Magánbiztosítók jöhetnek az egészségügyben

Budapest, 2007. február 22. Egy elkülönített kórházi ágy a Szent László Kórház immunológiai osztályán, ahol az AIDS-es betegeket kezelik. A Fővárosi Közgyűlés ülésén úgy döntöttek, hogy összevonják a Szent István Kórházat és a Szent László Kórházat. Az összevonással 141 betöltött állás megszüntethető, és több mint 300 millió forinttal csökkenhet az éves működési költség. A közgyűlési döntés értelmében a Fővárosi Szent László Kórház, mint önálló költségvetési intézmény 2007. június 30-án megszűnik, jogutódja a Szent István Kórház és Rendelőintézet lesz. A kép 2006. december 1-jén készült. MTI Fotó: Beliczay László

Állami ösztöndíjrendszer bevezetéséről szóló törvénytervezeten dolgozik az egészségügyi államtitkárság, a változtatás révén a kezdő orvosok akár nettó 200 ezer forintos pluszjövedelemhez juthatnak – mondta az Origónak Zombor Gábor. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer mellett magánbiztosítók is működjenek.

Évtizedes slágertéma a hazai egészségügy nehéz helyzete, a napokban ismét a kórházak adósságairól szóló beszámolóktól volt hangos a sajtó. Velkey György, a kórházszövetség vezetője szerint az intézmények mintegy 70 milliárdos adósságát nem lehet majd eltüntetni az idei év során.

Nem termelődik újra az adósság?

Olyan helyzetbe nem kerülhetnek a kórházak, amikor az ellátás veszélybe kerülne, inkább megdrágítja a működést az adósságállomány nagysága – erről már Zombor Gábor beszélt az Origónak. Az egészségügyért felelős államtitkár kifejtette, hogy a 2015-ös költségvetés elfogadása révén 60 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre az intézmények adósságának kezelésére.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerint nem lesznek kórházbezárások Forrás: MTI/Illyés Tibor

Folyamatosan tárgyalunk a kórházakkal, a beszállítókkal arról, hogy milyen ütemben történjenek a kifizetések. Olyan struktúrát kell kialakítanunk a következő hónapokban, amely esélyt nyújt arra, hogy nem termelődik újra ez az adósságtömeg.

Nem lesz kórházbezárás

Zombor Gábor úgy vélekedett, döntően a finanszírozási szabályok racionalizálásával és az ellátási kapacitások összehangolásával lehet létrehozni olyan rendszert, amely meggátolja az adósság újratermelődését. Illetve magának a kórházi struktúrának az átgondolásával, ami nem kórházbezárást jelent, hanem a hatékonyság javítását.

Ösztöndíjrendszer

Az egészségügy másik krónikus problémája az évtizedek óta gyalázatosan alacsony fizetések. 2012-ben 86 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést. Az egészségügyi államtitkár elmondta, három évvel ezelőtt nagyon komoly krízishelyzet alakult ki a szakorvos jelöltek körében, majd létrehozott a kormány egy ösztöndíjrendszert, amely hozott bizonyos részeredményeket. Most az anomáliákat akarjuk kijavítani, ami még hatékonyabbá teszi ezt a rendszert.

Az egészségügyben évtizedes struktúrákat kellene megtörni Forrás: MTI/Varga György

Elkészült egy jogszabálytervezet, amelynek értelmében minden Magyarországon végzett orvos állami ösztöndíjrendszerben vehet majd részt az ötéves egyetemi képzés után. Zombor Gábor kifejtette, hogy az állami ösztöndíjrendszerben nettó 100-200 ezer forintos pluszjövedelem keletkezhet. Nettó 270 ezer forintos nettó szakorvosi minimálbért céloztunk meg, és reményeink szerint ez a rendszer el is tud indulni a következő hónapokban.

Kiegészítő biztosítás

Fendler Judit, a Honvédkórház gazdasági vezetője a mostani rendszer egyik fő problémájának tartja, hogy a térítéses ellátások beengedése a közkórházakba jogilag nagyon ingoványos terület. Amit az egyik intézményben megengednek, azt a másikban tiltják. Azért lenne szükséges egy átfogó szabályozásra, hogy az itt keletkező forrásokat a közellátás alacsonyabban finanszírozott területeire lehessen fordítani – hívta föl a figyelmet a szakember.

Szürke zónák kezdtek kialakulni az állami fenntartású egészségügyi intézményekben Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A kórházak finanszírozása nem fedezi a betegellátás szükségleteit, éppen ezért az intézmények kényszerből "szürke eszközökhöz" folyamodnak, hogy csökkentsék a hiányt. A térítéses és a közfinanszírozott ellátásokat törvényi szinten teljesen szét kellene választani. Meg kellene teremteni a kiegészítő biztosítások bevezetésének a lehetőségét, de ez nem történhet meg az alapbiztosítások jelenleg is biztosított szolgáltatásainak a megnyirbálásával – vélekedett az egészségügy-szakértő.

Határt kellett szabni

Az egészségügyi államtitkár arról is beszélt portálunknak, hogy a parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a kiegészítő finanszírozási rendszert megszüntették. Erre azért volt szükség, mert kezdett kialakulni egy szürke ellátási forma, amely megkülönböztetett biztosítottat biztosítottól, vagyis akinek pénze volt, hamarabb kapott ellátást. Ez a társadalombiztosítási rendszerben teljesen elfogadhatatlan, így meg kellett húzni egy határt.

Vajon sikerül-e gátat szabni a kórházi adósságállományok növekedésének? Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A cél az, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amelyben a jelenlegi ellátási szint a mindenki számára biztosítandó ellátási csomagból álljon, amit nem lehetne szűkíteni. Emellett alakuljon ki egy olyan magántulajdonon alapuló rendszer, amelyben plusz biztosítási rendszer megszervezése mellett, egyéni felelősségvállalás alapján lehet jobb és extra szolgáltatásokhoz jutni.

Kevés még a befektető

Zombor Gábor elmondta, az államnak az a fontos, hogy a társadalombiztosítási rendszert az OEP-en keresztül fenntartsa. Ugyanakkor annak, aki többet akar, lehetősége legyen akár biztosítási alapon részt venni a magántulajdonú egészségügyben. Egyelőre nagyon kevés az egészségügyben az olyan befektetők száma, akik üzleti alapon szerveznének szolgáltatásokat, és ez a rendszer korlátja is lehet. Ehhez olyan törvényi szabályozás kell, amely révén ellenőrizni lehet az ellátásban dolgozók munkájának a minőségét.