Átvilágítaná a civilszervezeteket a Civil Összefogás Fórum

ifj Lomniczi Zoltán alkotmányjogász

Több olyan küldföldről pénzelt civil szervezet működik Magyarországon, amely nemzetbiztonsági kockázatot  jelent - állítja a Civil Összefogás Fórum szóvivője. Lomnici Zoltán a P+ TV-nek adott interjúban olyan jogvédő hálót emlegetett, amely szerinte Soros Györgyhöz köthető és több fontos ügyet kisajátít. A CÖF átvilágítaná a civil szervezeteket. 

• A halálbüntetésről szóló vita szerinte oldja a feszültséget
• Az Altus-ügyben Schiffer Andrással ért egyet
• Külföldről támogatott civilek nyomják el a hazaiakat
• Ez most nem a tömegdemonstrációk ideje

A CÖF kikelt az ellen, hogy ismét Magyarország volt terítéken az Európai Parlamentben. A kezdeményezést bíráló levelet is írtak az Európai Parlament elnökének. Mi volt a baj a vitával?

A CÖF, mint minden normális civil szervezet a vitát, a párbeszédet támogatja, viszont ezeket az Európai Parlamenti összejöveteleket sokszor koholt, mondvacsinált okokból rendezik meg. Ráadásul, nem is mindig őszinték ezek a viták, hogy egy példát említsek, az életvédők rendkívül hangosak, ha a halálbüntetésről van szó, de ha az abortusz vagy az eutanázia került terítékr, nem szólalnak fel ilyen vehemensen az Európai Parlamentben. Holott az abortusz esetében egy nagyon markáns közösség mondja azt, hogy az is gyilkosság. Szakmai alapokon, ha nem a politikai sárdobálás áll a középpontban, akkor minden párbeszéd hasznos. Ez a vita, ami ellen szót emeltünk, nem ilyen volt.

A halálbüntetésnél maradva, azt valódi vitának tartja, vagy politikai lufinak?

A bostoni merénylőt éppen az elmúlt időszakban ítélték halálra, ez egy aktuális kérdés az Egyesült Államokban. Ha egy olyan fejlett jogállamban, mint az Egyesült Államok, működik ez a jogintézmény, más jogállamokban is felvethető ez a kérdés. 2010-ben Svájcban hajszálon múlt, hogy népszavazást írtak ki a halálbüntetés bevezetéséről, mint ahogy Európa más tagállamaiban is folyamatosan monitorozzák, hogy támogatják-e vagy sem. Egészen magas százalékokat szokta mérni például skandináv országokban.

Azt gondolom, hogy erről nem bűn beszélni, a napirenden tartás pedig nem egyenlő a bevezetéssel. Nagyon sok esetben az ilyen viták segítenek a gőzt kiengedni egy-egy brutális gyilkosság után. Az erőszakot és az agressziót a párbeszéd sok esetben megfékezi.

ifj Lomnici Zoltán alkotmányjogász Forrás: Marton Szilvia - Origo

A gőz kiengedése mellett szolgálhat figyelemelterelésre is. Vagy éppen arra, hogy a Fidesz ezzel, a halálbüntetés napirenden tartásával, és a migráció témájával szavazókat csábítson el a Jobbiktól.

A politikai részével nem foglalkozom, nem vagyok ennek a területnek a szakértője, de úgy gondolom, hogy a halálbüntetés kérdése aktuális, legalábbis jogászi, szakmai szempontból. A bevándorlók ügye pedig nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is toptéma. Tehát önmagában megalapozatlannak tekintem azokat a felvetéseket, amelyek azt mondják, hogy a magyar kormány kitalálta ezt a kérdést, és napirenden tartja bizonyos figyelemelterelés okán.

Térjünk át a bevándorlásra. Szükséges nemzeti konzultációt tartani az ügyben?

A nemzeti konzultációt, mint a közvetlen demokrácia intézményét erősítő megoldást a CÖF üdvözli. Azt, hogy a témák, amiket a nemzeti konzultáció magában hordoz politikailag az ellenzék számára elfogadhatók vagy sem, abban nem tisztünk állást foglalni.

2007-ben volt egy kutatás arról, miként vélekednek a magyarok egy kitalált népcsoportról, a pirézekről. A többség elutasította őket, noha nem tudtak róluk semmit, azt sem, hogy nem léteznek. Nagyon kevés információjuk van a magyaroknak a bevándorlókról, mi értelme megkérdezni őket?

Éppen ezért kell tájékoztatni. Lehet, hogy Budapesten nem érzékelik annyira a ezt a problémát, de azokban a városokban ahol nagyobb menekülttáborok vannak, és megnövekedett a bűncselekmények száma, másként látják ezt a kérdést. Az ilyen jellegű közvélemény-kutatásokat nem feltétlenül a fővárosban kell elvégezni. Lényeges a tájékoztatás kiterjesztése, hogy minél több adat birtokába juthassanak az állampolgárok.

