Keménynek indult, puhány lett Kövér házőrsége

Sokáig fenyegetett Kövér László az idén január elsején felállított Országgyűlési Őrséggel, amikor azonban pénteken a Jobbik akciójánál lett volna oka hívni őket, mégsem tette. Azt mondta, nem teszi meg ezt a szívességet a provokáló ellenzéknek. Kérdés, mihez lett volna joga, a szabályok ugyanis nem teljesen egyértelműek. A jobbikosok képviselői jogát viszont büntetésül akár fel is függeszhetik.

Elfoglalni az elnöki emelvényt, hangosan skandálni, hogy "hazaárulók", majd a szónoki mikrofonhoz kényszerített üléslevezető Latorcai János feje mellett rázni a parlamenti csengőt, ahogy azt a Jobbik frakciója tette pénteken a parlamentben a földtörvény szavazása közben, még a visszafogottabb megközelítések szerint is kimeríti a rendzavarás fogalmát. Az Országgyűlési Őrséget elvileg egyebek mellett az ilyen helyzetek kezelésére is hozták létre, pontosabban alakították ki a Köztársasági Őrezredből.

Az őrség főnöke, Kövér László országgyűlési elnök illetve az üléslevezető elnök a testület megalakításával a korábbinál erősebb rendészeti jogköröket kapott. Eszerint, mint azt az országgyűlési törvény írja, "a házelnök az Országgyűlés zavartalan működésének, illetve az Országgyűlés méltóságának biztosítása érdekében rendészeti jogkört gyakorol. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol."

A szónoki pulpitusra szorították le az ülést levezető elnököt a Jobbikos képviselők pénteken. Forrás: MTI/Soós Lajos

Pénteken mégsem lépett senki közbe, senki nem vezettettek ki az ülésteremből, sőt, még demonstratív céllal sem jelentek meg az őrség tagjai az ülésteremben. Ahhoz képest, hogy februárban, az őrség felállítása utáni első ülés előtt még attól tartott az ellenzék, hogy Kövér László házelnök első adandó alkalommal kivezettet valakit, ez sem azóta, sem most nem történt meg.

Ne óbégasson, mert kivezettetem

Pedg még maga kövér is többször emlegette tavaly, hogy élni fog majd a rendészeti jogaival, tavaly októberben például Vona Gábort szólította fel, hogy "ne óbégasson, mert kivezetteti a nem létező őrséggel", novemberben pedig az MSZP-s Lukács Zoltánnak mondta azt, hogy vegye takarékra a hangerejét, és azzal fenyegette meg, hogy ha eljön az ideje, jól kivezetteti a teremből.

A házőrség felállítása előtt, 2012 februárjában pedig az MTI-nek adott interjújában így érvelt a testület létrehozása mellett: "Kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól. Ha ma az Országházban bármi történik, amely kényszerintézkedést igényelne, arra csak a Köztársasági Őrezred vagy a rendőrség tudna reagálni. Ez nem feltétlenül szerencsés, különös tekintettel azokra az új fejleményekre, hogy egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át, már ami a viselkedési normákat illeti"

Ehhez képest Kövér László pénteken az MTI-nek azt mondta, régóta számított arra, hogy megpróbálják kiprovokálni az ellenzéki képviselők a házőrség behvását, és azt, hogy fizikai összecsapás színterévé tegyék a parlamenti patkót. Mint mondta, "ezt a szívességet én nem teszem meg egyetlen rossz szándékú képviselőnek sem".

Minimum verekedni kell

A jogszabályok alapján egyébként egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi lett volna a helyes teendő, mert amellett, hogy az ülés rendjét meg kell őriznie az illetékesnek, a tételesen felsorolt esetek között nem szerepel a kivezettetés, mint lehetőség.

A Parlamentről szóló törvény szerint ugyanis kivezettetni azt a képviselőt lehet, akit már kizártak az ülésről amiatt, hogy az ülésen "fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel". Egy szimpla rendzavarásnál, ha az ülést nem lehet folytatni, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti, illetve, ha a határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, ezzel az ülés megszakad. Egy másik passzus szerint, ha valaki kirívóan megsérti az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely csoportot - a hazaáruló kifejezés akár ide is sorolható - , akkor az kizárható az ülésből, pénzbüntetéssel sújtható, de egyéb szankciót nem említ a szabály. Pénteken Latorcai János kizárta a a Jobbikot a parlamenti munkából, majd szünet után folytatódott az ülés.

Egy péntekihez hasonló rendzavarásnál ráadásul nincs is rendészeti lehetősége senkinek a törvény szerint, a parlamenti honlapon elérhető táblázat alapján. Nem találtunk tételes szabályt arra sem, hogy milyen szankciók alkalmazhatók a rendzavarókra. A Parlament sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte, hogy "az Országgyűlési Őrség hatáskörét és intézkedési jogait részletesen szabályozza az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény 50-53. paragrafusa. A levezető elnök hívhatja be az őrséget és utasíthatja őket a képviselők kivezetésére, de ezt a végső lépést Latorcai János nem tartotta indokoltnak".

Kékcédula, hangosbeszélő, szívecskés póló

"Az Országgyűlés munkájának megzavarásában érintett képviselők esetleges fegyelmi szankciójáról, amely lehet a képviselői jogoktól való eltiltás, illetve tiszteletdíj megvonás, a későbbiekben születhet döntés. Előbbiről ki kell kérni a mentelmi bizottság állásfoglalását és ezt követően dönthet róla kétharmaddal az Országgyűlés, utóbbinál egyszerű többséggel szavaz a parlament" - áll a válaszban.

Ez egyébként azt jelenti, hogy az Országgyűlés úgy veszi, hogy a jobbikosok fizikai erőszakot alkalmaztak, azzal fenyegettek vagy arra hívtak fel, csak ezt lehet ugyanis a fenti szankciókkal sújtani.

A parlamenti üléseken a különböző politikai performanszok, táblák, feliratok, molinók, fényképek felmutatása nem ritka, főként az LMP, illetve az abból kivált PM, valamint a Jobbik él ezzel az eszközzel. Egy "Loptok Csaltok Hazudtok" feliratú tábla miatt nemrég a PM rekordbüntetést kapott. Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésekor az LMP "Love AB" feliratú pólóban jelent meg, illetve ilyen pólókat tett le a székekre, ezzel próbára téve Latorcai János türelmét.

A néma akcióknál egy fokkal nagyobb rendzavarás volt a kékcédulás akció, mellyel az LMP a választójogi törvény ellen tiltakozott. A pénteki botrány előtti legabszurdabb performansz a Jobbikos Novák Elődé volt, aki hangosbeszélővel kiabált túl mindenkit 2011-ben. Akkor is Latorcai János volt a levezető elnök, aki egész napra megvonta tőle a szót.

Sok külföldi országban a hazainál sokkal durvább eszközöket is bevetnek a helyi parlamentben. Ukrajnában például gyakori a verekedés, de robbantak már füstbombák is, és próbálták már focimeccseken használatos kürtökkel is megzavarni egymást a képviselők. Volt már verekedés az olasz és a macedón parlamentben, a briteknél pedig láthatóan részegen vett részt egy képviselő a költségvetés tárgyalásán, igaz legalább nem szavazott aznap a büdzséről.