Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, tisztázni akarják, hogy az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
A helyettes államtitkár szerint sem a finanszírozást nyújtó országoknak - Norvégia, Izland, Liechtenstein -, sem a hazai kormánynak, sem a támogatottaknak nem érdeke, hogy a rendszerről ne alakuljon ki tiszta kép a következő pár hónapban.
A teljes körű vizsgálat várhatóan 3 hónapot vesz igénybe, majd ez után kiderül, hogy az említett gyanú beigazolódik-e - közölte. A Kehi-vizsgálatot bemutatják a norvég kormánynak is azért, hogy a legvilágosabb kép alakuljon ki arról, hogy az alap forrásait valóban a meghatározott célokra felhasználták-e fel. Csepreghy Nándor hozzátette, ha a magyar kormány gyanúja beigazolódik, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donorországok és Magyarország között.
Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.
Csepreghy Nándor akkor azt mondta, hogy a magyar fél azt kéri, a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak.