Hétfőn délután négy órakor véget ért a jelöltállítás szakasza a veszprémi 1-es számú országgyűlési választókerületben. A voksolást február 22-én tartják, azért kellett új választást kiírni, mert Navracsics Tibor november 1-jétől uniós biztos lett. Tisztségével nem fér össze az országgyűlési képviselőség, így arról le kellett mondania.
A február végi időközi választás abból a szempontból bír komoly jelentőséggel, hogy a Fidesz veresége esetén a kormánypártoknak nem lesz kétharmados többségük az Országgyűlésben. A Fidesz–KDNP a kétharmad szempontjából akkor sem nyugodhat meg, ha sikerrel veszi a veszprémi fordulót, mivel körülbelül két hónappal később egy másik Veszprém megyei körzetben tartanak időközi megmérettetést.
A veszprémi voksolás azt követően került az érdeklődés középpontjába, hogy november 23-án az újpesti–angyalföldi időközi országgyűlési választáson az MSZP jelöltje mintegy 20 százalékpontos előnnyel verte meg a kormánypárt aspiránsát. Így az ellenzéknek lehetősége nyílt arra, hogy egy veszprémi sikerrel megszüntesse a kétharmados fideszes többséget.
A voksolás első neves aspiránsa Török Gábor politológus volt, aki megfelelő mennyiségű Facebook-lájk összegyűjtése esetén függetlenként vállalta volna az indulást. Az első nehézségbe akkor ütközött, amikor Vona Gábor, a Jobbik elnöke bejelentette, hogy Török indulása esetén a párt nem állít jelöltet, és Törököt támogatja a voksoláson.
A helyzet azt követően lett még bonyolultabb, hogy Simicska Lajos jelezte indulási szándékát. Török Gábor ezután visszalépett, mivel nem szerette volna, ha jelöltsége politikai csatározások áldozatává válik. Simicska szándékának közlését követően tapinthatóvá vált a hónapok óta rebesgetett törés Orbán Viktor és a Fidesz-közelinek számító üzletember között.
Talán fenyegetésnek, talán figyelmeztetésnek szánta Simicska Lajos az indulási szándékát, végül azonban nem kezdett hozzá az 500 érvényes aláírás összegyűjtéséhez az ország harmadik legbefolyásosabb személyének tartott üzletember. Döntésében szerepet játszhatott, hogy mint független jelölt, túl nagy szavazatszerző képességgel nem rendelkezik, valamint, hogy nem szerette volna tovább rontani a viszonyt a kormánypártokkal.
Egyelőre úgy tűnik, a választás Némedi Lajos, a Fidesz–KDNP jelöltje, Veszprém alpolgármestere és Kész Zoltán független jelölt között dől majd el. Kész Zoltánt támogatja az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a MoMa és az MLP is, így abban biztosak lehetnek a baloldali pártok, hogy köztük nem osztódnak meg a szavazatok. A versenyt nagyban befolyásolhatja, hogy a Jobbik jelöltje a kormányellenes szavazatok hány százalékát tudja begyűjteni. 2014 tavaszán csaknem 17 százalékot szerzett a radikális párt jelöltje.
A határidő lejártáig a korábban nyilvántartásba vett kilenc jelölt mellett további 20 adta le az aláírásgyűjtő íveket. A huszonkilenc jelöltből huszonhatan kérték a nyilvántartásba vételt, így legfeljebb ennyien szerepelhetnek majd a szavazólapon. Az aláírások ellenőrzésére a választási irodának 3 napja van, a bizottságnak a bejelentéstől számított negyedik napon kell dönteni a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Összehasonlításképpen 2014 áprilisában tizenegy jelölt indult ebben a választókerületben. Közülük heten még az egyszázalékos támogatottságot sem érték el, és együttesen is csak a szavazatok 2,56 százalékát söpörték be. Fontos megjegyezni, hogy egy kiélezett versenyben, mint ami 2002-ben és 2006-ban lett volna ebben a választókerületben a mai határok mellett, sorsdöntő lehet ez a több mint kétszázaléknyi szavazat.
A veszprémi 1-es számú körzetet sokan jobboldaliként könyvelik el, de sokkal jobban illik rá a billegő jelző, mivel – bár 2002-ben a Fidesz–MDF szerezte meg itt a legtöbb szavazatot –, de 2006-ban már az MSZP és az SZDSZ volt fölényben. 2014-ben is csupán annak köszönhette a győzelmét Navracsics Tibor, hogy a kormányváltást akaró szavazatok nem egy erő mögött sorakoztak föl.