Az eredeti tervek szerint Kriza Ákos polgármester háza előtt tüntettek volna, de utóbb ezt visszavonták, arra hivatkozva, hogy a cigányok jól tudják milyen az, amikor otthonuk előtt menetel a Magyar Gárda és más hasonszőrű szervezet. Váradi Gábor a roma nemzetiségi önkormányzat vezetője közleményében azt írta, szerették volna a félelem, a megaláztatás érzetétől megkímélni a polgármestert és a családját, azért a felebaráti szeretet nevében megkímélik őket.
Ha a polgármester háza előtt nem is, de két helyszínen azonban lesz tüntetés. Az egyiket ma kezdik el a miskolci Szent István téren és augusztus tizedikéig ott lesznek. A másik tüntetést a Számozott utcákban tartják, ezt is mától, de ez már augusztus 16.-áig tart majd.
A tüntetéssel az "embertelen kitelepítés" ellen akarnak fellépni, arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a szegénység felszámolására nem a kitelepítés a megoldás. Tegnap megkezdődetk a kilakoltatások Miskolc egyik nyomortelepén, egy mozgáskorlátozott nőt és egy kisgyermekes családot tettek az utcára.
A miskolci közgyűlés még májusban, a Fidesz-KDNP-frakció javaslatáról többségi szavazással döntötte el, hogy "felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását”, a miskolci önkormányzat tájékoztatása szerint Miskolcon a városban lévő nyomortelepek, az Avas lakótelepre beköltözött „fészekrakók” és a szegregált területeken mélyszegénységben élők az elmúlt években „óriási társadalmi feszültséget okoztak”.
Helyi roma vezetők szerint valóban arról van szó, hogy 4,5 milliárdból multifunkcionális stadion épül Diósgyőrben, és ennek a fejlesztésnek útjában állnak a lakások. Az ügyben vizsgálatot indított az ombudsman.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH) jelentette fel Miskolc város önkormányzatát és Kriza Ákos polgármestert a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI). A jogvédő iroda szerint a romák kitelepítését célzó törekvések nem csak szöges ellentétben állnak a miskolci városvezetés által elfogadott – az uniós források lehívásához szükséges – esélyegyenlőségi programmal, de sértik az uniós jogot, a Magyarország Alaptörvényét és az Egyenlő bánásmódról szóló törvényt is.
Roma Sajtóközpont információi szerint a megyei jogú város az Integrált Városfejlesztő Stratégia részeként még 2008-ban fogadott el egy Antiszegregációs Tervet. A dokumentumban többek között az áll, hogy területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, melyek elsődleges eszköze az alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a gettó felszámolása, ám oly módon, hogy a „beavatkozással létrejött (direkt/spontán) lakossági mobilizáció ne eredményezze újabb szegregátumok kialakulását, a településen és azon kívül sem (se külterületen, más településen).”
Ehhez képes a város azóta három szegregátumot szüntetett meg, a lakók nagy részét pedig egy másik roma telepre, éppen a – most a diósgyőri stadionfejlesztési tervek útjában álló – számozott utcákba költöztette. A város saját adatai szerint hat év alatt 5000 szociális bérlakásából négyezret megszüntetett, újakat pedig nem épített. A NEKI felmérése szerint a lakásbérleti szerződések tömeges felbontására pár tízezer forint összegű tartozások miatt került sor, a legmagasabb ismert tartozás mindössze 50.000 forintra rúgott.
A NEKI szerint két jogcím nélkülivé vált család kapcsán is vélelmezhető, hogy a családsegítő munkatársai félrevezetik őket: azt mondják, „csak fizessenek”, akkor nem kell elhagyniuk a lakást, miközben az együttműködési szerződés utolsó pontjában az áll, hogy „az adósságrendezési programban való részvétel nincs befolyással a kilakoltatásra.”