Legenda horgonyoz a Parlament előtt

Átadták a Lajta Monitor Múzeumhajót pénteken a látogatóknak, a legrégebbi úszóképes hadihajót a Parlament előtt létrehozott kikötőben lehet megnézni. Ilyen típusú múzeumhajóból összesen kettő van a világon, a másik Chilében. Az Origo az első látogatókkal lépett a 143 éves páncélos fedélzetére. 

Legenda horgonyoz a Parlament előtt: a pénteken átadott Lajta Monitor Múzeumhajó, a legrégebbi úszóképes folyami hadihajó az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből, ráadásul az egyetlen, amelyet teljes egészében restauráltak.

Látogatókra várva Forrás: Bielik István - Origo

Reggel volt a hivatalos átadó, honvédelmi miniszterrel, tábornokokkal, az első látogatók pedig néhány órával később léphettek az 1871-ben épített hadihajó fedélzetére. Az első csoport nyolctagú: egy külföldi házaspár, öt magyar nyugdíjas és én.

Ingyen lehet a Lajtát megnézni, a hajóra vezető hídnál azonban belépőjegyet oszt egy fiatalember. A fedélzeten furcsa szerkezet áll a bejárat mellett: a hajótestben lévő egyik vízzáró ajtó pontos mása. A testesebb vendégeknek ezen kell átszuszakolniuk magukat, ha átférnek, mehetnek, ha nem, nem. Saját mérésem szerint úgy 95 kilóig nincs gond, de kosárlabdázókat még büntetésből se vigyünk oda.

Korhű matrózruha

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum korhű matrózruhába öltözött régésze, Polgár Balázs tartja az első tárlatvezetést. Mindjárt mesélni kezd: a monitor típusú hajók a nevüket az 1861-ben az Egyesült Államokban épített USS Monitorról kapták, amelynek a nagy újítása a forgatható páncélozott ágyútorony volt, így a hajónak nem kellett az oldalával az ellenség felé fordulnia, ha tüzelni akart. A Monitor kicsi volt, és alig emelkedett ki a vízből, hogy minél kisebb célpontot jelentsen.Nagy meglepetést okozott, amikor 1862. március 9-én összecsapott a Konföderáció Virginia nevű páncélosával: egyik sem tudta elsüllyeszteni a másikat.

Ez világhírűvé tette, hamarosan mind több helyen építettek hasonló hajókat. Európában az angolok után másodikként a Monarchia, mindjárt kettőt is, a Leithát (ez volt a Lajta leánykori neve) és a Marost (utóbbit 1920-ban Ausztria kapta meg). Mindkettőt Újpesten készítették, kifejezetten folyami használatra. A Leitha/Lajta az egyetlen a világon, amely a monitor-típus keletkezése utáni évtizedből fennmaradt.

Napi fél liter bor

Valójában a földön, vagy a fedélzeten aludtak Forrás: Bielik István - Origo

A hajó orrában állunk, Polgár Balázs munkavédelmi sisakokat oszt, majd egy meredek fémlétrán – az utasítás szerint szemben a lépcsőfokokkal – lemászunk a legénységi szállásra. Hülyeség ez a sisak – gondolom -, de rögtön vissza is vonom, miután a legelső kiálló vasba beverem a fejem.

Rendkívül szűk a tér, egy átlagosnál alacsonyabb ember is csak a nyakát behúzva tud közlekedni. Nem volt ez egy vidám hely, ablakai sem voltak, nagy volt a meleg, ha tehették, a matrózok (akik maximum 28-an voltak) inkább a fedélzeten aludtak. A szállás mellett az éléskamra, Polgár kiemeli, hogy a legénység tagjai napi fél liter bort kaptak ellátmányba. Én most inkább levegőre szomjazom.

Nem lehet vele lőni Forrás: Bielik István - Origo

Átmegyünk a toronyforgató helyiségbe, na, itt már a nagyra nőtt óvodásoknak is klausztrofóbiájuk lehet. Itt van egyébként az egyik olyan vízzáró ajtó is, amelyet fönt is kiraktak.

Közben a régész elmeséli, a Lajta első bevetése Belgrádnál volt, aztán végigharcolta az első világháborút. A Tanácsköztársaság idején részt vett a róla és a testvérhajójáról elnevezett antikommunista „monitor lázadásban”. Ekkoriban kapta a Leitha helyett a Lajta nevet. Ezután leszerelték és polgári célra értékesítették.

Civilként részt vett a Lágymányosi öböl északi részének a feltöltésén, Sztálinváros, a Paksi Atomerőmű és az Óbudai Lakótelep építésében, majd 1992-ben egy svájci cégnek eladták. Margitay-Becht András amatőr hajózástörténész kezdeményezésére végül védetté nyilvánították, így került 1993-ban állami tulajdonba. Később az 1887-es állapota szerint felújították, a munka 2010-ben fejeződött be.

Végső állomáshely

Azóta több helyen is bemutatták, a Parlament előtt külön neki kialakított kikötő a végső állomáshelye tavasztól őszig. A teleket szárazdokkban tölti majd. Addig viszont minden nap félóránként megtekinthető, egyelőre regisztráció nélkül is.

Jelentem, meleg van Forrás: Bielik István - Origo

Közben megnézzük a tiszti, kapitányi szállást is, ez a korabeli szokással ellentétben nem a hajó legvégében, hanem kicsit előrébb van. A dolog hadi jelentőségét nem érzem át, az viszont biztos, hogy a kapitány dunyha nélkül aludt, mert a kajüt a kazánházzal szomszédos. Polgár még azt is elmeséli, hogy monitor típusú múzeumhajóból összesen kettő van a világon, a másik Chilében. Éppen ezért a hardcore rajongók már Amerikából is jelezték, hogy jönnek Budapestre Lajtát nézni.

Újabb lépcsőzés, ezúttal fölfelé. A napfényre érve a hadirégész elmondja, hamarosan többnyelvű idegenvezetést is terveznek, meg lesz audio guide is. Közben biztatóan próbál a külföldi házaspárra nézni, de ők már elmentek. Megnézzük még a kormányállásokat, mert hogy mindjárt kettő is van, egy nyitott a békés, egy páncélozott meg a harci időkre, aztán visszaadjuk a munkavédelmi sisakokat és a túra véget ér.

Négyen maradunk, társaim tanácsokat adnak Polgár Balázsnak, mi mindenről kéne még szót ejtenie a tárlatvezetéseken. Gyanús a dolog, rákérdezek. Maradék két társam – Rőder Sándor és Sándorné - a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) hajózástörténeti klubjának tagjaként 2010-ben önkéntesként részt vettek a hajó felújításában. A harmadik vendég pedig Tóth Vladimir, mint mondja „szolgálaton kívüli honvéd őrnagy”. Mindent értek.