Mit akar Orbán a demokráciával?

Tusnádfürdő, 2014. július 26. Orbán Viktor miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásán az erdélyi Tusnádfürdőn 2014. július 26-án. MTI Fotó: Beliczay László

Sokféleképpen látják az Orbán Viktor által felvázolt demokráciamodell lényegét és jövőjét az Origo által megkérdezett elemzők. Jelentős fordulatot vett a kormányfő, vagy valójában semmi újat nem mondott? Tényleg fel akarja számolni a demokráciát Magyarországon, vagy csak félremagyarázzák a szavait? És mit akar tanulni Szingapúrtól vagy Kínától? A tusványosi beszéd értelmezései. 

A miniszterelnök többek között arról beszélt a tusványosi szabadegyetemen, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Úgy vélte, a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel is szakítani kell, a civil szervezeteket pedig külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak nevezte.

Tusnádfürdő, 2014. július 26. Orbán Viktor miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásán az erdélyi Tusnádfürdőn Forrás: MTI/Beliczay László

Ez már féldiktatúra

"Nagyon jelentős fordulatot jelez a beszéd, a miniszterelnök minden tekintetben átállt a szélsőjobboldalra" - értékelte Orbán mondatait Tamás Gáspár Miklós, aki úgy vélte, a konzekvens szélsőjobboldali előadás ellen a magyar nemzeti konzervatívoknak, a radikális jobboldaliaknak is fel kellett volna lázadniuk.

"Orbán egyértelműen szakított a liberális demokráciával, az alkotmányossággal és az alapjogokkal. De még ennél is fenyegetőbb kijelentése, hogy az emberi jogok elavultak" - magyarázta az Origónak a filozófus, aki szerint a beszéd alapján világos, hogy Orbán egy tekintélyelvű féldiktatúrában látja a jövőt.

Segélyek helyett a munkaszolgálat jöhet Tamás Gáspár Miklós szerint Fotó: Tuba Zoltán [origo]

TGM szerint a munkaalapú állam korszaka azt jelentheti, hogy nem lesznek segélyek, vége a szociális államnak, a támogató szolgáltatásoknak, vagyis minden szociális, karitatív eszköznek befellegzett. "Segélyek, támogatások helyett munkaszolgálat lesz, mint a totalitárius rendszerekben?" - tette fel a kérdést.

Újabb jakobinus rémálom?

"A jakobinus rémuralom óta tudjuk, hogy minden ellenzéki külföldi ügynök, Sztálin pedig Iszaak Babelt mint japán kémet küldte a Gulagra" - mondta Tamás Gáspár Miklós. Hozzátette: Orbán azt is állítja, hogy a bántalmazott nőkön segítő, a korrupciót feltáró civilek az ellenséges külföldiek zsoldjában álló hazaárulók.

"Még nem valósult meg a totális diktatúra, de hamarosan eljöhet az ideje, megszűnik a közszabadság" - vázolta a tusványosi előadás alapján TGM a jövőt. Szerinte rémületes, ijesztő, pokoli jövő elé nézünk, de még ennél is rosszabb a reménytelenség és a közöny.

A szélsőjobboldalt nem számítva az ellenzéki oldalon a filozófus szerint letargia, unalom, érdektelenség és félelem uralkodik. "Az akadálytalan totalitárius hatalomátvétel itt lebeg a fejünk fölött, és zajtalanul ránk is zuhan majd, ezt pedig a reménytelenségbe süppedt közvélemény észre sem fogja venni" - állapította meg.

Félremagyarázzák?

Másként látja mindezt Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint nem történt "kopernikuszi fordulat" a miniszterelnök hétvégi beszédében. "Aki figyelte a korábbi nyilatkozatait, biztosan nem lepődött meg az elmondottakon" - fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője. "Talán az 'illiberális demokrácia' kifejezés újdonság, de ez is bevett szakkifejezés."

Mráz Ágoston Sámuel szerint a választók többsége támogatja a liberalizmus leváltását Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Utóbbi alatt szerinte nem a szabadságjogok korlátozását kell érteni, sokkal inkább a rendszerváltás után kialakult, csak szóban létező, a gyakorlatban mégis csak az erősek jogát jelentő liberalizmus leváltását. Ezt a liberalizmuskritikát alighanem a választók többsége osztja - tette hozzá a Nézőpont vezetője.

Mráz szerint a munkaalapú társadalomról szóló kijelentést is tudatosan félremagyarázza, vagy figyelmetlenségből félreérti az ellenzék. Úgy véli, ez nem a segélyezés megszüntetését jelenti, hanem a közmunka biztosítását, távlati célként pedig a teljes foglalkoztatással minél több adó- és járulékfizetőt.

Tanulni, tanulni, tanulni

A miniszterelnök egyfajta tanulási és nem másolási folyamatra utalt Mráz szerint akkor, amikor azt említette, hogy ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, mint Kína, Oroszország vagy Törökország.

A kormányfő szerint lenne mit tanulni Oroszországtól is Forrás: AFP/Yuri Kochetkov

"Az elemzés és tanulás nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök szingapúri demokráciát akarna építeni - magyarázta -, hanem a bámulatos gazdasági sikerhez vezető útból akarja átvenni azokat az elemeket, amelyek átültethetők egy európai demokráciába."

Az egész beszéd szerinte egyfajta kormányzáselméleti gondolatébresztőnek tekinthető, amelynek az aktuális napi politikára nincs közvetlen kihatása. A heves ellenzéki reakciók pedig természetesek, de fundamentum híján nem tűnnek veszélyesnek a kormányfőre nézve - tette hozzá.

Új modell, de nem diktatúra

"Nem diktatúrát, hanem egy sajátos, kevésbé az absztrakt normákra és azok jegyében létrehozott, személytelen intézményekre támaszkodó demokráciamodellt hozna létre, illetve ezt erősítené tovább Orbán Viktor" - állapította meg az IDEA politikai elemzője, Böcskei Balázs.

Szerinte az orbáni politika Tusványoson vázolt új iránya annyira nem is új, hiszen az elmúlt ciklus számtalan, a különböző társadalmi alrendszert érintő intézkedése is ez irányba tett lépés, Orbánnak pedig már korábban, a 2010-es kötcsei beszédében is megnyilvánult egy erős liberalizmuskritika.

Az elemző szerint erre erősített most rá a kormányfő, építve a társadalom vélt vagy valós igazságosságreflexióira. Ennek alapján beszélt például munkaalapú társadalomról, amely arra a más területeken is tapintható reflexre erősít rá, hogy

"az orbáni államban nincsen jog kötelesség nélkül."

Téves a helyzetértékelés

Böcskei úgy látja, a nyugati világ jóléti államai tartalékainak kimerülése téves értelmezés Orbántól, mivel ő hanyatlásként értékeli az EU-nak a 2008-as válság óta tapasztalható folyamatos, esetekben körülményes korrekciós lépéseit. "Egyes uniós intézmények valóban válságban és átalakulóban vannak, szükséges a korrigálás, de ez nem jelent egyet a liberális demokrácia válságával" – figyelmeztetett az elemző.

Továbbra is hangsúlyos eleme volt a beszédnek a társadalmi felhatalmazás, az akarat és a személyközpontúság - állapította meg, mondván: ezekre építi legitimációját a kormányfő.

Orbán és hallgatósága Tusnádfürdőn Forrás: MTI/Beliczay László

A jövőt illetően az elemző azt valószínűsíti, hogy az orbáni politikában folytatódik a többségi demokráciamodell felé való elmozdulás, és nem lehet a klasszikus értelemben vett konszolidációra számítani, hiszen a kormány nem az egymással szembenálló felek közötti kompromisszumra törekszik, hanem a maga által létrehozott struktúrákkal lép szövetségre, ezzel igyekszik megteremteni legitimációját.

Kibújt a szög a zsákból

"A kormányfő beszéde vitathatatlanná tette azt, amit eddig csak a kétharmados kormánytöbbség kritikusai állítottak" - állapította meg elemzésében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint). A Majtényi László volt ombudsman vezette szervezet szerint Orbán már nem tekinti mércének és hivatkozási alapnak a rendszerváltást és annak intézményi vízióját, az alkotmányos, liberális demokráciát.

A pozitív példaként hivatkozott államok - így például Oroszország, Kína, Törökország - az intézet szerint szinte mind autokráciák vagy diktatúrák, amelyek semmibe veszik vagy súlyosan korlátozzák a politikai pluralizmust, a sajtószabadságot, az egyéni szabadságot, a kisebbségi jogokat, a magántulajdont.

