Döntött a kormány arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alkotmány módosítására, amelynek nyomán nem lehet különadót kivetni, ha az országgal szemben az unió kártérítési igénnyel lép fel.
A lehetőséget az alkotmány negyedik módosítása teremtette meg, abban az esetben, ha a bírság fedezetére a költségvetésben nem lett volna forrás. Az MSZP szintén beadott egy Alaptörvény-módosítást, hasonló tartalomal.
Az ötödik módosítást pénteken terjeszti be a kormány a parlamentnek, amely várhatóan az ősszel szavaz majd róla.
Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán megerősítette azt is: az Európai Bizottság által felvetett harmadik kérdésben, a kampányok ügyében a kormány azon az állásponton van, hogy nem indokolt az alaptörvény módosítása. Így nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat, azok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz.
A kormányszóvivő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány javaslata szerint módosul az alkotmány azon passzusa is, amely a ki nem hirdetett törvények alkotmánybírósági (Ab) vizsgálatáról rendelkezik. Eszerint a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli Ab-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra módosulhat. Erről egyébként az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter Ab-elnök közötti egyeztetés következtében született kormányzati döntés.
A kabinet áttekintette a Földet a gazdáknak! programot, és az év végére több mint 200 ezer hektárnyi földet osztanak ki helyben élő gazdáknak haszonbérleti szerződésekkel.
A kormányt úgy tájékoztatták, hogy egyes meghirdetett területeken a korábbi értéknövelő beruházásokkal kapcsolatban elszámolási kérdések merültek fel. A kabinet úgy döntött, ezen beruházások elszámolása kizárólag a korábbi bérlőkre és a magyar államra tartozik, és ezek semmilyen esetben sem terhelhetők az új bérlőkre.