Polárpulóverre fotoshopolt szélmalmokkal és fehér ingre montázsolt kisgyerekekkel, azaz "szimbolikus álomképekkel", meg persze a kamerát szuggeráló őszinte emberekkel mondja el a Nemzeti Fejlesztési ügynökség, hogy szerinte a magyarok mire szeretnék költeni az Európai Uniótól a következő években érkező százmilliókat.
A nemrég indult kampány persze ennél kicsit összetettebb. Egyrészt a plakátokon látható szereplők valójában nem a vágyukat, hanem azt mondják el, hogy az ország mire áldoz majd 2014-től 2020-ig, azaz mi lesz a hat, már eldöntött fő fejlesztési terület: a szegénység elleni küzdelem, a közlekedésfejlesztés, a versenyképesség növelése, a kutatásfejlesztés, a környezetvédelem és a foglalkoztatás.
Másrészt az NFÜ egy új honlapot is indított, a plakátokon látható internetes címen mindenki beírhatja, hogy szerinte a hat területnél mi a fontossági sorrend, mire kell költeni a legtöbb pénzt, és mire adna kevesebbet. Hogy ezt majd pontosan hogyan veszik figyelembe a pénzosztásnál, azt nem sikerült megtudnunk az NFÜ-től.
Az mindenesetre biztos, hogy az NFÜ kommunikációja nem feltétlenül esik egybe a kormányéval, például a honlapjuk szerint az energiaágazatban a feladat az, hogy "az energiaárak szigorú szabályozását fokozatosan megszüntessük", ami első hallásra nem teljesen esik egybe a rezsicsökkentéssel. A vállalkozástámogatásnál a pénzt úgy költenék el, hogy az "a korrupció visszaszorítását, valamint a közbeszerzés terén jelen lévő verseny élénkítését" tegye lehetővé, ami a kormányzat kritikusai szerint bizonyára ráfér majd a közbeszerzésekre.
A kampány lehengerlő lesz, november 15-ig "közterületi felületeken, tévé- és rádiócsatornákon, online felületeken és a nyomtatott sajtóban teszünk közzé hirdetéseket" - írta kérdéseinkre az NFÜ. Magyarországra 2014 és 2020 között összesen 7080 milliárd forint érkezik majd. A mostani, 2007-2013-as ciklusban ez 8200 milliárd forint volt, ennek a 98 százalékának a sorsa már eldőlt.
A reklámkampány a második része egy augusztusban elkezdődött hirdetési hullámnak. A most záruló első részben még azt magyarázta az NFÜ, hogy a magyarok jól érzik magukat, büszkék, örülnek és boldogok az uniós pénzekből megvalósult fejlesztések miatt. A plakátokon egy hallgató örült az egyetem megújításának, egy vállalkozó annak, hogy három másik családnak is megélhetést nyújt, illetve ápolónő is mosolygott a megújuló kórház miatt, de még új, környezetbarát buszoknak is örvendezhettünk. A hirdetések az oktatásról, az egészségügyről, a környezetvédelemről, a közlekedésről és a gazdaságfejlesztésről szóltak.
Igaz, a kampányba becsúszott pár hiba, a Figyelő például kiderítette, hogy nem létező buszokkal dicsekedett az NFÜ. A kis- és középvállalkozások pedig egy friss felmérés szerint nem nagyon bíznak az uniós pénzek elnyerésében, ráadásul nem is találnak olyan kiírást, pályázati kiírást, amelyen el tudnának indulni. A vállalkozó büszkesége viszont legalább érthető, mostanában már az is nagy szó, hogy nem megy csődbe egy cég. Az egyetemi plakátok sem az eredeti tartalmuk miatt söpörtek végig az interneten, hanem mert valakik tiltakozó feliratokat ragasztottak rájuk, amik például itt láthatók.
A hirdetéseket az NFÜ szerint 800 óriásplakáton, 300 citylighton, 34 járművön és 85 ragasztott oszlopon, valamint tévében, rádióban, online felületeken és újságokban lehetett látni, hallani. Az akciót a direkt erre lehívható, kizárólag tájékoztatásra fordítható uniós pénzből fizették. Arra a kérdésünkre nem válaszolt az NFÜ, hogy mennyibe került az akció, illetve, hogy a közeljövőben várhatók-e még hasonló kampányok.
"A jelenlegi kampányhoz hasonló méretű kampánnyal utoljára 2012 decembere és 2013 februárja között lehetett találkozni, az NFÜ az eddigi gyakorlata szerint szinte minden évben legalább egy alkalommal folytat nagyobb szabású kampányt" - írták.