Szijjártó Péter a kérlelhetetlenségéről és a három éve keresett házáról

Szijjártó Péter külügyminiszter ad interjút Kovács Andrásnak 2014. október 6-án

Az alapvető külpolitikai és diplomáciai feladatok elvégzése csak eszköz, a cél a gazdasági érdekérvényesítés – mondta Szijjártó Péter az Origónak adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy nem fogják megmondani, hogy mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, és hogy házvásárlásával továbbra is teljeskörűen el tud számolni.

A héten Pozsonyba vezet az első útja. A gazdasági kérdések mellett a felvidéki magyarság helyzete is szóba kerül, mivel az elmúlt hetek nyilatkozatait átnézve eddig nem nagyon érintette a határon túli magyarság témáját?

Van számos forró téma Szlovákia és Magyarország viszonyában, de annak érdekében, hogy ezeket a siker esélyével tudjuk megvitatni, ahhoz közös sikertörténeteket kell építeni. A két ország közti nehéz témák ügyében nemcsak a felvetés, hanem a megoldás a cél, ehhez gazdasági, közlekedési és energetikai területen elért közös sikerekre van szükség.

Rövid távon milyen sikereket lehet felmutatni északi szomszédunkkal kapcsolatban?

Megindítottuk a két ország közös történelmének legnagyobb fejlesztési projektjét, amely a határátkelőhelyek megduplázását jelenti 2020-ig. Így minden esélyt megkapnak a határ menti vállalkozások a piacuk bővítéséhez. A közép-európai energiabiztonság záloga a két ország közötti gázvezeték-összekapcsolódás megépítése, a két befektetési ügynökség pedig aktívabban fog dolgozni a határ menti beruházások segítésében.

Kikkel találkozik majd a szlovák fővárosban?

A miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel.

Sokan vádolták azzal a Fidesz-kormányt, hogy szelektál a határon túli magyar partnerei között. Ön leül tárgyalni például Bugár Bélával?

Egyértelmű, hogy minden szomszédos országba tett látogatás során találkozom az ottani magyar párt vezetőivel. Így természetesen találkozom az MKP elnökével, Berényi Józseffel. A Híd azonban egy vegyes párt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mit tesz a külügyminisztérium, hogy az október 11-i Románia–Magyarország mérkőzés előtt ne ismétlődjenek meg a tavalyi jelenetek Bukarest belvárosában?

Azt tudjuk tenni, hogy felhívjuk a Romániába látogató magyarok figyelmét arra, hogy az adott ország törvényeit be kell tartaniuk, és kérjük, hogy ne üljenek fel semmifajta provokációnak. A román–magyar kapcsolatrendszer stratégiainak tekinthető, mivel a harmadik legnagyobb exportpiacunkról van szó.

Lát hajlandóságot a felek részéről, hogy rendeződjenek a két ország felső szintű kapcsolatai?

Nemrégen találkoztam Románia gazdasági miniszterével, jó a személyes viszonyunk. Természetesen állok a román külügyminiszter rendelkezésére is, híve vagyok az értelmes párbeszédnek.

Kelemen Hunor vagy Szilágyi Zsolt jobb szereplésében érdekelt-e a mostani kormányzat az autonómiatörekvések szempontjából?

Mi Budapestről nem vindikáljuk a jogot, hogy mi mondjuk meg, hogy mi a jobb a határon túli magyaroknak. A magyar nemzeti kisebbség tagjai a szavazatuk révén fogják eldönteni, hogy mi a jobb a közösségük számára.

Lát-e esélyt arra, hogy a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi magyarság olyan fokú autonómiát harcoljon ki, mint ami a Vajdaságban már megvalósult, és ez mennyire érvényesül majd a külpolitikai vezetésben?

Ha a határon túli magyar nemzeti közösségek definiálják, hogy ők milyen keretek között szeretnék berendezni a saját életüket, azt a kormány a nemzetközi fórumok előtt is képviselni fogja.

Nyitott a román féllel való egyeztetésekre Fotó: Szabó Gábor - Origo

Lát-e törést a V4-ek csoportján belül amiatt, hogy Szlovákia és Magyarország jóval pragmatikusabb politikát folytat Oroszországgal szemben, mint a lengyelek? Nem gyengítheti-e ez a csoport unión belüli érdekérvényesítési lehetőségeit?

Szövetségesei vagyunk egymásnak, mivel komoly erőt jelent az együttműködésünk. Természetes, hogy bizonyos kérdések megközelítésében vannak eltérések, de ez nem megy a teljes együttműködés kárára. Az ukrán–orosz konfliktus esetében nem szabad elfelejteni, hogy 200 ezer magyar él Kárpátalján, és hogy Oroszország a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Ha van olyan ország, amely a gyors tárgyalásban, a diplomáciai úton történő megoldásban érdekelt, akkor az mi vagyunk.

Lát erre esélyt?

Ami most zajlik, az az Európai Unió kárára van. Az EU-nak az lenne a hosszú távú stratégiai érdeke, hogy Oroszországgal kiegyensúlyozott együttműködés legyen. Erre többek között a versenyképességünk visszaszerzése miatt is szükség lenne. A szankciók Európa stratégiai érdekeivel ellentétesek.

Kik lehetnek a partnereink ebben a véleményben?

A szlovákok és az osztrák vezetők is hasonlóképpen nyilatkoztak, de alapvetően összeurópai érdek a helyzet tárgyalásos rendezése.

Jelentős személycserék zajlottak le a minisztériumban. Ennyire rosszul végezte a munkáját a korábbi vezetés?

Szó sincs erről. Teljesen más világ vesz minket körül, ezért természetes, hogy a külpolitikával kapcsolatos várakozások és elvárások teljesen megváltoztak. Az új világrendben a magyar nemzetgazdasági érdekeket kell érvényesítenünk. Az alapvető külpolitikai és diplomáciai feladatok elvégzése csak eszköz, a cél a gazdasági érdekérvényesítés. Az új feladatrendszer és az új felépítés új embereket igényel.

Lesz új magyar külügyi stratégia. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Lesz ennek a stratégiának írott változata is?

Dolgozunk egy új külgazdasági-külügyi stratégián, de könnyű dolgunk van, mivel az eddig elmondottakat kell egy egységes szerkezetbe rendezni.

Nem tart attól, hogy a klasszikus diplomáciai munka háttérbe szorítása a gazdasági érdekérvényesítés hatékonyságát is csökkentheti?

Világosan elmondtam a nagyköveteknek és a külügyi dolgozóknak, hogy mi a feladatuk. Kutya kötelessége mindenkinek elvégezni a klasszikus diplomáciai feladatokat. A külpolitika eszköztárát használjuk a külgazdasági expanzió érdekében. A külügyi és külgazdasági gondolkodás totális integrációját kell végrehajtani.

Megvan erre a megfelelő mennyiségű és minőségű ember?

Nagyon jó a véleményem a külügyi apparátus jelentős részéről. Ezt a gondolkodást a nagyköveteink jelentős része is képviseli. Éppen emiatt győztünk meg a gazdasági életben sikeres embereket (Szabó László, Ésik Róbert), hogy a közigazgatást válasszák.

Hány nagyköveti csere lesz még?

A 133 misszióvezetőből 84 helyen lesz új vezető jövő májusig.

Az észt nagykövetség bezárása a kezdet, vagy ez csak egy egyedi eset volt?

Nem lesznek újabb bezárások.

A külügyminiszter megígérte, hogy nem zárnak be több nagykövetséget. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem tartanak attól, hogy a nyugati szövetségeseinkkel való konfliktusok/nézeteltérések idővel a gazdaságban is lecsapódhatnak?

Az amerikai gazdasági együttműködés sikertörténet: 9 milliárd dollárnyi amerikai befektetés van ma Magyarországon. Minden olyan megszólalás, ami valóságalap nélkül fogalmaz meg negatív kritikát az országról, az gazdasági kárt is okoz. Éppen ezért minden igaztalan kritikát vissza kell utasítani, és világossá kell tenni az álláspontunkat. A magyar civil szféra általános kormányzati kontrolljáról beszélni például minden valóságalapot nélkülöz.

Honnan szerezhette Barack Obama ezeket az információkat?

Nem vagyok tisztában azzal, hogy az amerikai elnök milyen forrásokból tájékozódik, de azok, akik ilyeneket állítottak, nem mondtak igazat.

Hogyan lehetne ezeket a nyilatkozatokat megelőzni?

