Az ember, aki titokzatosabb Columbo feleségénél

Az ellenzék oligarchának, Orbán Viktor magyar nagytőkésnek, Kéri László Lenin-fiúnak, Lázár János kisegérnek, a Forbes pedig a 16. leggazdagabb magyarnak tartja Simicska Lajost, Bayer Zsoltot viszont kolumbiai kokainbáróra emlékezteti. Volt Orbán Viktor gimnáziumi társa, Bibó kollégista, Fidesz-pénztáros, APEH-elnök, később cégtulajdonos. Most milliárdos cégtulajdonos, aki vagy úgy törheti meg a Fidesz-kétharmadot, hogy közben ellopja az MSZP elől a show-t, vagy kibékül Orbánnal.

Simicska Lajos titokzatosabb, mint Columbo felesége: fotó tízévente egyszer, ha készül róla, interjút még ritkábban ad, az életrajza hiányos, és a nyilvánosság elé csak akkor lép, ha nagyon muszáj. Vagyonát a Forbes 45 milliárd forintra becsüli: az építőipartól a hirdetési piacon át a médiáig mindenben érdekelt – a politikában is.

Találkozás egy fiatalemberrel

Az elmúlt 25 év több meghatározó politikai eseménye talán meg sem történik, vagy egész másképp alakul, ha a 70-es évek második felében nem találkozik egymással két fiatalember a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban.

Orbán Viktor tablóképe 1981-ből Forrás: piroslapok.hu

Orbán Viktor itt járt angol szakra 1977 és 1981 között – tablóképét korábban a Népszabadság hozta le –, míg Simicska Lajos 1975 és 1979 között tanult ugyanitt, csak matekra specializálódott osztályba járt – az ő tablóképét a 444.hu szerezte meg.

Hangos belépő a Bibóban

Néhány évvel később újra összehozta őket az élet Budapesten. Simicska Lajos 1983-ban lett az ekkor alapított ELTE-szakkollégium tagja, amely 1985-ben felvette Bibó István nevét, és ahová ekkor került Orbán Viktor is. Kollégista volt Áder János mai államfő és Lévai Anikó, Orbán Viktor későbbi felesége is.

Bibós volt a 80-as évek közepén a későbbi SZDSZ-es Gyekiczky András, aki a Népszabadságban úgy emlékezett vissza a kezdetre: „Negyedéves korunkban érkezett Simicska, Orbán Viktor és társaik a Budaörsi úti kollégiumba. Belépőjük nagyon visszhangos volt. Berúgtak, az üvegajtó kitört, de még nagyobb visszhangja volt annak, hogy alapjaiban akarták megreformálni a kari életet."

A nehéz természetű zseni

„Egy srác volt közöttünk, aki idősebb volt (...) a Simicska Lajos. Ő is volt a legokosabb közöttünk" – mondta Orbán Viktor egy 1988-as videóban. Nemcsak ő dicsérte így Simicskát, más diáktársak is úgy emlékeztek rá, mint aki a társaságban visszahúzódó volt, voltak viselkedési és öltözködési problémái, ám az agya egy zsenié.

Egy 2012-es interjúban az egyik volt kollégista úgy fogalmazott: „Lajos rendkívül értelmes ember, a zseni kategóriába tartozik. (...) Előfordult, hogy a kollégiumban egy előadásra mackónadrágban és papucsban jött le. Úgy nézett ki, mintha ő lenne a gondnok, de amikor hozzászólt, mindenki elhallgatott."

Kéri László politológus, a Bibó tanára így emlékezett vissza rájuk: „Amikor 1982 őszén Viktorék elkezdték az egyetemet, fölfogtam, hogy velük nemigen lehet mit kezdeni. Nem fogok olyanokkal alkudozni, akik ellenfélnek tekintenek bennünket. Áderék, Kövérék, Szájerék kompromisszumkészek voltak. Óra után le lehetett ülni velük, sörözni, beszélgetni. Ezzel az engesztelhetetlen branccsal alig-alig. (...) 1983 novemberében, a szakkollégium alakuló ülésén Lenin-fiúknak neveztem Simicskát és őt [Orbánt], mert agresszív, kirekesztő, ellenségkereső viselkedésük az ő módszereikre emlékeztetett."

