Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba André Goodfriendet, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivőjét pénteken – közölte a tárca sajtófőnöke. Fülöp Judit kiemelte: Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is az az érdeke, hogy
minden korrupciógyanús esetre fény derüljön.
Ezért a KKM azt várja az Egyesült Államok kormányától, hogy bocsássa rendelkezésre azokat a hiteles információkat, amelyek korrupciógyanús esetekre utalnak; emiatt kérették be az amerikai ügyvivőt a minisztériumba.
Ezek után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, elvárják az amerikai kormánytól, hogy bocsássa a magyar fél rendelkezésére azokat a hiteles információkat, amelyek alapján megfogalmazták a korrupció gyanúját. A miniszter szerint amennyiben az amerikai kormány ezt nem teszi meg, akkor azt sejthető, hogy csak befolyást akarnak gyakorolni bizonyos ügyekben.
Szijjártó Péter azt is elmondta: az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége mostanáig nem közölte, hogy kik azok a magyar állampolgárok, akikkel szemben beutazási korlátozást vezettek be, és semmifajta hiteles információt nem közölt az állítólagos korrupciós ügyekről.
André Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője korábban, de még szintén pénteken egy sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy korrupciós ügyek miatt 10 magyar magánszemély nem léphet be az Egyesült Államok területére. Azt nem mondta meg, hogy kikről van szó. Annyit árult el, hogy kormányzati tisztségviselőkről, minisztériumi alkalmazottakról és kormányzati emberekről van szó. A Híradónak péntek este adott interjújában ugyanakkor már a kormánytagok megfogalmazást használta. Azt mondta, vannak olyan személyek, egész pontosan közszereplők, kormánytagok, akiket az Egyesült Államok nem talált alkalmasnak arra, hogy belépjenek az Egyesült Államokba.
Nem hozhatja nyilvánosságra azokat a neveket az amerikai külügyminisztérium, akiknek megtiltották a beutazását. A büntetőjogi eljárás lefolytatása kérdésében az illető ország dönt, a magánélet védelmét célzó amerikai törvények megtiltják az illetők nevének nyilvánosságra hozását – mondta el az Origónak a Külügyminisztérium egyik korábbi helyettes államtitkára.
Az Index értesülései szerint a NAV három vezetője került az Egyesült Államokban feketelistára: Vida Ildikó, a NAV elnöke, egyik helyettese, valamint a hatóság egyik főosztályvezetője. Vida Ildikó már az első Orbán kormány idején, 1999-2002 között vezette az adóhatóságot, 1998-99 között pedig elnökhelyettes volt.
A 444.hu pedig azt írta, a tíz érintett között van Habony Árpád, akinek hivatalos tisztsége ugyan nincsen, de Orbán Viktor egyik legfontosabb tanácsadója, valamint Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke is. Az Origónak viszont azt mondták az alapítványnál, hogy egyetlen vezetőjük sem érintett. Ezt erősíti meg az amerikaiak már idézett közlése is, miszerint nem magánszemélyekről van szó. A Miniszterelnökség közben határozottan cáfolta a 444.hu korábbi értesülését, hogy a listán van Giró-Szász András volt kormányszóvivő. Habony Árpád ügyvédje útján közölte, ő sincs a listán és perelni fogja azokat, akik ezt állítják.
Információink szerint a mostani helyzet létrejöttében óriási szerepe volt az elmúlt hónapok amerikai-magyar politikai pengeváltásoknak. A két fél közötti rossz viszony egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy az USA egyelőre nem küldött hivatalos nagykövetet a jelenlegi ügyvivő helyett, pedig erre lenne lehetőségük.
Az eddigi politikai ellentétek a mostani amerikai lépéssel gazdasági síkra terelődtek. Ennek hátterében a hazai civil szervezetek elleni kormányzati fellépések, valamint az illiberális demokráciáról szóló kijelentések állnak. Az összes konfliktus mostanra állt össze teljesen az amerikai politika számára.
A hazai külügyi folyamatokra rálátó forrásaink szerint az amerikai és a magyar fél között gyakorlatilag leállt a kommunikáció. A mostani helyzetben nem hangzatos kijelentésekre, hanem a kulisszák mögötti rendezésre lenne szükség.
Barack Obama amerikai elnök szeptember 24-én arról beszélt, hogy Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik.
Olyan helyeken, mint Azerbajdzsán, a törvények hihetetlenül megnehezítik a civil szervezeteknek még a működését is.
Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat.
És szerte a világon olyan bátor férfiakat és nőket támadnak meg, sőt, ölnek meg, akik fel merik emelni a hangjukat” – ezt a Clinton Globális Kezdeményezés nevű szervezet New York-i éves tanácskozásán mondta az elnök.