Milliókat fenyeget a lecsúszás veszélye

Mintegy félmillióan élnek tartós szegénységben, és két és fél millió ember tartozhat az alsó középosztályhoz. Ők azok, akiket komolyan fenyeget a lecsúszás veszélye – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a miniszter pénteken bejelentette: Magyarország 905,8 milliárd forintot költ szegénységellenes stratégiára a következő hét évben. Ebből tartósan rászorulókra mintegy 95 milliárd, az alsó középosztályra 540 milliárd, a középosztályra 270 milliárd forint jut, míg a "felső tízezerre" egyáltalán nem költenek. Ezt az után jelentette be a miniszter, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot.

Nagyon mély szegénység

Arról is beszélt, nagy vita van a szegénységről, ami "nem nélkülözi a pártpolitikai manipulációt". Hozzátette: a kormány szerint súlyos a helyzet szegénységügyben, de ha komolyan veszik a Központi Statisztikai Hivatal által mért adatokat, amelyeket az Európai Unió statisztikai rendszere hitelesít, akkor elmondható, hogy a jövedelmi szegénység kismértékben csökkent, ez azt jelenti, hogy van kilépési lehetőség a nagyon mély szegénységből, ami "elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető".

Közölte: körülbelül félmillióra becsülik azoknak a számát, akik tartós szegénységben élnek, kettő és fél millióra azokét, akiket "klasszikusan alsó középosztálynak neveznek", őket "komolyan fenyegeti a lecsúszás veszélye", és körülbelül "6,7-7 millió ember a klasszikus, megerősödött középosztály".

Kizárva a vérkeringésből

Balog Zoltán hozzáfűzte: a leghátrányosabb helyzetű térségek az ország keleti, északi részein találhatók, és "nincsenek bekapcsolva az ország vérkeringésébe", ott él a legtöbb szegény ember - fűzte hozzá. Ezért a program fontos célja a területi hátrányok kiegyenlítése, hogy ott segítsenek, ahol a leginkább szükség van rá.

Emiatt olyan javaslatot visznek tavasszal a kormány elé - mondta -, amely szerint az állami szolgáltatásoknak, az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális és a kulturális ellátásnak is annyira rugalmasnak kell lennie, hogy a hátrányos helyzetű térségekben más módon, adott esetben erősebben, intenzívebben jelenjen meg. Példaként említette, hogy kisebb csoportlétszámnál is fejlesztő pedagógusokat kell biztosítani, mert "a gyerekeknél kell megtörni a szegénység ördögi körét", ők a legveszélyeztetettebbek, a legkiszolgáltatottabbak.

Szociális bérminimum

Magyarországon a szegénység aránya nem sokkal magasabb, mint az európai átlag, azonban az utóbbi években a szegénység mértéke nőtt és mélyült is, mondta a szegénység elleni világnapon Ferge Zsuzsa az Origónak. A szociológus szerint a 2008-as gazdasági világválság kiteljesedése óta hazánkban egyetlen olyan intézkedés nem történt, amely a szegénység csökkenéséhez vezetett volna. „A szegénységgel kapcsolatban mind a politikai, mind az általános közhangulat folyamatosan romlik.”

A szakember szerint a mostani válságos helyzetből a kiutat a szociális bérminimum bevezetése jelenthetné. Ennek az lenne a lényege, hogy a rászorultak hozzájussanak egy, a létfenntartásukhoz szükséges minimális összeghez – fejtette ki Ferge. A mértékével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy annak a KSH-létminimum összegéhez, tehát olyan 60-80 ezer forinthoz kellene közelítenie. Arra a kérdésünkre, hogy van-e erre költségvetési fedezet, azt mondta, egy állam mindig olyan feladatokra költ pénzt, amit fontosnak tart, így erre is meg lehetne találni a szükséges forrásokat.