Három és fél évvel az alakulása után teljesedik ki a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelyet eddig csak a kerületi önkormányzatok alkottak, a főváros nem volt tagja. A többségében kormánypárti polgármesterek alapította szervezet és a Fidesz–KDNP színeiben választást nyert főpolgármester viszonya nem volt felhőtlen. Tarlós István most mégis azt javasolja, csatlakozzanak a szervezethez.
Hatékonyabb együttműködést és érdekérvényesítést vár a főpolgármester attól, hogy a főváros is csatlakozna – 300 ezer forintos éves tagdíj mellett – a 2011-ben alapított Budapesti Önkormányzatok Szövetségéhez (BÖSZ). Ezzel indokolja Tarlós István a belépést előterjesztésében, melyet Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnokkal közösen visz a fővárosi közgyűlés szerdai ülésére.
Érdekesség, hogy az önkormányzati választási szabályok tavalyi átírásával új rendszerben megválasztott, a csatlakozási javaslatról szavazni hivatott fővárosi közgyűlésnek immár alanyi jogon tagja a BÖSZ-ben is tag egyik előterjesztő, a VIII. kerület polgármestere, Kocsis Máté, továbbá ugyancsak polgármesteri minőségében a BÖSZ összes jelenlegi tagja.
Vagyis a csatlakozni kívánó és a befogadó szervezet tagjai között jelentős az átfedés. A közgyűlés támogató döntése ugyanakkor biztosra vehető. Az ugyanis, hogy a BÖSZ-ben van fogadókészség a fővárosi önkormányzat csatlakozására, és így a leendő tagtársak a közgyűlésben sem gátolják meg a csatlakozást, már a főpolgármester előterjesztéséből is kiolvasható.
Abból ugyanis kiderül, hogy a BÖSZ a főváros csatlakozása érdekében gesztust gyakorol. Az csupán technikai módosítás, hogy a szervezet alapszabályában, illetve szervezeti és működési szabályzatában mindenhová bekerült a főváros kifejezés. Az viszont már gesztus, hogy a BÖSZ a megalakulásakor felajánlott társelnöki poszt helyett már elnöki tisztséget ajánl a főpolgármesternek.
Tarlós csatlakozási szándéka és a BÖSZ fogadókészsége meglepőnek mondható azok után, hogy az elmúlt években nem volt felhőtlen a viszonyuk. Sőt, a két fél közötti bizalmi index már a szervezet megalakulása előtt mélypontra süllyedt: 2011 nyarán a BÖSZ gyakorlatilag a fővárost megkerülve szerveződött, Tarlós István erre jelezte is, hogy a főváros nem csatlakozik a kezdeményezéshez.
Ennek oka az Origo információ szerint részben az volt, hogy a BÖSZ alapszabályának kidolgozásában részt vett Budapest Kormányhivatala, melyet akkor Pesti Imre vezetett. Pesti azelőtt Tarlós egyik helyettese volt, de a viszonyuk megromlott, és a főpolgármester rossz néven vette, hogy a kormány kinyújtott kezeként működő hivatal – ráadásul Pesti vezetésével – bábáskodik a BÖSZ körül.
Erre az aktív segítségre reagált annak idején Tarlós úgy, hogy a kormányhivatalnak annyi köze van a BÖSZ-höz, mint "a kőfaragókhoz és a balett-táncosokhoz". A főpolgármester kijelentette: a főváros nem csatlakozik a BÖSZ-höz, amely viszont így súlytalan lesz, csupán egy gittegylet. Emlékeztetett arra is, hogy az önkormányzati törvényben az áll, Budapest érdekeit a fővárosi önkormányzat képviseli.
A megalakulás után sem javult a viszony. Tarlós az Origónak nyilatkozva a kormányhivatal "vazallusainak" nevezte a budapesti kerületi polgármestereket, akik közül sokan a helyére pályáznak. Később ugyan Tarlós elment a BÖSZ egyik ülésére, de továbbra is negatívan nyilatkozott: „a BÖSZ vezetésének nagy az egója, de ha Budapestért áldozni is kell, keresik a kifogásokat".
Nem javított a főváros és a kerületek viszonyán, hogy 2011 őszén a BÖSZ Tarlós István ellenében más koncepciót támogatott a főváros jövőjéről. A Belügyminisztérium három elképzelése közül az egyik megszüntette volna és a fővárosnak alárendelt elöljáróságokká alakította volna a kerületeket; a második megtartotta volna a kétszintű rendszert, de csorbította volna a kerületek hatásköreit; a harmadik egy központi városmagot és három-négy nagyobb kerületet hozott volna létre.
Tarlós István főpolgármester a koncepció megjelenése után többször jelezte, hogy lényegében csak a második megoldással ért egyet. Ezzel szemben a BÖSZ olyan koncepcióval állt elő, amely a kerületeket erősítette volna azzal, hogy a jelenleginél több hatáskört adott volna a kezükbe. A kérdés annyi érdeket sért, hogy az Orbán-kormány azóta sem tette le a voksát egyik változat mellett sem.
Az, hogy Tarlós István véleménye megváltozott a BÖSZ-ről, értesüléseink szerint nem csak az eltelt három és fél évnek köszönhető, hanem annak is, hogy az azóta megtartott önkormányzati választás nyomán a fővárosi közgyűlés összetétele éppúgy megváltozott, mint a BÖSZ-é. Egyik szervezetnek sem tagja már például a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal.
A főváros csatlakozásával a BÖSZ még mindig nem fedi le Budapestet. Bár kezdetben a szervezetnek mind a 23 fővárosi kerület tagja volt, a Tóth József MSZP-s polgármester vezette XIII. kerület 2013 nyarán kilépett. Azért, mert a BÖSZ a kerület kérése ellenére sem tiltakozott a kormánnyal szemben a XIII. kerülethez tartozó Margitsziget fővárosi irányítás alá vétele ellen.