Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak

Az alkotmányos normák túllépéséről, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.

Az Alkotmánybíróság azzal szembesült, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége "túllépett bizonyos alkotmányos normákat" - közölte Stumpf István alkotmánybíró egy kaposvári rendezvényen. Mint kifejtette, nemcsak súlyos elméleti, hanem komoly szakmai és politikai dilemma is, hogy a törvényhozási eljárásra vonatkozó szabályozás lehetőséget ad a mindenkori Országgyűlésnek arra, hogy eljárási szabálysértési következmények nélkül maradjanak olyan lépések, amelyekkel a saját magára vonatkozó szabályokat megsértheti.

Demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlan hatalom, ennek megfelelően az alkotmánymódosító hatalom sem lehet korlátlan - mondta, és szólt arról is, hogy az új alaptörvény fontos parancsa a hatalmi ágak elválasztása mellett a hatalmi ágak együttműködése is.

Ez az első alkalom, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása óta alkotmánybíró véleményt mondott a változtatásokról.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt, hogy az utóbbi időben naponta hallani nagy visszhangot kiváltó ítéletekről. Nem lehet tökéletes jogszabályt írni, ezért fontos, hogy a bíró ismerje és értse azokat az alapelveket, célokat, amelyeket az alaptörvény megfogalmaz - fejtette ki. A bírói függetlenséget nem a szöveghűség testesíti meg - tette hozzá. - Meg kell tanulni bánni a hatalommal, amely a kezünkben van. Egyúttal a jogalkotónak és a közvéleménynek is meg kell tanulnia tisztelni a bírói ítéletet - vélekedett a Somogy Online tudósítása szerint.

Szólt arról is, hogy a bírói karnak újra kell tanulnia az ítéletírást, egységes szerkezetben, a lényeget kiemelve. Olyan egységes adatbázist kell kialakítani, amely iránymutatást adhat bíráknak, ügyvédeknek. "A bírói kar a jogállam zászlóshajója, az ítéletektől függ, hogy a törvényalkotási cél miként valósul meg" - fogalmazott.

Darák Péter, a Kúria elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2008-as pénzügyi válság hatásai ma is érezhetők. A szükségessé vált megszorítások nem érintették a bírósági intézményrendszert, így minden lehetőség megvan arra, hogy magas színvonalú és egységes ítélkezési gyakorlatot dolgozzanak ki. Amikor alapvetően változik a jogrendszer, a bíróságok nem tudnak egységes ítélkezést felmutatni, és megnő az esélye a jogi bizonytalanság kialakulásának. Az elmúlt időszakban a Kúria nagyon sokat tett azért, hogy kiszámítható legyen az ítélkezés.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese elmondta, hogy felerősödtek a viták arról, milyen mértékben térhet el a jogalkotástól a jogértelmezés. Illúziónak nevezte, hogy létezhet értelmezést nem igénylő jogszabály. A jog végső értelmezése szükség szerint önkényes, ezért természetes a feszültség a jogalkotó és a jogalkalmazó között.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közigazgatási jogi tanszékének vezetője kritikával illette a közigazgatási jogalkotást, amelynek a változékonysága szerinte "elviselhetetlen". Figyelmeztetett arra, hogy nemzetközi összehasonlításban kiugróan sokat módosították a magyar alaptörvényt.