A gumicsizmás Orbán legyőzi az évszázad árvizét

Orbán Viktor a kezdeti bizonytalankodás után egyre jobban beletanult, hogyan szerepeljen katasztrófahelyzetben. A hivataloskodó, helikopteren röpködő kormányfőt az évek során felváltotta a munkásokkal szóba elegyedő miniszterelnök, majd az egész árvízi védekezést szinte egyedül kézben tartó főnök következett. Így merészkedett ki Orbán Viktor a gátra.

"Elférek itt vajon? Sándor, te mit gondolsz erről?" "Mire mennek, harcsára?" "Egyszer katona, mindig katona." A kormányfő a Facebookra feltöltött árvízi videóiban mikrobuszt vezetve vág át belügyminiszterével a Duna nyaldosta budai partvidéken, és közben gumicsónakban gubbasztó katasztrófavédelmisekkel és önkéntes szolgálatba visszaálló nyugalmazott egyenruhásokkal viccelődik.

A Facebook-oldalára június 4. óta szinte óránként kerülnek fel az újabb fotók, és minden napra jut egy-két összefoglaló videó az árvízi körutakról. Ezeken Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató társaságában, fekete dzsekiben, gumicsizmában, máskor farmerban és mentőmellényben, esetleg Katasztrófavédelem feliratú pólóban beszélget, tájékozódik, humorizál, utasít, kezet fog mindenkivel, aki szembejön.

Maga a parancsnok?

"Leszámítva háborút meg árvizet, nem tudok elképzelni olyan dolgot, ami a húsvéti ünnepeket megelőzze", mondta még 2006-ban, a választások második fordulója előtt, a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában, és 2010 óta nem is bízza akárkire a dolgot, ő maga igyekszik helytállni. "Az ellenőrző pontokon a helyén találtam az embereket", "semmiféle levonulás meg vízkiengedési utasítás nem hajtható végre, csak ha Bakondi úr vagy én mondom", "Maga a parancsnok? Na, akkor jöjjön velem" - láthatjuk, hallhatjuk tőle a felvételeken.

Parola a gáton, Katasztrófavédelem feliratú pólóban - a tökéletes imidzsfotó Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Orbán 2010-ben kapott rá a gátakon való intézkedésre. Az MTI hírarchívuma szerint első miniszterelnöksége idején, 1998-2002 között az árvízi hírek még hemzsegtek az olyan megfogalmazásoktól, hogy a miniszterelnök "a helyszínen megnyugvással vette tudomásul", "a tájékoztató meghallgatása után úgy vélte", aztán 2010-ben már azt olvashatjuk, hogy maga a kormányfő rendelt hétezer embert a Hernád mentére az árvíz elleni védekezésre. A megfogalmazásra ő maga is ráerősít azzal, hogy ilyeneket mond, egyes szám első személyben: "Biztosítanom kellett, hogy le tudjuk váltani a most gáton dolgozókat."

A kezdeti hivataloskodó hangnemen már miniszterelnöki karrierje elején túllépett, már 2010-ben rutinosan beszélget az Edelényből kitelepített 24 emberrel, "sok erőt, jó egészséget és kitartást kívánt nekik a kialakult rendkívüli helyzetben. Közölte, reméli, hogy minél előbb visszatérhetnek majd otthonaikba." Az első, 1998-as árvizek idején, amelyeket szintén miniszterelnökként élt át, még jobbára helikopterrel repülte körbe a fenyegetett területeket, polgármesterekkel, a védekezést irányítókkal állt szóba, a gátakat nézte, legalábbis a média nyilvánossága előtt nem akciózott az árvízvédelmen dolgozók között.

Ez nem jelenti azt, hogy az árvízzel ne törődött volna: 1998 novemberében meg sem várta, hogy a határokon belül legyen forró a helyzet, Kárpátaljának már akkor segített, amikor a Tisza az ottani területeken áradt. Felesége, Lévai Anikó saját kezűleg állított össze ajándékcsomagot, a kormány pedig százmillió forintnyi segélyt küldött, mindezt a helyiek azóta sem felejtették el.

Bőrdzsekire cserélte az öltönyt

Amikor néhány nappal később a határokon belül is élesre fordul a helyzet, svédországi útját lemondva helikopteren és a helyszínen nézte meg az áradó folyót. A helyzethez illő öltözékére akkor figyelnek fel először az elemzők, "amikor egyházi méltóságokkal találkozott, akkor állig begombolt, nagyon konzervatív szabású, elegáns öltönyt viselt, amikor viszont a tiszai árvíz idején ellátogatott a gátra, fekete bőrdzsekijében nem rítt ki a katasztrófa elhárításán dolgozók tömegéből", írta róla néhány héttel később az Élet és Irodalom.

2000 áprilisában váltott közvetlenebbre, ekkor, a tiszai árvíz idején döntött úgy, nem elég neki a miniszterelnöki helikopteres berepülés, a felesége által összerakott csomagok, a gátak megszemlélése és a polgármesterektől érkező helyzetjelentések, a vízzel küzdő emberekkel akar beszélgetni.

"A miniszterelnök több órát töltött a Szolnoktól délre fekvő Vezseny és Tiszajenő közötti veszélyeztetett gátszakasz védői között" - írta az MTI a többnapos árvízi útról beszámolva. "Orbán Viktornak a nyúlgátakon, az átázott, vízzel körülvett házaknál elmondták, hogy noha nehéz a védekezés, és a munka még sok napig eltarthat, de reményeik szerint meg lehet védeni a gátat."

