Erősödik a fideszes nyomás a Kúrián

Több más vezető fideszes politikus után Kósa Lajos is kritizálta a Kúriának a devizahiteles szerződésekről szóló jogegységi határozatát. A kormánypárti politikusok nemcsak azt kifogásolják, hogy a Kúria jogilag rendben találta a devizakölcsönös szerződéseket, hanem azt is, hogy a bírók elhalasztották a döntést az egyik vitás jogi kérdésben. 

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke bírálta, csalódáskeltőnek nevezte a Kúriának azt a határozatát, amely kimondta, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek. Kósa bírálta a legfelsőbb bírói fórumot azért is, mert az ügyhöz kapcsolódó egyik kérdésben az Európai Bírósághoz fordult. Kósa szerint ez gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépés, ami csak a bankoknak kedvez.

Kósa szerint ezeknek a kérdéseknek nincs nemzetközi vonatkozásuk, hiszen a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak mielőbb határoznia kellene, ez a dolga, "ezért tartjuk fenn ezt a rendszert" - mondta.

"Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?" - tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke, aki szerint ezzel elbizonytalanodik a magyarországi jogszolgáltatás.

A Kúria hétfőn hirdette ki jogegységi határozatát, amely kimondta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, és önmagában az árfolyamváltozás miatt nem ütköznek jogszabályba. A jogegységi határozat jelentősége az, hogy az alacsonyabb szintű bíróságok számára iránymutatást ad a devizahiteles perekben.

Korábban több vezető fideszes politikus is bírálta a határozatot. Rogán Antal frakcióvezető egyből a Kúria nyilatkozata után közölte, hogy szerinte a bírói testület a bankok oldalára állt. Kövér László parlamenti elnök pedig szerdán mondta azt a Hír Tv műsorában, hogy szerinte a Kúria gyáva döntést hozott.

A fideszes politikusok nemcsak azért kritizálták a Kúriát, mert törvényesnek mondta ki a devizahiteles szerződéseket, hanem azért is, mert az egyik vitás jogi kérdésben még nem döntött. Az egyoldalú kamatemelések miatt indított perekben egyes bírók szerint a szerződésbe foglalt úgynevezett oklista kellően részletes, és a laikusok számára is érthető, mások szerint viszont nem ez a helyzet, és a bankok nem emelhették volna meg a devizahitelek kamatát. Ebben a kérdésben azonban a Kúria elnapolta a döntést, arra hivatkozva, hogy meg akarja várni az Európai Bíróság döntését.