Figyelemre méltó szerintük, hogy a miniszterelnök ugyanabban a beszédben jelentette be a szabadelvű demokrácia megszüntetését, és igényét a korlátlan személyes hatalomra. "Orbán szavai igazolják, hogy a kormánytöbbség a nyugati, alkotmányos demokrácia lerombolása köré szervezi politikáját" - tették hozzá.

Brüsszelhez fordulnak

Az Együtt-PM az Európai Bizottsághoz fordul az Orbán-beszéd miatt - jelentette be a szövetség. Ez újdonság ahhoz képest, hogy bár erőteljesen, a kritikákkal nem fukarkodva, de csak szavakban bírálták eddig az ellenzéki pártok a miniszterelnöki beszédet.

Az Együtt-PM jelezte, hogy nemcsak a bizottság segítségét kéri a kormánytól független civil szervezetek üldöztetése, így "Magyarország putyinizálódása" miatt, de egyúttal minden eddiginél keményebb ellenállás megszervezésébe is kezd itthon.

Úgy vélték, Orbán először beszélt nyilvánosan a magyar demokrácia felszámolásáról és egy olyan új államszervezet kialakításáról, amely nem minden magyar ember állama többé, hiszen abból kizáratnak a demokrácia hívei éppúgy, mint azok a civilek, akik a demokrácia maradványait próbálják megvédeni.

Az ő civiljeik és a mi civiljeink

A kormányfő bírálta a szerinte nem magyar, hanem külföldi érdekeket szolgáló civil szervezeteket, amikor arról beszélt: a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni.

Ismert, a norvég alappal és az ahhoz kapcsolódó civil szervezetekkel hónapok óta harcban áll a kormány, és a Miniszterelnöki hivatalt vezető Lázár Jánoson keresztül konkrét lépéseket is tett, hogy beigazolja a szabálytalan közpénzfelhasználás gyanúját velük szemben, ám hiába vizsgálódott többüknél - a civilek szerint rég lezárt, rendben talált projekteknél, illetve olyan esetekben is, amelyre nincs hatásköre -, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a kormányzati gyanút eddig nem sikerült alátámasztania.

A kormányfő nem említette azokat a civileket, akik személyesen mellette és kormánya mellett állnak ki. Sőt a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA) még pénzzel is támogatja a Fidesz pártalapítványa - közpénzből. A CÖKA éves mérlegeiből kiderül, hogy tavaly 20 millió forintot kaptak a Fidesz pártalapítványától. Előtte, 2012-ben még ennek dupláját kapták, a 40 millió akkor a CÖKA teljes, 46 milliós bevételének még csaknem a 90 százalékát tette ki.

Aggódik a külföldi sajtó is

Orbán olyan mértékben tett hitvallást a demokratikus liberalizmussal szemben, illetve az erős, vezérelvű állam és a nemzetek érdekérvényesítési törekvése mellett, amire korábban csak ritkán akadt példa - állapította meg kommentárjában a Neue Kronen Zeitung osztrák bulvárlap.

A magyar miniszterelnök lassítaná az európai bevándorlást - ezt már a Nineoclock.ro portál emelte ki a beszédből. Kitértek arra is, hogy Orbán Viktor tiszteletet követelt Románia részéről. Erre a lapnak Cristian Diaconescu, a Népi Mozgalom Párt elnökjelöltje úgy reagált: ha valami sérthette a magyar állam méltóságát, az általában Budapestről indított kezdeményezésre adott válasz volt.

A Der Standard nemcsak a liberalizmus elutasításáról írt, de kiemelte a Norvég Alap és a kormány között álló konfliktust is. Az osztrák liberális lap emlékeztetett, hogy Orbán Viktor dicsérte Kínát és Oroszországot a gazdasági sikerei miatt, de elismerte, lehet, hogy ezekben az államokban nincs demokrácia.

Akkor és most

Nyugat és Kelet viszonyáról 2007-ben - a Fidesz október 23-i megemlékezésén az Astoriánál - Orbán Viktor még egészen mást gondolt és mondott, mint most.

2007

Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha nem akar többé a Kelet része lenni.

Sutba hajított felelősség, intézményesített korrupció, maffiamódszerek - ez a keleti élet és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér, körülfön és visszahúz bennünket.

A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat.

2014

Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva, tőlük magunkat függetlenítve azt a közösségszervezési formát, új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban.

Ma a slágertéma azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok: Kína, India, Oroszország.