A nemzeti konzultáció kérdéssorában nem tájékoztatás, vagy információ szerepel, inkább sugalmazó, egyoldalú állításokat tartalmaz.

Itt jön a tömegtájékoztatás szerepe. A média tájékoztatja az embereket, majd a kormányzat rákérdez azokra az információkra, hogy mit gondolnak erről az emberek. Ez egy komplex rendszer, nem lehet önmagában, kiragadottan kezelni a nemzeti konzultációt.

Altus-ügy. A Fidesz azzal állt elő, hogy elveszi a Demokratikus Koalíció állami támogatását, erről mi a véleménye?

Schiffer Andrással, az LMP elnökével értek egyet. Ő azt mondta, elképzelhetetlen lenne, hogy Nicolas Sarkozy, vagy Silvio Berlusconi hasonló megbízást kapjon. Itt nem csak ízlésbeli, hanem etikai kérdések is felmerülnek. Arról, hogy egyesek szerint itt burkolt pártfinanszírozás is megvalósulhat, jogászként azt mondom, erre megnyugtató választ egy nyomozás adhat.

Akkor az Altus Zrt. nem fogadhat el uniós megbízást, mert Dobrev Klára egy ellenzéki politikus, Gyurcsány Ferenc felesége?

Gyurcsány Ferenc az Altus Zrt. korábbi tulajdonosa, egy ellenzéki párt vezetője, aki rendszeresen támadja a kormányt. A felesége rendszeresen részt vett kampányeseményeken. Az ő kapcsolatukat sem társadalmi, hétköznapi, sem jogi értelemben nem lehet külön választani. Éppen ezért nagyon lényeges, hogyha ennek tudatában van az Európai Bizottság, még a látszatát is el kell kerülni, hogy beleavatkozik, akár közvetett módon is a magyar belpolitikába.

Ön szerint vannak olyan magyar civil szervezetek, melyeket ügynökként lehetne azonosítani?

Nem csak Ororoszországban, az Egyesült Állomokban is azokat a lobbiszervezeteket, amelyek külföldről pénzt kapnak, ügynöknek tekintik. Mi nem azt mondjuk, hogy itt ügynökökről lenne szó, hanem azt, hogy a külföldről érkező pénz és az, hogy az kitől érkezik nem transzparens, nemzetbiztonsági, vagy nemzetgazdasági kockázatot jelenthet. Egy külföldi cég, vagy magánszemély beletekinthet magyar civil szervezeteken keresztül gazdasági folyamatokba.

Forrás: Marton Szilvia - Origo

Mondjon egy példát.

Ha például a Transparency vagy a TASZ, melyek más területen hasznos tevékenységet fejtenek ki, egy konkrét állami szerződésbe bele kívánnak tekinteni és ezt nem kapják meg, bírósági úton kikövetelhetik. Jelenleg nem tudjuk, hogy ez az információ kihez kerülhet tovább. Az USA-ban ez elképzelhetetlen lenne. Az ajánlásunk arról szól, hogy egy etikai kódexhez kellene csatlakozni, a külföldről érkező pénzekkel el kellene számolni, hiszen itt egy jogvédő hálóról beszélünk, amelyet sokan egy személyhez, nevezetesen Soros Györgyhöz kötnek. A javaslat tartalmazza azt is, hogy aki ehhez az átláthatósági kódexhez nem csatlakozik, az elvesztené az egyszázalékos felajánlást. A legtöbb civil jogvédő szervezetnek ilyen szempontból nem transzparens az elszámolása.

Lehet ennek olyan olvasata is, hogy a kormánykritikus civilekre próbálnak nyomást gyakorolni. Lennének a jó civil szervezetek, akik támogatják a kormányt, meg a rosszak, akik adatokra kíváncsiak.

Mi ezt másképp látjuk. A kormánykritika akkor hiteles, ha az ciklusokon átívelő. Én azoknak a jogvédőknek a munkáját elismerem, akik folyamatos kritikával illették az aktuális kormányzatot. De több szervezetnél azt tapasztalhattuk, hogy például 2006-ban, a rendőrattak során nem olyan vehemensen léptek fel, mint például az alaptörvény harmadik módosításánál. A hitelesség nagyon fontos dolog.

A szegények, az elesettek, a rászorulók vonatkozásában nem csak külföldről pénzelt civil szervezeteknek van csak joga és lehetősége Magyarországon felszólalni. Az egyházak is fontos tevékenységet fejtenek ki, mégis a leghangosabban a civilek szólalnak fel, és maguknak vindikálják azt a jogot, hogy egy-egy területet, például a romák kérdését kisajátítsák maguknak. Ez elfogadhatatlan. Fontos, hogy ne csak a külföldi pénzekből működő civilek, hanem a belföldi támogatásból működő civilek is hozzáférjenek ehhez a területhez.

Lesz újabb Békemenet?

Most nincs itt az ideje. Ősszel, amikor az ellenzék megpróbálta tőlünk kikövetelni, azt mondtuk, honfitársainkkal szemben nem vonulunk fel. A mostani nem a tömegdemonstrációk ideje.