Minden lehetőséget megragadunk ennek érdekében. rengeteg konzultációt folytattam amerikai diplomatákkal. Az ellenünk indított támadások döntő többségükben politikai motivációkból származnak.

Mikortól fog működni a Magyar Külügyi Intézet jogutódja?

Napirenden van a megújulás, de a diplomataképzés megújításáról szóló döntésig várni kell. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, a Corvinusnak, egyes műhelyeknek és a külügyi intézetnek lesz ebben meghatározó szerepe, de a pontos felelősségi körök még nem tisztázódtak.

Nem tart attól, hogy hazánk a nemzetközi térben elszigetelődne. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hogyan tovább a keleti nyitással?

Bizonyos területen lassabban, míg másutt gyorsabban haladunk. Kína esetében minden korábbi rekordot megdöntött az exportunk. Ázsiából egyre több munkahelyteremtő beruházás érkezik. Az arab világban azonban nagyon ki vagyunk téve a nemzetközi vállalatok termelésszervezési döntéseinek, így a Nokia hazai gyártóbázisának a leépítése miatt a szaúd-arábiai exportunk jelentősen vissza fog esni.

Az arab világ kapcsán az Iszlám Állam előretörése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot?

Nagyon kell figyelnünk, hogy az Iszlám Állam mozgásába a térségünk bekerül-e. Az Iszlám Állam ellen a leghatározottabb fellépésre van szükség, mivel többek között az adott régióban élő keresztény közösség kiirtására törekszik. Magyarország ezért is kezdeményezte a felelősök beidézését a Hágai Bíróság elé.

Magyarország csatlakozik-e bármilyen katonai akcióhoz?

Az ilyen kérdést komolyan meg kell fontolni, ilyen ügyekben a kormány hozhat döntést.

Mi a helyzet a Belgrád–Budapest gyorsvasúttal? A szerb miniszterelnök legutóbb Pekingben azt mondta, hogy 300 kilométer per óra sebességű vonatok járnak majd, és három éven belül el kell készülnie. Ez így elfogadható a magyar félnek?

Hosszabb ideje tárgyalunk, alá is írtunk egy háromoldalú dokumentumot. Ez azt rögzíti, hogy kínai finanszírozással és technológiai hozzájárulással egy 160 kilométer per órás közlekedést biztosító, kétvágányú pálya épül. A szerbek felvetése esetében a kínaiak véleménye lesz a mérvadó.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem tartja későinek, hogy a mostani hétre hívta össze hét parlamenti képviselettel rendelkező párttal az egyeztetést?

Nem. A külpolitika eredményessége szempontjából az fontos, hogy ha nem is jutunk konszenzusra, de értsük egymást, hogy mit miért teszünk. Szeretném, ha ezek a konzultációk rendszeressé válnának.

Az utóbbi években kevesebb magas rangú külföldi vezető érkezett hazánkba, amit az ellenzék hazánk elszigetelődésével magyaráz. A jövőben jönnek-e magas rangú államfők, miniszterelnökök Budapestre?

Mindig jót mosolygok ezeken a kritikákon. Az elmúlt nyolc évet közvetlenül a miniszterelnök mellett töltöttem, így láthattam, hogy a kormányfő nemzetközi elismertsége nagyon jó. Rendszeresek az egyeztetések az uniós kormányfőkkel. Azt, hogy ki és mikor érkezik Magyarországra, mindig az aktuális ügyek döntik el.

”Soha nem fogom szégyellni" Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az elmúlt két hétben többet olvashattunk az új házáról, mint a politikai elképzeléseiről, szinte mindent tudunk az új otthonáról. Nem gondolja, hogy a tranzakcióval várni kellett volna?

Három éve kerestünk új házat, és most találtuk meg a megoldást. Már az első kérdésekre világossá tettem: törvényes forrásból, jelentős szülői segítséggel tudtuk megvásárolni a házat. A szüleim jómódú emberek, egy egész élet munkájával komoly üzleti sikereket értek el. Ezt soha nem fogom szégyellni.

Honnan jöhettek ezek az összehangolt támadások?

Kampány van, ezért minden ilyen téma felértékelődik. Sokakat meglephetett, és sokak érdekeit sérthette, hogy 36 évesen külügyminiszter lettem, valamint, hogy a tervezett változtatásokat kérlelhetetlenül végre fogom hajtani.