Ez a szökés nem volt egy nagy mutatvány

Erős kísértés, egy túl későn módosított jogszabály és pár meg nem válaszolt telefonhívás nyitotta meg a szökés útját az ároktői banda két tagja előtt. A házi őrizet nagyobb szabadság, a rendőröket pedig nagyon könnyű kicselezni, ha nem állnak folyamatosan az ajtó előtt.

Nem volt veszítenivalója az ároktői banda két tagjának, amikor a múlt hét végén úgy döntöttek, hogy megszöknek a házi őrizetből. Ahhoz, hogy a szökés gondolata megfogalmazódjon bennük, jókora lökést adhatott, amikor néhány hete megtudták: az ügyészség életfogytiglant kért rájuk. Az egyebek mellett különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, rablással és testi sértéssel vádolt R. Elemér és R. Henrik ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A két férfi a házi őrizet előtt négy évig előzetesben ült. A vád szerint ugyanis társaikkal együtt 2008-ban és 2009-ben tucatnyi alkalommal törtek rá idős emberekre éjszaka, hogy kirabolják őket. A 70-80 éves vagy még idősebb áldozatokat brutálisan bántalmazták, ököllel, bottal ütötték, rugdosták, majd megkötözték, a szájukat betömték, és súlyos bútorokat dobáltak rájuk. A támadásokban két idős ember meghalt, többen súlyosan megsérültek.

Bár a bíróság dolgozni kezdett, olyan lassan haladt első fokon az eljárás, hogy tavasszal először a banda négy, majd júliusban a maradék két tagját is ki kellett engednie a bírónak az előzetesből. A törvény szerint ugyanis a legsúlyosabb bűnöknél az előzetes letartóztatás maximális ideje négy év, ha addig nem születik ítélet, jön a házi őrizet. Szabadulásuk után a négy férfi a lakóhelyére, Ároktőre ment, ahol a helyiek szerint ritkán mutatkoztak, házukat alig-alig hagyták el.

R. Elemér és fia, R. Henrik ároktői háza. Fotó: [origo]

Könnyű kicselezni

Házi őrizetben korlátozott a mozgási szabadságunk, nem mehetünk ahová és amikor akarunk. A bíróság által kijelölt lakást csak meghatározott célból és időre hagyhatjuk el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy naponta egyszer, általában egy-másfél órára kapunk ellenőrzés nélküli kimenőt. Lófrálni, moziba menni azonban nem szabad: a bevásárlást, a patikát, és egyéb hivatalos ügyeket el lehet intézni, akinek van gyereke, elviheti az óvodába, de azt is csak a kijelölt útvonalon. Ezenfelül a négy fal között szabadon lehet mozogni, még látogatók is jöhetnek.

A bandatagoknak négy év előzetes után jelentős könnyebbséget és nagy kísértést jelenthetett a házi őrizet. Egy jogász szerint - aki neve elhallgatását kérte - pont a kísértés nagysága, és a vádat képező bűncselekmény súlyossága miatt kellett volna a hatóságnak olyanná tenni a házi őrizetet, hogy ne legyen lehetőségük a szökésre. Erre pedig a legjobb módszer a nyomkövető és a folyamatos rendőri ellenőrzés lett volna. Előbbire egy - azóta már módosított jogszabály miatt nem volt lehetősége a bírónak. Amikor ugyanis kiengedték őket az előzetesből, még kellett a beleegyezésük az eszköz viseléséhez, R. Elemér és R. Henrik azonban nem kért a nyomkövetőből. A folyamatos rendőri ellenőrzés helyett pedig naponta többször, volt, hogy hétszer is ellenőrizték őket. Ez azonban végül kevésnek bizonyult.

Ha nincs a ház előtt állandóan egy rendőr, egy idő után megszokottá válhat, hogy a nap melyik részében mennek ellenőrizni a járőrök, vagy mikor telefonálnak oda, ezért a rendszert könnyű kicselezni. "Nagyjából egy hónap után pontosan lehet tudni, hogy délután kettő körül nem néz rendőr az őrizetes felé. Fogja magát, és lelép, amikor biztos benne, hogy éppen senki nem néz rá" - mondta Lichy József ügyvéd, akinek több házi őrizetes ügyfele is volt már.

A szökés után egymásra kezdett mutogatni a Belügyminisztérium és a bíróság. A minisztérium szerint azért szökhetett meg a két rab, mert a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa nem mondta meg konkrétan, hogyan ellenőrizzenek a rendőrök. Az illetékes rendőrkapitányság vezetője és a mezőcsáti rendőrőrs parancsnoka telefonon érdeklődtek arról, hogyan felügyeljék a házi őrizetet, de nem kaptak választ. Nem mondták nekik azt, hogy folyamatosan őrizzék őket, ezért visszatérő őrzést használtak. Hétfőn erre a Fővárosi Törvényszék azt felelte: a házi őrizet végrehajtása és ellenőrzése a rendőrség feladata, folyamatos ellenőrzést kellett volna alkalmazniuk.

Az ároktői banda tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: Mudra László - Origo

Gyalog indultak neki?

A most szökésben levő elsőrendű vádlott védője, Vékony Tibor az Origónak azt mondta: nyáron kétszer volt Ároktőn, akkor úgy tapasztalta, hogy a rendőrök rendszeresen jártak ki a bandatagokat ellenőrizni. A szeptemberi tárgyalás után egyszer beszélt védencével, azóta nem keresték, így a szökés előtt sem próbálták felvenni vele a kapcsolatot. A szökés körülményeiről az ügyvéd semmit nem tud, saját autója a két férfinak nem volt, az egyik tárgyalásra is úgy jutottak el, hogy fizettek az ismerősüknek 10 ezer forintot a fuvarért. Dolgozni nem dolgoztak, az ügyvéd úgy tudja, hogy a rokonok végeztek mezőgazdasági munkát az önkormányzatnak, abból tartották fenn magukat.

Nem is nagyon lehetett más választásuk, mint a rokonok anyagi támogatására támaszkodni. A házi őrizeteseknek ugyanis saját maguknak kell gondoskodniuk az ellátásukról, mindezt úgy, hogy normális munkavégzésre az őrzési forma mivoltából adódóan nincs lehetőségük. Így marad a megtakarítások felélése - ha van ilyen - és a rokonok.

Nem akartam szökni, lerobbant a villamos

Ha a házi őrizetes megszegi a rá vonatkozó szabályokat, újra előzetes letartóztatásba kerülhet. Sok esetben a bírón múlik, hogy melyik szabálytalanságot milyen mértékűnek találja. Ha valaki a napi kimenője alatt a sarki közért helyett a kocsmában találja magát, és elcsípik a rendőrök, az nem számít olyan súlyú szabályszegésnek a bíróság szemében, mintha tényleg szökni próbált volna.

Lichy József praxisában előfordult, hogy védence hazafelé tartott a szokásos napi kimenőjéről, amikor a villamos lerobbant alatta. A rendőrök már ott álltak fél órája a kapujában, mire hazaért, de egyértelmű volt a szituáció, hogy nem szökni akart, ezért nem is lett súlyos következménye a késésének. A nap 24 órájában bezárva lenni, még úgy is, hogy a saját lakásában van, nem kellemes helyzet. Riasztó lehet, hogy nem magunk döntjük el, mikor mi történik velünk. Sokszor ez a zavaradott helyzet viszi rá az őrizetest, hogy megszegje a szabályokat, vagy elszökjön - magyarázta egy jogász forrásunk, aki többek között a házi őrizet hatékonyságát is kutatja.

Szintén házi őrizetéből szökött meg 2010 januárjában Magyar Róbert is, a fekete sereg néven elhíresült bűnbanda egykori vezetője. A férfi reggeli és déli ellenőrzését kihagyták a rendőrök, akkor használta ki az alkalmat a szökésre. Magyar több mint két és fél évig bujkált, többek között Szlovákiában, végül Spanyolországban kapták el.

Persze ennél sokkal kisebb ügyekért is képesek a házi őrizetben levők megszegni a szabályokat: egy szegedi férfi tavaly januárban az őrizetből ment ki az egyik belvárosi áruházba, ahonnan tusfürdőt és cigarettát is lopott. Őt korábban pont rablás miatt helyezték házi őrizetbe.