Tavasszal jön az újabb rezsicsökkentés, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szombaton jelentette be, hogy a gáz fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken. Azaz az újabb rezsicsökkentés hatását csak az április 6-ára kiírt választások után fogják érezni az emberek, pedig eddig úgy tűnt, hogy a Fidesz mindent igyekszik kihozni a láthatóan nagyon hatékonyan működő fegyveréből.
Több kormánypárti képviselő, illetve a kormánypárt stratégiáját ismerő forrás szerint nem merült fel olyan koncepció, hogy az újabb csökkentés eredményei már a kampányidőszakban érezhetőek legyenek. Azért időzítették így az újabb csökkentést, mert így azt lehet kommunikálni, hogy a kormány a két korábbi rezsicsökkentéssel már bizonyított, ha valaki további csökkentést akar, szavazzon a Fideszre. Ráadásul a rezsicsökkentést ezzel a stratégiával a választás napjáig napirenden lehet tartani, ahogy az egyik forrás fogalmazott "állandóan lehet bütykölni rajta valamit".
Ezzel egybecseng, hogy Rogán szombaton arról is beszélt: hamarosan elkészül az a törvényjavaslat, amely kimondja, a rezsiárakat nem lehet profitérdekből emelni. Erről azonban a Fidesz a tervei szerint nem dönt a választás előtt, Rogán szerint azért, mert ha a Fidesz megnyeri a választást, akkor elfogadják a törvényt, de ha az MSZP kerül hatalomra, a javaslatból nem lesz semmi, és megugranak rezsiköltségek.
Az első rezsicsökkentést Lázár János miniszterelnökségi államtitkár jelentette be a Budapesti Állatkert előtt, 2012 decemberében. Akkor nehéz őszön volt túl a Fidesz, támogatottsága a választások utáni mélypontra esett (a Medián szerint a párt támogatottsága 2012 szeptemberében a teljes lakosságon belül 23 százalék volt, ez tavaly áprilisra 27 százalékra nőtt).
A koncepció kidolgozásában – az Index akkori információi szerint – meghatározó szerepe volt Habony Árpádnak, Orbán Viktor kormányfő legbizalmasabb tanácsadójának. Az Origónak nyilatkozó képviselők szerint az áram és a gáz árának tavaly januári csökkentése néhány hónap után hozta is a várt eredményeket. Az intézkedésnek szerepe volt abban, hogy emelkedett a Fidesz népszerűsége. Ezután döntött úgy a kormányzat tavaly tavasszal, hogy folytatják a rezsicsökkentést, ezt április közepén Lázár János jelentette be.
"Evés közben jött meg az étvágy" – fogalmazott egy forrás arra utalva, hogy a közvélemény-kutatási eredményeket látva születtek meg a további rezsicsökkentésről szóló döntések. Kormánypárti képviselők szerint 2012 decemberében még nem lehetett tudni, hogy a későbbikben mikor és milyen szintű csökkentések következhetnek még. A második ütem például csak novemberben lépett életbe.
A képviselők szerint, amíg az első csökkentésről szóló döntés gyorsan megszületett, addig a második és a harmadik ütemet már komolyabb számítások előzték meg, figyelembe vették azt is, mit bírnak még ki a szolgáltatók.
A Fidesz nem csak az ellenzéktől, az EU-tól is meg akarja védeni a rezsicsökkentést. Rogán hétfői lakossági fórumon arról beszélt, hogy Brüsszel támadást indít az intézkedés ellen. A politikus valószínűleg arra utalt, hogy az MTI egy név nélküli bizottsági forrásra hivatkozva arról írt: az EU illetékesei eljárást készülnek indítani azon országok ellen, amelyek szabályozzák a rezsiköltségeket.
Brüsszel azt szeretné elérni, hogy idővel minden tagállam vállalja, hogy fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását. A bizottsági tisztviselő szerint hogy ennek érdekében Günther Oettinger energiaügyi biztos még tavaly minden olyan tagállamnak levelet írt, amely központilag határozza meg az áram vagy a földgáz árát.
A rezsicsökkentés azon kívül, hogy javította a Fidesz megítélését, passzolt is a Fidesz gazdaságpolitikájához. A párt kommunikációjában 2002 óta jelen van a gázár kérdése, az MSZP–SZDSZ-kormányt folyamatosan támadták a lakossági gáz árának növekedése miatt.
A gáz és az áram árát azért is könnyű volt kampánytémává tenni, mert a magyarok a többi uniós polgárhoz képest a fizetésük nagyobb hányadát költik rezsire. Mivel a kormány a béreken nem tudott érdemben változtatni, az energiaárak terén avatkozott be. A rezsicsökkentésnek ráadásul nincs költségvetési vonzata, a fedezetét nem az államnak kell állnia, hanem az energiaszolgáltatóknak.
A rezsicsökkentés sikeres politikai termék lett, ezt mutatja, hogy a kifejezést más kontextusban is használni kezdte a kormány. Ilyen volt például az ingyenes készpénzfelvétel, amelyet pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezett el a Fidesz.