Biszku meg se rezzent az áldozatok hallatán

Biszku Béla ügyének bírósági tárgyalása 2014. március 18-án

Nem tett vallomást Biszku Béla volt belügyminiszter az 56 utáni megtorlásokért, háborús bűntett vádjával ellene indult büntetőperben. Korábbi kihallgatásán azt mondta, nem követett el bűncselekményt, ezt olvasták fel a tárgyaláson. Az áldozatok felsorolását mozdulatlan arccal hallgatta végig. A peren megjelent egy egykori sortűztúlélő is, akinek tizenegy társát lőtték agyon.

Kedden elkezdte tárgyalni a Fővárosi Törvényszék az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter, Biszku Béla ügyét. Az idén 93 éves Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény miatt.

A tárgyalás elején a védelem, azaz Biszku jogi képviselője elfogultsági indítványt jelentett be, mert szerinte helyesebb lett volna a tárgyalást úgy kitűzni, hogy az ne a kampány kellős közepére essen, így politikai színezete van a dolognak, vélte. Ezután az ügyész elmondta a vádbeszédet, amelynek első része Biszku politikai posztjait sorolta fel. Itt említette meg az ügyész többek között, hogy Kádár János mellett, a megalakulásától tagja volt az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, később pedig a Központi Bizottságnak. 1957-től belügyminiszter, később miniszterelnök-helyettes.

A forradalom utáni évek politikai rendszerének részletes bemutatása után az ügyész arról beszélt, hogy a vádlott aktívan részt vett a forradalom leverése utáni katonai karhatalom megszervezésében. A karhatalmat azzal a céllal hozták létre, hogy működjön közre a forradalom utáni megtorlásban, a gyors és kegyetlen leszámolást adták ki parancsba a karhatalom tagjainak. 1956 decemberében két helyszínen, a budapesti Nyugati téren és Salgótarjánban is tüzet nyitottak a karhatalom tagjai, a két lövöldözésnek összesen 49 halálos áldozata volt.

Biszku Béla nem tett vallomást Fotó: Mudra László - Origo

Az ügyész név és életkor szerint is megemlítette az áldozatokat, Biszku rezzenéstelen arccal, mozdulatlanul ülve hallgatta végig a névsort. Három tudományos munkatárs súlyos bántalmazására is Biszku adott megbízást a vádirat szerint még 1957-ben, az erről szóló jelentést pedig eltussolta. A vádhoz tartozik az is, hogy 11 olyan sörétes vadásztöltényt tartott a lakásában, amire nem volt engedélye.

Az ügyész kitért arra is, hogy Biszku a Duna TV-nek adott 2010 augusztusi interjújában kérdésre felelve azt mondta: nem volt közvetlen köze az 1956 utáni megtorlások halottaihoz, sérültjeihez, és ahhoz a 200 ezer emberhez, akik a kialakult helyzet miatt elhagyták Magyarországot. Az ügyész többek között háborús bűntettel, aljas indokból és célból elkövetett emberölés bűntettével, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, engedély nélküli lőszertartással és a kommunista rendszerek bűneinek tagadásával vádolja Biszkut.

Nem tesz vallomást

Biszku nem hallotta, amit a bíró mond, ezért neki és két kísérőjének a székét közelebb kellett húzni, egészen a bírói pulpitus elé. A bíró nagyon lassan és tagoltan beszélt, hogy a vádlott pontosan megértse, mi történik. Biszku nem akart vallomást tenni, ezért a bíróság a korábbi vallomását olvassa fel. Eszerint a vádat nem ismerte el, bűncselekményt nem követett el. "Ártatlan vagyok" – mondta még 2012-es kihallgatásán. A hallgatóságból többen hangosan szidalmazzák Biszkut: "Háborús bűnös" – kiabálták neki.

A szünet után a bíró megkérte a hallgatóságot, hogy tartózkodjon a hangos véleménynyilvánítástól, majd a nyomozati iratokat ismertette. Ezekben az áll, hogy pontosan milyen szerepe volt az 1956 utáni politikában Biszku Bélának, milyen tanúkat lenne érdemes meghallgatnia a bíróságnak, hogyan működött Magyarországon a kommunista diktatúra és a büntetés-végrehajtás és mi az a "szalámitaktika". Ezek az iratok és a bennük foglalt vélemények rendkívül alaposak és részletesek, volt több, amit nem is ismertetett teljes terjedelmében a bíró, csak felsorolja őket.

