Ombudsman: Ha késik a vonat, mindig jár a kártérítés

Az uniós szabályozás szerint vis maior miatti késéseknél is kártérítés járna az utasoknak a MÁV-tól, a vasúttársaság ennek ellenére az üzletszabályzatában ezt kizárja, közölte Székely László ombudsman. Az alapvető jogok biztosa a közlekedési hatóságtól kérte, hogy vizsgálja felül a MÁV-szabályzatot.

Nem mindig a jogszabályoknak megfelelően ad a MÁV kártérítést az utasainak, közölte Székely László ombudsman. Az alapvető jogok biztosa közleményében azt írja, a vasúttársaság a saját üzletszabályzata szerint nem ad átalánykártérítést vis maior okok miatti késéseknél, holott a hatályos Európai Uniós rendelet nem mentesíti ilyen esetekben sem a vasúttársaságokat. Ellentmondás van tehát az Európai Uniós szabályozás és a MÁV-Start Zrt. személyszállítási üzletszabályzata között, közölte.

"Ez mindenképpen jár a késést elszenvedő utasnak", áll Székely közleményében. Átalányjellegű és szabott árú kompenzációról van szó annak ellensúlyozására, hogy az utas előre megfizetett egy szolgáltatást, amit azonban a vasúti társaság nem a szerződésnek megfelelően teljesített – hangsúlyozta vizsgálati jelentésében az alapvető jogok biztosa, aki szerint ez sérti a jogbiztonság követelményét.

A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt az átalánykárt meg kell különböztetni az olyan esetleges konkrét kártól, amely a késés következményeként állt elő. Ez utóbbi esetében nem automatikus a megtérítés, az ok-okozati összefüggést az utasnak az átalány kártérítéstől független egyedi eljárásban bizonyítania kell.

Az ombudsman álláspontját alátámasztja az Európai Unió Bíróságának döntése, amely az osztrák vasúttársaság üzletszabályzatáról kimondta, hogy a rendelet nem mentesíti a vasúttársaságot a kártérítési kötelezettség alól, ha a késésre vis maior miatt került sor. Az alapvető jogok biztosa a MÁV Üzletszabályzatának felülvizsgálatára és módosításra kérte fel a szakmai felügyeletet ellátó Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökét.