Befejeződött a Kehi vizsgálata az Ökotárs Alapítvány és a norvég civil támogatási alap pénzeinek felhasználása ügyében. Ez az a téma, amit az Ökotárs szerint a Kehinek nem is volt joga vizsgálni, mindenesetre megtette, az önként át nem adott dokumentumokat pedig házkutatással, lefoglalással szerezte be.
A Kehi mind a 13 norvég támogatási programot vizsgálja, ezek közül csak egy a civil alap, de a kormány kérésére, „kommunikációs nyomásra" információink szerint ezt vették előre, így a jelentés már október 15-én elkészült, a szerdai kormányülésen pedig prezentálta is a kabinet tagjainak az eredményt Gaál Szabolcs Barna Kehi-elnök.
Más kérdés, hogy addigra a kormány és a közvélemény már értesült az eredményről - csak az Ökotárssal nem közölték ezt Móra Veronika igazgató szerint -, hiszen a Magyar Nemzethez kiszivárogtak a részletek. Úgy tudjuk, a Kehi biztos benne, hogy nem tőlük, rajtuk kívül viszont elvileg csak a kormánynak volt meg.
Úgy tudjuk, a kormányülésen az elnök által előadott prezentáció megállapítása szerint az egész pénzosztás kifogásolható volt, alapvetően azért, mert a kormányzat képviselői, ha be is vonták őket, érdemben nem láthattak rá a folyamatokra. Másrészt egy eljárásjogi szabálytalanság miatt - nem kértek a pályázóktól összeférhetetlenségi nyilatkozatot - az összes pályázat semmissége felvetődött.
Forrásaink szerint a prezentációban a Kehi igyekezett egy sor olyan, az Ökotársnál házkutatás során lefoglalt vagy bekért dokumentumból, levelezésből néhol tendenciózusan, a szövegkörnyezetéből kiragadott idézettel alátámasztani azokat az állításokat, melyeket még a vizsgálat lezárása előtt tettek kormányzati szereplők. Így például azt, hogy pártkötődésű programokat, szervezeteket támogattak.
Úgy tudjuk, a jelentést összegző prezentáció alapjaiban kérdőjelezte meg a norvég támogatási pénzek jogszerű felhasználását azzal az indokkal, hogy a lebonyolítással megkerülték „az állami szervezetrendszert", másrészt az alapkezelő, pályázatokat lebonyolító Ökotárs norvég fél általi megbízása is kétséges.
A norvég alapból érkező pályázati pénzek közpénzek - hivatkozott információink szerint egy, amúgy az Ökotárs által vitatott állításra a Kehi vizsgálódása alapjaként. Ezt alátámasztandó, a Kehi szerint az összegeknek minden évben szerepelniük kellett volna a központi költségvetésben, bár ez nem mindig történt meg. Hogy ez évekig miért nem tűnt fel senkinek, úgy tudjuk, a Kehiben sem találtak választ.
Az említett összeférhetetlenségi nyilatkozat hiányán kívül a Kehi leginkább a pályázatok elbírálás szabályszerűségét, átláthatóságát kritizálta. Úgy találták, hogy 55 esetből 21-ben valamilyen összeférhetetlenség vetődött fel a pályázó és az elbírálók között, ráadásul újrapontozással és más eszközökkel „manipulálták" a bírálati folyamatot.
A Kehi a jelentésében arra a megállapításra jut, hogy a szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Kimondja azt is, hogy egyes esetekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerül, ezekben az ügyekben a hivatal feljelentést tesz.
Politikai pártokhoz közel álló szervezetek is kaptak támogatást, míg például egyházi kötődésűek nem – számolt be a kormányülésen értesüléseink szerint a Kehi, bár ezt részletesen nem fejtették ki, de utaltak az LMP-közeliségre. Azt ugyanakkor információink szerint a Kehi sem tudta semmivel alátámasztani, hogy konkrétan politikai tevékenységet pénzeltek voltak a nyertes pályázók.
Megállapította viszont a vizsgálat - amely felkerült a Kehi honlapjára -, hogy több esetben az elszámolások sem stimmeltek. Úgy tudjuk, példaként hozta fel beszámolójában a Kehi a pályázók leadott számláit, melyeken „magáncélú vásárlásként" garnélarák illetve férfi zokni szerepel, noha egyik sem kötődött a támogatott programhoz.
Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét Lázár János a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón, miután a kabinet megismerte a Kehi jelentését.
Lázár közölte: új megállapodást kötnének, miután kiderült, hogy az Ökotárs és más alapítványok "visszaéltek a norvég kormány bizalmával". Úgy vélte, az alapítvány a rá bízott munkát nem végezte el, a forrásokat a magyar törvények megsértésével osztotta szét.