Részletes iratokkal készült a vád, volt amelyet fel sem olvastak Fotó: Mudra László - Origo

Szakértők vallottak a Nyugati téri és a salgótarjáni vérengzésekről, előbbiért Kádár János még dicséretben is részesítette a lövöldözésben részt vevő katonákat. "A karhatalmi egységek gyakorlatilag végigverték az országot" - írta az egyik szakértő, aki szerint a magyar politkai élet legnagyobb megtorlásának időszaka vette kezdetét az 56-os forradalom leverése után, amikor nem létezett Magyarországon független bíróság.

Biszku 1961-ig állt a belügyminisztérium élén, amely kiemelt fontosságú szervezete volt az államhatalomnak. A minisztérium keretén belül működött a Politikai Nyomozó Főosztály, amelynek munkatársairól a vádlott rendszeresen jelentéseket kapott, nekik pedig utasításokat adott ki. 1957 tavaszi hónapjaiban a megtorlás gépezete teljes erővel működött, a börtönökben 15-16 ezer embert tartottak fogva, számuk havonta ezerrel nőtt, kezdtek megtelni az internáló táborok is.

A tárgyalási szünetekben mindig Biszku hagyta el először a termet, csak utána mehetett ki a bírói tanács, majd a hallgatóság. A vádlottat folyamatosan a készenléti rendőrség több tagja kísérte, valószínűleg egy külön teremben van két tárgyalási szakasz között.

Az utolsó szünet után a nyomozati iratok felolvasásával folytatódott a per, ekkor már sokkal kevesebben voltak a teremben. A bíró egy olyan interjúból olvasott fel részleteket, amelyet még korábban, az 56-os események miatt készítettek az akkori politikai vezetéssel, köztük Biszkuval. Szó volt róla, hogyan működött az akkori politikai vezetés, milyen szerepe volt Magyarországnak a világpolitikában, és megemlítették a Szabad Európa Rádiót is. Biszku az interjúban azt mondta, tudta, hogy az ország különböző részein voltak atrocitások az 56-os forradalom után, de azt nem, hogy pontosan mi történt például Salgótarjánban. A per március 25-én folytatódik. Biszkut és két kísérőjét a rendőrség kísérte el a folyosón.

Tizenegy társát lőtték agyon

A tárgyaláson jelen volt egy idős nő is, aki azt mondta, hogy a sortüzek túlélője, 11 társát lőtték agyon közvetlenül mellette. A szünetben újságíróknak arról beszélt, hogy azért jött el, mert szeretné megtudni, hogy milyen ítéletet hoznak Biszku ellen, és hogy végre rendet tesz-e a magyar igazságszolgáltatás. Többször is a könnyeivel küszködött, miközben ezt mondta.

A tárgyalást nagy érdeklődés övezte, a kezdés előtt fél órával már sokan álltak sorban a Fővárosi Törvényszék II. kerületi épülete előtt.

Rezzenéstelen arccal hallgatta végig az áldozatok nevét Fotó: Mudra László - Origo

A tárgyalásra érkező Biszku Bélát két idős nő kísérte. A bíró bejelentette, hogy nem engedi a sajtónak az élő közvetítést, hogy óránként 15-20 perc tárgyalási szünet lesz, Biszkunak pedig lehetőséget biztosított arra, hogy ülve nyilatkozzon. A tárgyaláson ott volt két jobbikos képviselő, Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás is.

Háttér

A volt belügyminiszter tetteivel évtizedekig nem foglalkozott komolyabban senki, büntetőjogi felelőssége sem merült fel. 2010-ben azonban bemutatták a Mandiner.hu két munkatársának róla szóló dokumentumfilmjét, amely óriási felháborodást váltott ki. A volt miniszter ugyanis többek között arról beszélt a filmben, hogy továbbra is ellenforradalomnak tartja 1956-ot, és hogy szerinte Nagy Imre megérdemelte a sorsát. Azt is mondta, hogy nem érez lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt.

A kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt Biszkut 2010 augusztusában fejelentette Szilágyi György jobbikos képviselő, majd a parlament 2011-ben elfogadott egy törvényt, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a jövőben könnyebb legyen felelősségre vonni az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit, így Biszkut is. A törvény szerint az 1945-ös nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.

Biszku Béla. A Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm egy részlete a film sajtóbemutatóján a Menta teraszon Forrás: MTI/Kovács Attila

Biszkunak a kedden kezdődő perben a vádirat szerint felelnie kell annak a három embernek a haláláért, akik 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari „vörös zászlós” tüntetésen vesztették életüket, annak a 46 embernek – köztük nők és gyerekek – haláláért, akik két nappal később Salgótarjánban vesztették életüket.

A vádirat szerint ő tehet arról is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Köztük volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek, a bántalmazások miatt egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Biszkunak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte.

Ezeken túl Biszkunak felelnie kell azért is, amiért a lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatáskor 11 darab engedély nélküli lőszert találtak.

Biszkut az ügyészség felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolja, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat.