Az én házam, az én váram, mégis betörnek

A kép illusztráció

Rács, riasztó, de minimum egy zárt ajtó kell ahhoz, hogy az ember biztonságban tudhassa a házát. A magyarok egyre elővigyázatosabbak, de még mindig vannak olyan ordító figyelmetlenségek, mint a nyitva hagyott ablak vagy a lábtörlő alá rejtett lakáskulcs. A rablók pedig a hanyag szomszédság eszén is túljárnak.

Nekifeszül az ajtónak és benyomja. Vagy megbontja a födémet. Előkerül a feszítővas, a fűrész. Esetleg leveri a lakatot, vagy egyszerűen csak bedobja egy téglával az ablakot. A rendőrség szerint ezek a leggyakoribb módszerek, amelyeket a betörők a behatoláshoz használnak. 2012-ben több mint 46 ezer betöréses lopást regisztráltak, a lakott házakat inkább a felkészültebb rablók nézik ki maguknak, a lakatlan lakásokba viszont teljesen spontánul szoktak betörni, főleg vidéken, elviszik a hátrahagyott tárgyakat, sőt néha még az ablakot és a gerendát is. A betörés szempontjából most jön a veszélyesebb időszak, de vajon mennyire viselkednek körültekintően az emberek, ha vagyontárgyaik megvédéséről van szó, és mennyire tartanak a betörésektől?

A magyarok jobban félnek a bűncselekményektől, mint más országokban élők – mondta az Origónak Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet szakértője. Ezt egy nemrégiben elvégzett kutatás igazolja, amelynek keretében európai nagyvárosok statisztikáit hasonlították össze. Az eredmény az lett, hogy bár Budapesten lényegesebben kevesebb bűncselekményt követnek el, mint például Hamburgban vagy Bécsben, a budapestiek mégis jobban félnek attól, hogy bűncselekmény áldozatává válnak.

Pályázati támogatással szerelnek hevederzárakat Újbudán, 2008-ban Forrás: MTI/Földi Imre

Kó szerint ráadásul nem is azok az emberek félnek a leginkább, akik a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak, és nem is a legelterjedtebb bűncselekményektől. A statisztikák szerint a vidékiek jobban tartanak egy esetleges betöréstől, mint a budapestiek, pedig a fővárosban jóval több ilyen bűncselekmény történik. A legjobban az idős emberek és a kisgyerekes anyák félnek, pedig a 30 és 45 év közötti férfiak a bűnözők legkedveltebb célpontjai, utóbbiaktól ugyanis jóval többet lehet zsákmányolni. A legtöbb ember ráadásul attól fél a legjobban, hogy erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, pedig a bűncselekmények gyakoriságát alapul véve sokkal valószínűbb, hogy ellopnak tőlük valamit.

Rács, riasztó, de minimum egy zárt ajtó

„Az emberek egyre inkább odafigyelnek az értékeik védelmére” – mondta az Origónak Varga Balázs rendőr alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályáról. Egyre kevesebben hagynak például nyitva ablakot, mikor a piacra mennek, ami egy tipikus hiba, sok betörés történik emiatt. A védekezésnek Varga szerint az anyagi lehetőségek szabnak határt, hiszen nem biztos, hogy mindenki tud riasztót venni a házához, „de az a minimum, hogy zárják be az ajtót”.

Biztonsági rácsok erkélyeken Budapest belvárosában Forrás: MTI/Jászai Csaba

Kó szerint a lakosság körülbelül húsz százaléka tarthat annyira egy esetleges betöréstől, hogy óvintézkedéseket tegyen ellene. Ennek különböző módjai lehetnek. Komolyabb értékeket komolyabb biztonsági rendszerrel, akár kamerákkal vagy őrökkel is védhetnek. A riasztók általában környék és értékfüggők, általában olyan házaknál szerelik fel őket, ahol nagyobb értékek vannak. A hétköznapokban pedig az olyan mechanikus védelmek a legelterjedtebbek, mint például a több zár vagy rács felszerelése. Ezeket teljesen vegyesen használják az emberek, Kó szerint lakótelepi házaknál például gyakori, hogy az egyik ajtón rács van, a mellette lévőn viszont semmi.

A trükkös rablók a szomszédokat is átverik

„Nem a betörők ellen vannak, inkább a tulajdonosok megnyugtatására szolgálnak” – mondta Kó a különböző védelmi eszközökről. Szerinte ugyanis egy komolyabb betörőbanda, amelynek tagjai kifigyelik az adott és házat és terveket is készítenek, a riasztók és rácsok ellenére is be tudnak törni bárhová. Tőlük viszont az átlagembereknek nem kell tartaniuk, mert a gazdagabb célpontokra hajtanak. A betörők többségét az alkalmi tolvajok teszik ki, akik sokkal felkészületlenebbek, ő ellenük hatékonyabbak a védekezési technikák. Ha megfelelően alkalmazzák őket.