Két nappal később csúcsra járatta az árvízi imidzset: akkor már egy olyan gátvédő is nyilatkozott, aki beszélt a kormányfővel. "Nagykörűben a tiszasülyihez képest még istenes a helyzet - idézte fel a miniszterelnökkel történt csütörtöki találkozást a gáton dolgozó ifjú Túró Károly." Ekkor készült az első olyan kép is róla a távirati iroda képarchívuma szerint, amin gumicsizmában küzdött a homokzsákok közt.

Orbán Viktor beszáll az árvízi védekezésbe Tiszavárkonyban, 2000. április 19-én Forrás: AFP/MTI/Szilard Koszticsák

Egy év múlva újabb körútra indult, és újra beszédbe elegyedett az árvíz ellen küzdőkkel a Bodrog menti területeken Sárazsadányban, Vámosújfalun és Olaszliszkán, majd másnap a Baktalórántházára kitelepítetteket nyugtatta. Az MTI szerint "a kormányfő együttérzéséről biztosította a kitelepített főként idős embereket, nőket és gyermekeket", majd másnap is volt ereje arra, hogy Csarodán a polgármesteri hivatalban biztassa "az emberfeletti védekezést végző helyieket".

Ellenzékben nem kell ember a gátra

A tiszai áradások mellett a Duna már nem hozta lázba a 1998-2002-es ciklusban, Orbán Viktor nélkül zajlott le a négy év egyetlen nagyobb árvize a folyón, épp a választások előtt, 2002 tavaszán. Miközben Kisoroszi megközelíthetetlen, lezárják a 11-es utat, a Lágymányosi-öbölnél tíz embert ki kell költöztetni, addig a kormányfő Dombóváron és Szolnokon avat sportcsarnokot, és átadja a Nemzeti Múzeum felújított kupolatermét is.

Ellenzékben, 2002 után már ritkábban lehetett árvízi helyzetben látni Orbánt, persze lehet, hogy azért, mert kevesebb volt az igazán durva vészhelyzet. "Az árvizekről tudnék mesélni. Óriási szerencse, hogy negyedannyi megpróbáltatás nem érte az országot az elmúlt három és fél évben, mint a megelőző négy évben" - mondta 2005-ben, egy gazdasági konzultáción.

Felesége, Lévai Anikó az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként került be néha a hírekbe az árvizek idején, majd 2006-ban, épp a kampány idején Orbán Szentendrén bukkant fel a gátaknál. Aztán a kormányváltásig megint eltűnt, hogy a mostani árvíz alkalmából minden korábbinál intenzívebben tűnjön fel mindenhol, beleértve a tévéket, a sajtót és a közösségi médiát is.

Merkel nem érhet Orbán nyomába

A magyar kormányfőtől nagyon le vannak maradva a környező országok kormányfői. "A német és osztrák kormányfők beérik annyival, hogy megtekintik az áradásokat, dicsérik a munkásokat, és azonnali segítséget ígérnek" - írta pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár valóban jóval kevesebbszer nyilatkozott az árvízről kapcsolatban, és a védekezés irányításában sem vettek részt tevőlegesen. Angela Merkel Facebook oldalán egyetlen bejegyzés foglalkozik az árvízzel, amelyben megköszönni a gátépítőknek a "fáradhatatlan erőbedobásukat". Körítésnek egy képgalériát is feltöltöttek, amelyen Merkel katonákkal fog kezet, mentősökkel fényképezik, sőt homokzsákokat is beállt pakolni.

Merkel ugyanis több árvíz sújtotta területet is felkeresett, köztük például Passaut. Az n24.de tudósítása szerint a kancellár barna dzsekiben, gumicsizma nélkül járta be a területeket, az ottdolgozók pedig örültek a látogatásának. Ezeken a látogatásokon jelentette be kétszer is, hogy a szövetségi kormány azonnali pénzügyi segítséget nyújt az árvízkárosultaknak.

Werner Faymann osztrák kancellár kollégájánál jobban építkezett a Facebookra, több képet is feltöltött magáról. Mindegyiken ingben és rajta fekete dzsekiben feszít, egy különösen látványos kompozícióban pedig a kremsi mobilgát tetején kukucskálva figyeli a folyót. Merkelnél jóval több bejegyzést írt, ezek többségében köszönetnyilvánítások, illetve arról szólnak, hogy az állam a katasztrófalapokon keresztül segíteni fogja az érintetteket, a gátépítőknek pedig különleges szabadság jár.

A környező országok közül Szlovákiát és Csehországot érintette az árvíz. Petr Nečas cseh kormányfő szintén az egyik árvíz sújtotta területen jelentette be az árvízkárosultak megsegítését, a Facebook oldalán pedig több bejegyzést is szentelt a témának, túlzásba azonban nem vitte. Az elöntött Párágáról csak egyetlen kép árválkodik az adatlapján, illetve két bejegyzés, amelyben azt ecseteli, milyen pénzügyi segítséget kapnak a rászorulók. Robert Fico szlovák kormányfőről ennél is kevesebbet találtunk. Mindössze a bumm.sk hírportál jelentette, hogy Fico helikopterről szemlélte meg az árvízhelyzetet.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Orbán Viktor a kollégáihoz képest más szituációban van. Míg északon az árvíz egy hirtelen esemény volt, Magyarországra az árhullám "a Duna lassúságával" érkezett meg. A magyar kormány pedig a lap szerint el akarta kerülni a márciusi hóhelyzetben elkövetett hibát, amikor nem készültek fel eléggé az egyébként előre látható hóviharra, és némi népszerűségvesztésbe került.