Orbán gránitjánál csak a Fidesz akarata keményebb

A Fidesz teletömi olyan szabályokkal az alaptörvényt, amelyeket korábban jogsértőnek talált az Alkotmánybíróság. Miért baj ez? Mert a jövőben nem lesz akadálya például a diákok röghöz kötésének vagy az utcán élő hajléktalanok üldözésének. A Fidesz kénye-kedve szerint faragja az alaptörvényt, pedig Orbán Viktor az elfogadása előtt még azzal kérkedett, hogy gránitszilárdságú lesz.

Hétfőn fogadta el a Fidesz és a KDNP az alaptörvény negyedik módosítását, amelyet minden tiltakozás ellenére az államfő is hamarosan aláír. A 22 részből álló módosítás a kormánynak és a parlamenti többségnek lehetőséget ad arra, hogy olyan szabályokat vezessen be, amelyeket korábban az Alkotmánybíróság megsemmisített, mert nem tartotta összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel. Pedig 2007 júniusában az ellenzék vezetőjeként Orbán Viktor még azt mondta, hogy "Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye".

A Fidesz most majdnem két tucat ponton módosítja az alaptörvényt, pedig Orbán Viktor 2012. január 2-án, az alaptörvény operaházi ünnepsége előtt még gránitszilárdságúnak nevezte ezt az alkotmányt - utalva a maradandóságára. A fideszes Gulyás Gergely ezt a héten, a módosítások megszavazása előtt úgy helyesbítette, hogy "gránitszilárdságú, de nem formálhatatlan". Összegyűjtöttük, melyek a legfontosabb változások, amelyeket most már gond nélkül megvalósíthat a Fidesz.

Mostantól bármi bekerülhet az alaptörvénybe

Törvényalkotási szempontból az egyik legfontosabb változás a módosítás 2. cikkében található. Eszerint a parlament által megszavazott alaptörvényt vagy alaptörvény-módosítást az államfő csak formai, eljárási szempontból vizsgálhatja. Vagyis hiába lennének alkotmányos aggályai egy módosítás tartalmával kapcsolatban, csak akkor emelhet vétót, ha a parlament eljárási szabály követett el. Az Alkotmánybíróság szintén csak formai szempontból vizsgálhatja, ha módosítja a parlament az alkotmányt.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha bármely erőnek kétharmados többsége van a parlamentben, bármit beleírhat az alaptörvénybe. A tiltakozó jogvédő szervezetek (például a TASZ, a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International) szélsőséges példája szerint, ha például a négyéves parlamenti ciklust negyven évre hosszabbítaná meg egy kormánytöbbség, az ellen sem tehetne senki semmit. Mivel Áder János aláírja és kihirdeti ezt a módosítást, a jövőben már nem lesz kérdés, hogy az államfő aláír-e egy alkotmánymódosítást.

Az egyetemisták nem ússzák meg a röghöz kötést

A kormány korábban rendeletben határozta meg azt, hogy az egyetemistáknak az állami ösztöndíjért cserébe Magyarországon kell munkát vállalniuk a képzési idő kétszereséig. Az Alkotmánybíróság tavaly júliusban megsemmisítette ezt a szabályt, mert szerinte alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Ezek után a kormány törvénybe iktatta a röghöz kötést, hiába tiltakoztak ellene többször is a hallgatói érdekképviseletek.

A Fidesz biztosra akart menni, és beleírta az alaptörvénybe azt, hogy a felsőfokú oktatásban való részvétel támogatását törvényben magyarországi munkavállaláshoz kötheti. Ez azt jelenti, hogy most már az alaptörvény is előírja a hallgatói szerződés lehetőségét, az Alkotmánybíróság nem foglalkozhat ezzel a kérdéssel. Az új felsőoktatási államtitkár szerint most már csak arról kell megállapodni a hallgatókkal, hogy milyen hosszú hazai munkavégzést írjon elő a kormány az ösztöndíjért cserébe. Klinghammer István szerdán azt mondta, hogy csak a támogatott képzési idő erejéig, vagyis három, négy, öt vagy hat évig kellene ilyen kötelezettséget vállalniuk a diákoknak (ez az eddigi időtartam fele lenne).

A rektoroknak a kancellároknál kell lobbizni

A kormányszóvivő tavaly decemberben jelentette be, hogy az egyetemek gazdálkodását a jövőben a kormány által kinevezett kancellárok felügyelik majd. A rektorok pedig a jövőben csak az oktatási és tudományos kérdésekbe szólhatnak bele. A Magyar Rektori Konferencia többször jelezte, hogy elfogadhatatlannak és az egyetemi autonómia megszüntetésének tekinti a kancellárok kinevezését. Mezey Barna, az MRK vezetője hétfőn azt mondta, hogy a kancellárok érkezésével az egyetemek állami szervvé válnak, és ez veszélyezteti a tudományos függetlenséget is.