„Még divat a kulcs a lábtörlő alatt” – mondta Kó. Olyan esetről is tud, amikor a háztulajdonos még egy ablakra ragasztott cetlivel is felhívta rá a figyelmet, hogy hol található a bejárati kulcs, be is törtek hozzá. A rendőrség a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített zárakat ajánlja, és azt is megjegyzik, hogy az ajtónak is stabilan kell rögzülnie a falhoz. Varga szerint a legjobb, ha az ember együtt alkalmazza a mechanikus és az elektronikus védekezést, azaz rács és riasztó is van a házon. „Az elkövető nem fog nekimenni egy olyan rendszernek, amelynek a feltörése sok munkát igényel” – mondta Varga.

Kamerás biztonsági rendszer, illusztráció Forrás: AFP/Photononstop/Fabrice Lerouge

A riasztók Kó szerint akkor hatékonyak, ha be vannak kötve vagy a biztonsági céghez, vagy a rendőrséghez. A II. kerület egyik jól szituált részén történt egy tanulságos betörés. A riasztó felberregett, amikor a tolvajok betörtek a villába, és a szomszédok elő is jöttek megnézni, hogy mi történik. A betörők azonban azzal szerelték le őket, hogy a biztonsági cégtől jöttek és csak kipróbálják a riasztót. A szomszédok erre megnyugodtak, a betörők pedig kirámolták a villát.

„Oda kell figyelni egymásra” – mondta Varga Balázs. Szerinte a lakókörnyezet közömbössége elősegíti a betöréseket, a közösségi összefogás viszont megelőző lehet. A rendőr azt tanácsolta, hogy a szomszédok figyeljenek egymás ingatlanára, szólítsák meg az idegeneket azzal, hogy kit keresnek, és nézzék a nem ismert autókat. Ezzel a magatartással ugyanis elijeszthetik a rablókat.

Az én házam, az én váram, vagy mégse?

Egy betörés esetében nem csak az anyagi kár jelenthet problémát az áldozatnak, az intim szféra megsértése ugyanis hosszú távon pszichés problémát is okozhat. „Az én házam, az én váram, mégis betörnek” – mondta Kó, hozzátéve, hogy ezt nehéz feldolgozni. Szerinte jól lekövethető, hogy a betörések sértettjei, és azok környezete egy bűncselekmény után elkezdenek óvintézkedéseket tenni, például riasztókat szerelnek fel. Ez az áldozat esetében már „eső után köpönyeg”, a többieknél viszont megelőzés. A védekezések terjedése a szakértő szerint ott gyakoribb, ahol sűrűbb a népesség: egy panelházban történt betörés akár három házzal arrébb is éreztetheti a hatását, és több száz embert érinthet, egy családi házas övezetben viszont csak néhány szomszéd kaphatja fel rá a fejét.

Rendőrök betörés utáni helyszínelést szimulálnak egy bűnügyi technikai versenyen Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A betöréses lopások száma világszerte, így Magyarországon is csökken, többek között a bankkártyák miatt visszaszoruló készpénzhasználat, és az olcsóbb híradástechnikai eszközök miatt, amelyek korábban nagy csábítást jelentettek a rablóknak. De mostanában Kó szerint egyre terjed egy veszélyesebb betörési forma, a besurranásos lopás. Ennek lényege, hogy a betörők akkor hatolnak be a házba, amikor a tulajdonos is otthon tartózkodik. A célpontok általában kertes családi házak, ahol a hálószobák az emeleten, a nappali a földszinten helyezkedik el, a rablók pedig nyugodtan tevékenykedhetnek lent, amíg a házbéliek fent alszanak. Ennek a betörési formának a veszélye az, hogy a háztulajdonos akár szembe is találkozhat a rablóval, aki ilyenkor erőszakosan is viselkedhet.

A tulajdonosok azonban sok esetben észre se veszik, hogy éppen betörő jár a házukban. Kó tud olyan esetről, amikor az emeleten alvó tulajdonos a kutya ugatása ellenére sem nézett körül a házban, mondván, hogy fáradt és inkább alszik tovább, pedig közben kirabolták a földszintet. „Éjszaka be kell zárni az ajtót, és fel kell tenni a biztonsági rácsot” – tanácsolta a szakértő.

A baj ügyes kütyükkel, vagy akár élőerővel is megelőzhető. Tudta, hogy egy liba is lehet jó házőrző? Nekünk elkelt volna pár.