Összeszámolták az egyházak devizakölcsöneit

Összeszámolta az egyházak devizakölcsöneit az emberi erőforrás tárca, hét egyháztól kértek adatot, a református egyház toronymagasan vezeti a listát 14 millió svájci frankkal. A katolikus egyháznak nincs kölcsöne, de egy "egyházi természetes személy" 881 ezer svájci frankos, jelenlegi áron több mint kétszázmillió forintos jelzálogkölcsönt vett fel.

Összeszámolta az egyházak devizakölcsöneit az emberi erőforrás minisztérium, az erről szóló jelentést a kormány honlapján tették közzé. A Balog Zoltán miniszter által szignált februári dokumentum idézi a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának január közepi levelét, melyben az egyház egy lehetséges kormányzati segítség iránt érdeklődött. "Az elmúlt esztendők során több egyházközségünk és intézményünk különböző fejlesztésekhez devizahitelt vett fel. Amikor a Kormány a devizahitelesek megsegítésére különböző konstrukciókat vezetett be, akkor merült fel, hogy érdeklődjünk arról, hogy esetleg lennének-e olyan megoldások, amelyek az egyházi jogi személyiséggel bíró szervezetek számára is lehetőséget adnak arra, hogy a - gyakran már a munkájukat ellehetetlenítő - hiteltörlesztési teher enyhüljön" - állt a jelentés szerint az egyház levelében.

A tárca ezek után hét egyházat keresett meg. A beérkezett válaszok alapján - mint azt az [origo] is megírta - a református egyház magasan vezeti az "adóslistát", összesen 14,2 millió frankos, napi áron mintegy 3,4 milliárd forintos tartozással. Ebből a Tiszáninneni Református Egyházkerület 4,6 millió frankkal, a Dunántúli Református Egyházkerület 3,8 millió, a Tiszántúli Református Egyházkerület 2,8 millió frankkal tartozik. Az egyház Szeretetszolgálati Irodája az összes hitelét svájci frank alapú CIB-hitellé konvertálta 2006-ban. Az eredeti hitel tőkeértéke 5 950 000 frank volt, ebből 2012. december 31-ére 3 millió frank maradt, ami napi árfolyamon számolva 739 millió Ft tőketartozást jelent - írja a dokumentum, amely szerint a tőke törlesztése negyedévente történik 134 438 frank értékben. A dokumentumban az áll, hogy a tárca tudomása szerint a három református egyházkerület a 2000-es évek közepén egyházi ingatlanrendezési követelései kiváltására vett fel devizaalapú szabadpiaci hitelt, és ebből következően szenvedett el jelentős árfolyamveszteséget.

A jelentés azt írja, hogy a Magyar Katolikus Egyház mint belső egyházi jogi személy nem rendelkezik devizakölcsönnel, ugyanakkor egy egyházi természetes személy vett fel jelzálog alapú, szabad felhasználású devizakölcsönt 881 ezer svájci frank, jelenlegi áron több mint 200 millió forint összegben. A Magyar Evangélikus Egyház egyik egyházközségének 4800 frank kölcsöne van, melyet orgonafelújításra vettek fel.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Hit Gyülekezete és a Magyar Pünkösdi Egyház nem rendelkezik devizahitellel, a Magyarországi Baptista Egyház pedig nem szolgáltatott adatot.

A jelentés a hitelek felsorolása után a lakossági devizamentő csomag elemeit és az önkormányzatok feladat- és adósságátvállalásairól szóló jogszabályokat veszi sorra.

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter március elején arról beszélt, hogy a kormány megfontolja, hogy az egyházak devizahiteleit is átvállalja, vagy valamilyen módon segítsen a törlesztésben.