Egyhangúlag döntött a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a gödöllői rendkívüli közgyűlésén arról, hogy nem tüntetnek, hanem tárgyalnak a hallgatói szerződésekről. A HÖOK alelnöke, Körösparti Péter az [origo]-nak azt mondta, hogy ha már a röghöz kötés lehetősége belekerült az alaptörvénybe, "azzal tesszük a legjobbat, ha részt veszünk a tárgyalásokon, és enyhíteni próbáljuk a feltételeket".
A közgyűlésen döntöttek arról is, hogy milyen hallgatói szerződés felelne meg a HÖOK-nak. A szervezet elfogadta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár legutóbbi javaslatát, amely szerint felére csökkenne a hallgatói szerződésben a magyarországi munkavállalásra vonatkozó kötelezettség időtartama. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak csak a képzési idővel azonos időtartamra kellene kötelezettséget vállalniuk, hogy itthon vállalnak munkát: az alapszakosoknak hat helyett három évig, a mesterszakot végzetteknek tíz helyett öt évig, az orvostanhallgatóknak tizenkét helyett hat évig kellene Magyarországon dolgozniuk a diploma megszerzését követő húsz évben.
A szervezet elfogadja azt is, hogy az itthon ledolgozandó évekbe beleszámítana a regisztrált munkanélküliként töltött időszak is: a regisztrált munkanélküliség első hat hónapja egyszeres szorzóval, a regisztrált munkanélküliség hatodik hónapjától pedig minden hónap kétszeres szorzóval számítana bele. Körösparti Péter azt mondta, hogy a jövő heti tárgyalásokon azt is felvetik, hogy a doktori képzést is elismerje a kormány hazai munkavállalásnak, illetve hogy, ha valaki már dolgozott itthon az egyetemi tanulmányai előtt (mert például nem 18 évesen kezdte), akkor a korábbi éveket is vegyék figyelembe.
A HÖOK tavaly decemberben még utcára hívta a hallgatókat a röghöz kötés ellen, és a Hallgatói Hálózattal közösen tüntettek a kormány felsőoktatási politikája ellen. Körösparti Péter most azt mondta, azért mondtak le a további demonstrációktól, mert "ebben a helyzetben ez a felelősségteljes magatartás".