Fidesz-tagok a Bibó István Szakkollégiumban a párt 20. születésnapján 2008-ban Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Simicska Lajosról azt is többen elmondták, hogy barátságtalan természetű, nyers modorú volt, a vele vitába szállókat ellenségként kezelte, ezért nehezen lehetett vele kijönni. Erre egyszer Orbán is utalt, amikor a 90-es évek elején egy magánbeszélgetésben megjegyezte,

"Lajosnak annyi esze van, mint tíz professzornak együttvéve, csak az a kérdés, hogy mire használja."

Pártalapítás, székházügy

Simicska például arra használta az eszét, hogy segítse a Fidesz indulását – gazdaságilag. Bibó kollégistaként ott volt ugyan a Fidesz létrehozásánál, de nem volt a 37 alapító között. Később, 1993 tavaszán viszont hivatalos pozíciót is kapott az akkor létrehozott elnöki pozíciót betöltő Orbántól, aki felkérte a párt gazdasági igazgatói tisztségére.

Erre az időszakra esett a Fidesz addigi történetének legnagyobb vihart kavart ügye. A részben Simicska részvételével lebonyolított székházügy arról szólt, hogy az ellenzéki Fidesz és a kormányzó MDF egy titkos kormányhatározat értelmében hozzájutott a volt Tiszti Kaszinó épületéhez, amelyet aztán a pártok 1,5 milliárd forintért eladtak – az összegből 690 millió illette meg a Fideszt.

Orbán másik iskolatársát elítélték

A Fidesz részéről Simicskával együtt Varga Tamás szignálta az MDF-Fidesz székházügyletet. Varga szintén iskolatársa volt Orbánnak Székesfehérváron, majd míg Orbán és Simicska a jogra, ő a közgázra járt, és útjaik csak később találkoztak ismét, amikor Varga meghatározó szerepet kapott a '90-es évek elején a Fidesz gazdálkodását érintő kérdésekben. Kegyvesztett lett viszont, miután 1994 elején adócsalás és fiktív jogügyletek miatt letartóztatták, mivel nagy értékű, külföldről behozott luxusautók után nem fizetett adót.

Vargát jogerősen el is ítélték, és indultak ellene büntetőeljárások csempészés, csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt is. Az egykori gazdasági vezető 1999-ben elhagyta Magyarországot, és 6 évig bujkált. A hatóságok 2005-ben fogták el Amszterdamban, aztán 2010 végén 3,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amiért társaival 1996-1999 között hárommilliárd forint áfát igényeltek vissza jogtalanul. Az ítélet 2012-ben jogerőssé vált, de az előzetesben töltött idő beszámítása miatt Vargának már nem kellett börtönbe vonulnia.

A politikához az kell, ami a háborúhoz

Simicska Lajos a Fidesz 1994-es választási veresége után is a Fidesz gazdasági igazgatója maradt – ekkor adta nagyon kevés interjújának egyikét is. A Népszabadságnak 1994 októberében arról beszélt: biztosítani kell "a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól (...) El akartuk tehát kerülni a belföldi és a külföldi csoportok gyámkodását, viszont így saját forráshoz kellett jutnunk (...) A politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz" – utalt Montecuccoli mondására.

"A '94-es választási sokk konzekvenciáit a pártvezetés csak később vonta le, és az egyik ilyen az volt, hogy gazdasági önállóságot kell teremteni" – mondta korábban az Origónak a Fidesz egyik vezetőjének akkori tanácsadója. Egy másik korábbi fideszes tisztviselő pedig úgy emlékszik, hogy már az 1995-ös, polgárinak nevezett irányváltás meghirdetésekor szó volt arról, hogy

"a politikai térfoglalás mellett saját média- és gazdasági birodalmat kell építeni".

Simicska az üzlet felé fordult

Ennek korábbi felismerése vezethette Simicska Lajost is, akinek a figyelme a politikán kívülre fordult. Még a választás előtt, 1994 tavaszán privatizálták a közterületi reklámokkal foglalkozó, addig állami Mahirt, amely sok hirdetési felülettel rendelkezett, így a kampányban is fontos szerepe lett. A céget a B-Reklám Kft. vette meg, amelynek tulajdonosi körét Fidesz-közelinek jellemezték.

Simicska Lajos idén ősszel a sárvári lovascentrum átadásán Fotó: Bielik István - Origo

Simicska 1994 júliusában igazgatósági tag lett a cégnél, később pedig tulajdonrészt vásárolt a B-Reklám Kft.-ben. Több más vállalkozásban is érdekeltségeket szerzett: egy 2000-es összesítés mintegy 60 Fidesz-közelinek mondott céget számolt össze, ebből 24-ben volt érdekelt, és több cégnél megjelent felesége, Pusztai Zsuzsanna neve is. A nyilvánosság elől azonban egyre inkább eltűnt.

Ekkoriban a párton belül sem volt már mindenki jó véleménnyel Simicskáról. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt publicista 1994 végén a Népszabadságban Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez című írásában így emlékezett Simicskára:

„Dr. Simicska körül egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia alsón."

„Az Úristen irgalmazzon néktek!"

A Fidesz 1998-as választási győzelme után Simicskát kinevezték az APEH elnökévé. Az ezt megelőző parlamenti meghallgatásán készült róla az a fotó, amely után 14 éven át nem került ki a médiába újabb fénykép.

Simicska Lajos bizottsági meghallgatásán, kinevezése előtt Forrás: MTI/Kovács Attila

1998-hoz köthető a Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy, amikor két külföldi vendégmunkás nevére került át tucatnyi Fidesz-közelinek mondott cég, amelyeken a veszteséget így nem lehetett behajtani.

A hosszú bájtok éjszakája

A Kaya Ibrahim-Josip Tot ügy kirobbanása után felmerült a gyanú, hogy valakik megváltoztatták az érintett cégek adatait az APEH számítógépein, ez volt a híres hosszú bájtok éjszakája. Állítólag 1998 augusztusában, a Simicska elnökké kinevezését követő napokban valaki(k) behatolt(ak) az APEH informatikai rendszerébe, ahol több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. Bizonyítani végül nem sikerült az adattörlést, viszont az APEH rendszerében történt vizsgálat fényt derített arra, hogy egy volt elnöki tanácsadó kódjával több mint száz adózó, köztük politikusok és újságírók adatait kérdezték le 1999-ben, Simicska elnökségének idején. Az adatok egy része a Defend Kft.-hez kerülhetett.

Azt, hogy eközben az APEH szakmailag sikeresen működött, még az ellenzék is elismerte: létrejött az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, az adóbevételek pedig Simicska lemondásakor, 1999 közepén már meghaladták az előző év számait. Az adóhivatal 1999. július 31-ig csaknem 170 milliárddal több adót szedett be, mint az előző év azonos időszakában.

Alig több, mint egy évig volt az APEH elnöke, amikor lemondott Forrás: MTI/Illyés Tibor

A politikai támadások viszont állandósultak. Simicska a fantomizált cégek és a hosszú bájtok éjszakájának botránya miatt őt ért támadásokra hivatkozva a kinevezése után alig több mint egy évvel lemondott. A szerinte alaptalan támadásoknak tudta be apjának és apósának halálát, ezért nyilatkozatban azt üzente a bírálóinak: "Az Úristen irgalmazzon néktek!"

Szolid irodaház, bőrgarnitúrával

Simicska Lajosnak a lemondása után kevés nyilvános megszólalása volt, de azok szenvedélyesek voltak. A 2002-es választási kampányban például fizetett hirdetést jelentetett meg, amelyen felkiáltójel volt látható azzal a felirattal: "Tiltakozom az emberi mivoltából teljesen kivetkőzött szocialista és szabad demokrata politikusok személyem és családom ellen irányuló, a tényeket, az igazságot és az alapvető emberi értékeket semmibe vevő, mocskolódó kampánya ellen."

Ettől eltekintve Simicska elzárkózott a nyilvánosságtól. "Az életformája nem fennhéjázó, hanem inkább szürke. Nyáron a Balatonra megy, nem pedig a Maldív-szigetekre" – mondta korábban az Origónak egy fideszes politikus. Egy másik, az üzletembert jól ismerő fideszes szerint Simicskát a személyes érintkezésekben is az jellemzi, hogy "nem egy szószátyár típus".

Építkezés a médiában

A rendszerváltás idején ugyan általában barátságosan viszonyult a sajtó nagy része a Fideszhez, ez az első parlamenti ciklus közben megváltozott. "A székházügy kirobbanása után érzékeltük, hogy kritikusan viszonyult hozzánk a szoclib sajtó" - idézte fel egy akkori fideszes vezető tanácsadója, hozzátéve, hogy emiatt akart a pártvezetés saját médiahátteret kiépíteni. Az említett, már privatizált Mahir egy időre meg is szerezte a Hírlapkiadótól a Magyar Nemzet kiadási jogát, de csak fél évre. Hat évvel későb került aztán újra a Mahir tulajdonába került a Magyar Nemzet, amit összevontak a Napi Magyarországgal.

A 2002-es választási vereség okait a Fidesz politikusai részben ismét a szerintük gyenge médiaháttérre vezették vissza, így megújult lendülettel kezdtek további építkezésbe. Az év decemberében el is indult a Hír TV az Orbán-kormány volt szóvivője, Borókai Gábor vezetésével. A cégben 2004-től jelent meg a Magyar Nemzet kiadójában is tulajdonrésszel rendelkező Pro Aurum Vagyonkezelő.

Más szálon indult az Infocenter története. A Fidesz alapítóit még a '80-as évekből ismerő Fellegi Tamás üzletember által alapított cég 2009-ben vásárolta meg az első Orbán-kormány által elindított Heti Válasz hetilapot. Az Infocenter a Nyerges Zsolt által tulajdonolt Advenio nevű céggel 2009-ben frekvenciapályázatot nyert, és elindította a Class FM rádiót. Miután Fellegi Tamás 2010 tavaszán miniszter lett, Nyerges vette át tulajdonrészének nagy részét az Infocenterben, amelynek érdekeltségei közé tartozik a Lánchíd Rádió is.

Simicska nemcsak a nyilvános szerepléseket kerülte, az üzleti tárgyalásait is legtöbbször az általa vezetett Mahir Zrt. Radóc utcai központjában bonyolította. A XI. kerület kertvárosi részének egyik szűk utcájában állt az átlagos családi háznak kinéző épület, amely egy korábban ott tárgyaló üzletember szerint "belül is nagyon egyszerű". Hasonlóan számolt be benyomásairól egy fideszes politikus, aki szerint a Mahir központja "egy szolid irodaház, puritán, konzervatív bőrgarnitúrával".

Bevonták a diplomata-útlevelét
A kormányváltás után, 2002 nyarán a Medgyessy-kormány úgy döntött, bevonja Simicska Lajos diplomata-útlevelét. Simicska még Orbán Viktortól kapta meg a több kedvezményre is jogosító, öt évre szóló útiokmányt 1999-ben APEH-elnökként.

Nem oligarcha, magyar nagytőkés

A Simicska Lajoshoz kötődő cégbirodalom a Fidesz két újabb ellenzéki ciklusa alatt nőtt igazán nagyra. A tulajdonlások rendszere azonban bonyolult és átláthatatlan volt, így Simicskával közvetlenül nem lehetett összefüggésbe hozni a cégeket. Ekkor kezdett felfutni a Közgép, amelyről pletykálták, hogy Simicskáé, de ez csak 2012-ben vált bizonyítottá, miután az Origó vetett fényt a cég tulajdonosi hátterére.

Ekkoriban az ellenzéki pártok egyre gyakrabban kérdezték Orbán Viktort a Fideszhez kötődő üzletemberekről. Például az akkor még LMP-s Karácsony Gergely a Parlamentben Simicskára és üzlettársára, Nyerges Zsoltra utalva megjegyezte: a hozzájuk kötődő cégek számos nagy értékű állami megrendelést nyertek el az utóbbi években, és a tulajdonosok több milliárd forint osztalékot vesznek fel.

