Az új magyar nemzetbiztonsági törvény "nem korlátozza a megfigyelést a titkok kiszivárogtatására vagy megvesztegetésre vonatkozó bizonyítékokra", a megfigyelés hatásköre a jelek szerint inkább kiterjed bármi olyasminek a megszerzésére, ami kompromittáló lehet - írta Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora. Az írása Paul Krugman közgazdásznak a The New York Times blogján hétfőn megjelent, Újjáéledő 1984, Magyar kiadás című vendégposztjában olvasható.
Úgy látja, hogy "20 évvel az után, hogy Magyarország hátrahagyta a George Orwell 1984 című regényében leírt világot, a megfigyelő állam visszatért".
Scheppele úgy véli, mivel a magyar megfigyelési program kiterjed a telefonbeszélgetések tartalmára, az e-mailek elolvasására és az állami tisztviselők házának bepoloskázására azért, hogy lássák, mit csinálnak, "itt különleges veszélyek vannak".
"Mi akadályozza meg a magyar kormányt abban, hogy zsarolja az embereket azzal, amire rábukkant? Mi tartja vissza a magyar kormányt attól, hogy tisztán politikai információ alapján lépjen fel (például kirúgjon valakit a kormány bírálásáért)?
A törvény nem tartalmaz jelentős védelmet az ellen, hogy a megszerzett információt politikai és személyes okból használják fel, és nem kínál fel olyan eljárásokat, amelyek megbízhatóan korrigálnák a hibákat" - írta az amerikai professzor asszony.
Kim Lane Scheppele korábban interjút adott az Origónak, Magyarországgal szembeni kritikáit itt találja.