A kormánytöbbség hétfőn az alaptörvénybe írta annak a lehetőségét, hogy kancellárokat küldhessen a rektorok nyakára. A módosítás szerint "az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét a kormány határozza meg, gazdálkodásukat a kormány felügyeli". Kormányzati forrásból úgy tudjuk, hogy a kormány semmilyen rektori tiltakozás ellenére nem enged a kancellárok kinevezéséből, és a most megszavazott módosítás azt jelenti, hogy semmilyen alkotmányos probléma nem is lehet majd ezzel a döntéssel.

A rektorok eddig a törvényben meghatározottak szerint személyesen voltak felelősek a gazdálkodásért, és bár a gazdasági igazgatókat a felelős miniszter nevezte ki, a rektorok dönthettek egy-egy kar, szak vagy projekt támogatásáról. A legfontosabb változás ezek után az lesz, hogy a rektoroknak a kancellárnál kell lobbizniuk minden oktatási vagy tudományos terv támogatásáért.

Készülhetnek a bírságra az utcán élők

Az önkormányzatok 2011 elején megkapták a jogot, hogy szabálysértéssé nyilváníthassák és pénzbüntetéssel büntethessék a közterületek nem rendeltetésszerű használatát. A parlament ugyanabban az évben, decemberi hatályba lépéssel elfogadta a szabálysértési törvény módosítását is: fideszes polgármesterek javaslatára beletették a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" nevű tényállást. Az Alkotmánybíróság egy tavaly novemberi határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új rendelkezést, és azokat is, amelyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható "közösségellenes magatartásokat".

Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A testület decemberben kiegészítette a korábbi határozatát, és elrendelte a jogerős határozattal lezárt szabálysértési ügyek felülvizsgálatát is. A mostani alaptörvény-módosítás szerint viszont törvény vagy helyi önkormányzati rendelet a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az "életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást".

A kormány vélhetően újra törvénybe foglalja a korábbi jogszabályokat, a hajléktalanság büntethető lesz, az utcán élőket elzárhatják, pénzbírsággal sújthatják. A frekventált kerületekből a külsőkbe szorulhatnak, elbújhatnak a hajléktalanok, ezzel kikerülve a szociális munkások látóköréből, miközben a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltabbá válnak.

Büntetik a nemzetellenes kijelentéseket

Az Alaptörvény módosításában különösebb előzmény nélkül jelent meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. "Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni".

Eddig a sértő vélemények sem voltak büntethetők, ha azok nem hívtak fel konkrét gyűlöletbűntettre, például verésre, gyilkolásra. Most várhatóan születik majd egy olyan törvény, amelynek alapján a méltóságot sértő, rasszista, egyházellenes, magyarellenes kijelentések hangoztatóit bíróság elé lehet majd citálni. Azt még nem tudni, mit tart majd a bíróság például nemzetellenes kijelentésnek.

Nem sokáig örülhetnek a kisebb egyházak

Az egyházügyi törvény első verzióját kemény viták után 2011 júliusában fogadta el a kormánypárti többség. Akkor a zárószavazás előtt gyökeresen átírták az eredeti javaslatot, az Alkotmánybíróság ezért 2011 decemberében közjogilag érvénytelennek mondta ki és megsemmisítette a jogszabályt. A törvényt 2012. januári hatállyal ismét elfogadták, először újra 14, majd egy februári módosítással további 18 közösség került az elismert felekezetek listájára. 66 szervezet elveszítette egyházi státuszát.

Idén február végén az Alkotmánybíróság több ponton is alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette a törvény néhány passzusát. Érvelésük szerint például az, hogy a parlament dönt az egyházi státuszról, politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet, ezért nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Kifogásolták azt is, hogy a törvény nem adott garanciákat a döntések elleni jogorvoslatra, nem írt elő részletes indokolási kötelezettséget. A kifogásolt rendelkezéseket az AB visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, ami azt jelenti, hogy a jogállását elvesztett mintegy hatvan egyház visszakapja korábbi státuszát.

Ha ön egy kisebb vagy történelmileg nem eléggé szilárd felekezet tagja, számítania kell rá, hogy az egyházügyi törvény vélhetően újbóli elfogadása után az Országgyűlés különösebb indoklás nélkül dönthet úgy, hogy nem kapnak egyházi státuszt, és ez ellen nem lesz fellebbezési lehetőség.

Házasság nélkül nincs család

Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el a családvédelmi törvényt. Az alapvető jogok biztosa alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményezett, ennek nyomán 2012 decemberében az AB megsemmisített néhány rendelkezést. Indoklásuk szerint a törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra korlátozta. Kimondta azt is: az alaptörvényből nem következik, hogy például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra ne vonatkozna az állam intézményvédelmi kötelezettsége.

Az alaptörvény módosítása most alkotmányos szintre emeli, hogy "Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony". Tehát nem minősülnek családnak az azonos nemű párok, a gyermektelen élettársak, vagy egy árva és az őt nevelő távolabbi rokon. Mindennek polgári jogi, például öröklési, lakhatási, tartási kérdésekben lehet jelentősége, de olyan hétköznapi ügyekben is szerepet játszhat, hogy hivatalosan ki a családtag, mint a kórházi látogatás vagy postai küldemények átvétele.