Orbán Viktor kínos kérdéseket kapott a parlamentben az oligarchákról Forrás: Origo

"Miért nem a magyar emberek érdekeit képviseli ez a kormány, miért a Fidesz-közeli oligarchákét?" – kérdezte Karácsony Gergely. Orbán így válaszolt: "oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek". De – tette hozzá – „a magyar nagytőke képviselői ott vannak". Megjegyezte: oligarcha "az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé".

Egy évvel később érdekes megállapítást tett a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, aki a 444.hu-nak adott interjújában kisegérnek nevezte Simicskát. Szerinte Simicska és Csányi Sándor összehasonlítatlanok. "Az egyik kisegér, a másik elefánt". Csányi Sándor OTP-vezér amúgy maga is használta ez a hasonlatot, de magát tartotta kisegérnek, és Orbánt elefántnak.

Megromlott viszony, háború

Az ez év tavaszi újabb kétharmados Fidesz-győzelem után kezdett cikkezni arról a sajtó, hogy megromlott a viszony Orbán Viktor és az általa csaknem 40 éve ismert, vele barátságban álló Simicska Lajos között. Deutsch Tamás erről a Népszabadságnak azt mondta, az „Orbán–Simicska-háborúsdi" álhír, és csak arra jó, hogy romba döntse az ellenzéki hazugságot az Orbán–Simicska-rezsimről.

Deutsch Tamás szerint az Orbán–Simicska-háború csak álhír és ködszurkálás Fotó: Origo

Azt pedig „nettó ködszurkálásnak" nevezte, hogy a jobboldalon újraosztanák Simicska médiabirodalmát. Pedig sokan tényként kezelik a háborút és a gazdasági frontvonalakat. A Véleményvezér blog például nemrég azt írta, hogy hat éve – Gyurcsány Ferenc óta – nem volt olyan jelentős hatalmi harc Magyarországon, mint az Orbán és Simicska között zajló mostani.

Orbán Viktor miniszterelnök az idei kötcsei pikniken Forrás: MTI/Varga György

A Népszabadság szerint pedig a kötcsei polgári pikniken Orbán Viktor is a háborúra utalt, amikor azt mondta: gazdasági szempontból az határozza meg egy cégcsoport helyzetét, hogy milyen a súlya a piacon, ám „a kormány diktál". A másik olvasata a Simicska–Orbán-háborúnak pedig a kormányfő szerint az, hogy a médiának „reklámadót márpedig fizetnie kell" – írta a lap egy résztvevőre hivatkozva.

Békejobb vagy ököl a válasz?

A háború azonban hamarosan akár véget is érhet. Legalábbis az Origónak nyilatkozó elemzők szerint bár nem úgy tűnhet, valójában békejobbot nyújt Orbánnak Simicska Lajos, aki csak nyomást gyakorolna a kormányfőre azzal, hogy felvetette indulását a Fidesz-kétharmadról szóló veszprémi választáson.

Simicska Lajost a barátai unszolják, hogy induljon a veszprémi választáson Fotó: Bielik István - Origo

Erős alkupozíció ez a helyzet Simicskának az egyre durvuló Orbán–Simicska-háborúban. Hiszen esetleg megegyezésre tudja kényszeríteni a miniszterelnököt azzal, hogy lebegteti: elütheti a Fideszt a kétharmadtól. A nyilvánosság előtt tett fenyegetés elég egyértelmű: „kössünk fegyverszünetet".

Simicska célja az lehet, hogy ráébressze a Fideszt: óvatosabban, konszenzussal kell kormányozni. "Üzletember, nem egy ciklusra, hosszú távra tervez, vagyis a fenyegetését Orbán úgy is fordíthatná: érted haragszom, nem ellened" – magyarázta Kiszelly Zoltán politológus. Úgy vélte, ha Orbán fenyegető ökölként értelmezi Simicska békejobbját, a háború folytatódik.