Brutálisan oldanák meg a kormányhivatali bérfeszültséget, ami abból adódik, hogy az önkormányzatoktól két éve átkerült alkalmazottak megtarthatták korábbi bérpótlékaikat.
A kormány a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" módszert választotta: ahelyett, hogy emelnék a régi dolgozók fizetését, inkább eltörölnék az újak illetményeit, bár két évvel ezelőtt még maguk garantálták a pótlékok megőrzését.
A terv még csak javaslat formájában létezik, de úgy tűnik, a kabinet kitart mellette. Elszántságát jelzi, hogy Áder János is hiába tiltakozott a salátatörvénybe rejtett bércsökkentés ellen, és küldte vissza megfontolásra az anyagot, a lényegen az újabb módosító javaslat sem változtatott.
Mindössze annyiban engedtek, hogy a pótlék eltörlése nem lesz kötelező, függhet a tisztviselő teljesítményének értékelésétől. Magyarán a főnök dönti el, hogy megérdemli-e valaki a korábban még garantált illetményt.
Az esetleges elvonás 30-40 százalékra rúghat, ami közel kétezer közszolgánál húsba vágó keresetcsökkenést jelenthet. Nem tudná nélkülözni a kieső 54 ezer forintot az a gyermekét egyedül nevelő fővárosi kormányhivatalnok sem, aki eddig a lakáshitelét törlesztette a béreltérítésből. Most végső elkeseredésében kereste fel az Origót.
"Húsz évig koptattam az önkormányzati folyosókat, éppúgy, mint az erre láthatóan büszke Lázár János, mégsem kapok milliós fizetést, mint sok államtitkár. Nem én akartam kormányhivatalnok lenni, de nem volt más választásom. Ha 2013-ban nem vállalom az áthelyezésem, egyszerűen kirúgtak volna" – írta forrásunk, aki kérte, hogy nevét és beosztását ne közöljük.
Óvatossága érthető. A közszolgák többsége nem mer, vagy nem akar beszélni, hiszen törvény tiltja, hogy akár baráti körben is panaszkodjanak munkahelyi problémáikról.
Nem mellesleg ugyanez a 2011-es törvény írta elő a fizetések eltérítését, amit akkor az Országgyűlés is megszavazott.
A pótlékok visszavágása helyett kiegyenlítést követelnek a szakszervezetisek. „Azt akarjuk, hogy ott, ahol nyolc éve nem emelkedett a közszolgák fizetése, legyen 10 százalékos azonnali béremelés, vagy legalább 15 ezer forint plusz havonta – mondta az Origónak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.
Boros Péterné szerint elfogadhatatlan, hogy a bérfeszültséget az amúgy is alacsony keresetek megnyirbálásával kezelné a kormány. Emlékeztetett, hogy ma 27 ezer kormánytisztviselő szakmunkás-bérminimumból, nettó 78 ezer forintból él, közöttük diplomások is.
"Az önkormányzatoktól két éve átkerült közszolgák között valóban van, aki ennél kicsit jobban keres, de általában így sem beszélhetünk többről bruttó 200 ezres bevételnél, egy-két kirívó esetet leszámítva. A politikusok persze pont az utóbbiakat említik, hogy döntéseiket igazolják" – mondta a főtitkár.
A szervezet a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon is elmondta követeléseit: részeredményeket sikerült elérniük, de a bérrendezést nem tudták kiverekedni. A Lázár János által megoldásként említett életpályamodell pedig csak jövő nyárra várható – ha várható, hiszen ígérték már 2013-ra is.
A Miniszterelnökség vezetője húsvétra 27 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt ígért a kormányhivatalnokoknak, és azt, hogy az alacsonyabb jövedelműek keresetét nem fogják csökkenteni.
Igaz viszont, hogy a nettó 78 ezres bérhez képest szinte minden fizetés magasnak számít.
A kormány javaslata nem csak a beosztottakat érintené hátrányosan: közel 1500 hivatalvezetőnek kell lefokozástól vagy éppen elbocsátástól tartania, mivel a kormányhivatalok alá sorolnák be a korábban önálló környezet- és természetvédelmi főfelügyelőségeket, bányászati szerveket is.
Mint az MKKSZ figyelmeztet rá, a törvényjavaslatot még el sem fogadták, de már most zajlik az intézményi rendszer átszervezése, ami miatt több vezető kormánytisztviselőt elküldtek, vagy másik megyében, otthonuktól 100-150 kilométerre ajánlottak nekik munkát.