szerint hétfőn megtartja a zárószavazást a polgári törvénykönyvről, emellett elkezdi az általános vitát a dohánytermékek forgalmazásának szabályozásáról, és sürgősségi eljárásban terítékre kerülhet egy egyelőre ismeretlen tartalmú, költségvetést módosító törvénytervezet is. A költségvetés módosításáról szuper gyorsasággal akár már kedden szavazhatnak is a képviselők. A kormány törvényalkotási terve szerint a parlament márciusban szavaz majd az alaptörvény negyedik módosításáról. A már benyújtott földtörvény vitáját viszont csak az agrárkamarai választások után folytatják, a zárószavazás nyárra várható. Szintén a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely a Magyar Művészeti Akadémiának adná a Műcsarnok tulajdonjogát. A törvényalkotási tervben további több mint félszáz indítvány szerepel a tavaszi ülésszakra, köztük az elektronikus útdíjról, a meteorológiai tevékenység szabályozásáról, a fémkereskedelemről, a távszerencsejáték-szervezésről és a felnőttképzésről szóló jogszabály is. Javaslat készül, hogy a lakosság könnyebben jusson állampapírokhoz, és átalakítanák az állami vagyongazdálkodást is. A tervek szerint a parlament májusig megalkotja az önkormányzati választásokra és a népszavazásokra vonatkozó eljárási szabályokat is. |