Száz torokból feltörő ugatás, rácsok mögött ugráló, csaholó vagy csak éberen figyelő kutyák – első pillantásra börtönhöz hasonlít az Illatos úti ebtelep, de a látszat csal. Az ide bekerülő kutyák több törődést és jobb ellátást kapnak, mint sok, ridegen tartott társuk.
A fővárosi önkormányzat Rendészeti Igazgatóságához tartozó ebtelep, más néven Állategészségi Szolgálat élhető otthont próbál teremteni az elhagyott, kidobott házi kedvenceknek: a nagy mozgásigényű kutyákat naponta sétáltatják, sőt a napokban két különleges futópadot is felavattak, amelyeken az örökmozgó fajták fáraszthatják ki magukat – ezért is látogattunk ki az Illatos útra.
"A kutyakondit a Vigyél Haza Alapítványtól és egy magánszemélytől kaptuk. Nagy szükség van rá, az állatok rosszul bírják az egyhangúságot, nekik is kellenek az új élmények" - mesélte Rejtényi Péter, az Illatos úti ebtelep állat-egészségügyi csoportvezetője, aki a futópadoknál többet is mutatott: körbevezette az Origo munkatársait, részletesen ismertetve az állatok és gondozóik mindennapjait.
A fővárosi fenntartású telepen jelenleg mintegy 110-120 kutya él, számuk azonban folyamatosan változik: naponta 4-5 új állatot is behoznak az Állategészségügyi Szolgálat munkatársai, vagy éppen maguk a tulajdonosok.
Ott jártunkkor éppen két nagytestű ebnek mondott búcsút a gazdája, mondván, új lakásba költözik, ahova már nem viheti magával az állatait. Ugyanakkor csak egy nőstényt vittek el: a barátságos, kíváncsi Bogit – ahogyan a helyszínen elnevezték – boldogan simogatták örökbefogadói. „Kettő jön, egy megy, sajnos ez a jellemző arány. De legalább behozzák, ez még mindig jobb, mintha az utcára tennék őket, ami szintén gyakran megtörténik" - mondta keserű mosollyal Rejtényi Péter.
A 100 állatra tervezett telep telt házasnak számít, de 20 egyedes többlettel még elbírnak az Illatos úti gondozók: logisztikáznak, kutyákat költöztetnek össze, hogy felszabadulhasson egy-egy kennel az új jövevényeknek. Régóta nem fordulhat elő, hogy helyhiány miatt altassanak el egészséges állatokat.
"Ez már nem a régi Illatos út, amit annyi állatvédő fórumon támadtak. Két és fél éve nem altattunk túl kutyát-macskát, valahogy mindig megoldjuk az elhelyezésüket, még ha nem is olyan kényelmesen, mint egy menhelyen" - mondta a csoportvezető, hangsúlyozva, hogy csak olyan gondozók dolgoznak náluk, akik szeretik az állatokat, és hivatásnak érzik a velük folytatott munkát.
A szeretetre pedig nagy szükség van ennyi törődésre vágyó, viselkedészavaros kutya között. Megdöbbentő volt látni, hányféle személyiség él egymás mellett pár négyzetméteren: a simogatásért reszkető pitbullkölyök mellett vicsorgó német juhász tombolt, a rácsok között kapdosott a gondozó keze után – egy négyzetméterrel odébb már katatón, magába forduló tacskókeverék feküdt.
Mindegyikük más bánásmódot igényel, másként nyerhetné vissza lelki egyensúlyát, és ezt az ebtelepen el is mondják az esetleges örökbefogadóknak. "Időseknek a hozzájuk illő komótos típust ajánlunk, de azt is jelezzük, ha egy kutyával határozottan kell bánni. Fontos, hogy tisztázottak legyenek a viszonyok az állat és gazdája között, gyerekes családok mellé például nem, vagy csak kivételes esetben illik egy dominanciára törekvő állat" – sorolta Rejtényi Péter.
A terrierek nem ilyenek, rossz hírük miatt mégis az örökbefogadási verseny vesztesei: az Illatos úti kutyák negyede staffordshire, pitbull vagy más terrierkeverék, már a látványuktól visszariadnak a látogatók, pedig többségük barátságos és kezes.
Ráadásul rosszul tűrik a bezártságot: természetükből eredően energikus állatok, a fogság okozta stressz miatt viszont heteken belül legyengülnek, hiába kapnak a többi kutyához hasonlóan prémium minőségű tápot. A futópad főként nekik jelent kikapcsolódást a szűkös kennel után.
A napok kutyák és gondozóik számára is viszonylag hasonlóan telnek az Illatos úton: reggel hét körül kezdenek a gondozók, nyolc után állnak munkába a telep állatorvosai – dr. Kozma Tamás és kollégái –, akik elvégzik a szükséges műtéteket, ivartalanítanak, oltanak.
Tíz és délután egy óra között zajlik az "előadás": ilyenkor jönnek az örökbefogadók, akik jellemzően kutyát keresnek, macskát ritkábban. "Az állatok mintha éreznék, milyen fontos ez a néhány óra, a barátságosabb kutyák szabályosan produkálják magukat a vendégek előtt, hátha elviszik őket" - mesélte a nap legfontosabb időszakáról Rejtényi Péter.
Ezután következik az ételosztás, majd másfél-két óra múlva a telepen tartott séta. A gondozók csak az aktívabb kutyákat viszik ki ilyenkor, de minden állattal foglalkoznak. Legalább óránként takarítják a kenneleket, ilyenkor mindig jut pár jó szó, simogatás a törődést elfogadó ebeknek.
Az Állategészségügyi Szolgálat rendészeti szervként működik, de ellenőrző-begyűjtő szerepe mellett mindent megtesz azért, hogy a befogadott állatok gazdára találjanak: naponta várják az érdeklődőket, évente háromszor örökbeadó napot tartanak, és alapítványi menhelyekkel is kapcsolatban állnak.
Az örökbefogadást segítik a baráti árak: egy kutyát 5000 forintért – menhelyeknek 2500 forintért – adnak ki, ezért pedig vállalják az állat mikrochip-beültetését, féregtelenítését, a kombinált és veszettség elleni oltást is. Emellett kedvező áron vállalnak ivartalanítást, legalábbis a magánállatorvosokhoz képest. A telepre bekerülő fajtatiszta kutyákat viszont mindig ivartalanítják, így előzve meg, hogy az örökbe adás a tenyésztési üzlet részévé váljon.
Jó ugyanakkor tudni, hogy azonnal örökbe fogadni csak a leadott, azaz korábbi tulajdonostól átvett állatokat lehet. Az utcáról, erdőkből befogott kutyát leghamarabb 15 nap után adja ki az ebtelep, ha a korábbi tulajdonos addig nem jelentkezik. Sajnos az esetek többségében senki sem jön el a megunt, elfelejtett kedvencekért.
Az Origo Illatos úti ebtelepről készített fotóriportját ide kattintva nézhetik meg.