Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Először kapnak esélyt a határon túliak arra, hogy részt vehessenek a magyar önkormányzati választáson – köszönhetően az alaptörvénynek, amely megengedi, hogy helyi lakcím nélküli magyar állampolgárra is szavazhassunk októberben.
Az alaptörvény ugyanakkor csak passzív választójogot biztosít az ilyen jelölteknek, vagyis választhatóak lesznek, a választás joga azonban még mindig lakóhelyhez kötött maradt.
Az ügyben ráadásul csak az alaptörvény számít mérvadónak: lakcím nélküli jelöltek esetére nem tér ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását szabályozó és a választási eljárásról szóló törvény sem.
Kérdés, hogy az érintettek tudnak-e egyáltalán erről a lehetőségről, és élnének-e jogaikkal.
Az országgyűlési választáson 193 793 fő szerepelt a (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) levélben szavazók névjegyzékében - tudta meg az Origo a Nemzeti Választási Irodától.
Ennyien vehetnének részt csak választható jelöltként az önkormányzati választáson, túljelentkezés azonban nincs – az NVI-nél legalábbis senki sem érdeklődött eddig az indulás feltételeiről.
Ha mégis indulna valaki a választáson, a hivatalos leveleket, a választási iroda értesítéseit ott kapná meg, amelyik körzetben vagy településen jelöltette magát – az NVI a polgármesteri hivatalokat jelölte meg kapcsolattartóként.
A jelöltállítás jó alkalom lenne a határon túli magyar pártoknak, hogy képviselőik segítségével Magyarországon is népszerűsítsék magukat. Kíváncsiak voltunk, foglalkoztatja-e őket az októberi önkormányzati választás – megkerestük az összes érintettet, de csak néhány válaszlevelet kaptunk.
Szlovákiából a Híd-Most pártszövetség, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyar Párt reagált a kérdéseinkre. A romániai magyar szervezetek közül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt tartotta fontosnak, hogy válaszoljon.
Leveleikből kitűnik, hogy fel sem merült bennük a magyarországi jelöltállítás gondolata – vagy azért, mert a helyi magyar kisebbség szempontjából ez teljesen értelmetlen gesztus lenne, vagy mert az EU-n kívül bejegyzett pártként erre nem is lenne módjuk.
Ahogy Biró Zsolt, az erdélyi MPP elnöke fogalmazott, a lehetőség adott, de „nem akarnak honfoglalást".
A magyar parlamenti pártokat nem hozta lázba a lakcím nélkül választható jelöltek ügye – annyira nem, hogy a baloldali és zöld ellenzék nem is reagált a levelünkre.
Nem válaszolt kérdéseinkre a Kárpát-medencei magyarság érdekeit nyilatkozataiban gyakran megvédő KDNP sem.
A Fidesz és a Jobbik gyorsan visszajelzett az Origónak. A Fidesz részéről Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes – és alkotmányjogász – válaszolt, úgy tűnik, az idevágó joganyagnak csak a felét figyelembe véve.
Mint írta, egyetértenek az alaptörvény XXIII. cikk (1.) bekezdésében foglaltakkal – ezek szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
"Ebbe a körbe tehát mindenki beletartozik, aki magyar állampolgársággal rendelkezik, függetlenül attól, hogy határon innen, vagy túl élő magyar, illetve, hogy rendelkezik-e állandó lakcímmel, vagy sem" – írta Gulyás Gergely.
Úgy tűnik, elfeledkezett azonban ugyanezen cikk 5. bekezdéséről, ami rögtön korlátozza is az előbbi deklarációt: egyértelműen hazai címre bejelentett tartózkodási helyhez vagy lakcímhez köti a választói jogot. Ez tulajdonképpen természetes is, hiszen az önkormányzati választás területhez kötött, aki egyik településen sem lakik, annak egyszerűen nincs hol szavaznia.
Éppen ellentétes értelmezési hibát követett el a Jobbik sajtóosztálya: szerintük a passzív választójog feltétele a bejelentett magyarországi lakcím, holott ez nincs így.
Az alaptörvény elméletileg megengedi, hogy valaki csak a passzív választójogával éljen az önkormányzati választáson, de ennek nincs sok realitása – vélte ifjabb Lomnici Zoltán. Az Origónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint a törvény logikus értelmezése az lenne, hogy aki lakcím hiányában nem rendelkezik a választói alapjoggal, az ne legyen választható sem.
Amit az alaptörvény nem tilt, ifjabb Lomnici szerint a Nemzeti Választási Bizottság még korlátozhatja: itt kell regisztrálnia minden jelöltnek, aki indulna a települési polgármesterek és önkormányzati képviselők választásán. Az NVB pedig elutasíthatja az olyan életszerűtlen kísérletet, mint amikor egy kolozsvári magyar állampolgár Miskolcon indulna a polgármesteri címért, lakcím és különösebb ismertség nélkül – hozott egy példát az alkotmányjogász.
Szakmai hibának tartja az alaptörvény által nyitva hagyott kiskaput Tóth Zoltán választási szakértő. "A választójogra vonatkozó főszabály, hogy az aktív és passzív jogok egyensúlyban kell, hogy legyenek. A világ demokráciáiban az az egyértelmű tendencia, hogy egyre inkább azonos körben állapítják meg az aktív és a passzív választójogot, a kettő között különbséget tenni csak nagyon indokolt esetben lenne szabad" - véli.
Ennek a logikának a következetes érvényesítése oda vezetne, hogy csak az adott településen lakók lehessenek jelöltek - magyarázta az Origo kérdésére Tóth Zoltán.
Hack Péter szerint nem hiba a lakcím nélküli magyar állampolgárok választhatósága. "A választójog (annak mind aktív, mind passzív alakja) olyan fontos alapjog, hogy annak korlátozása csak nagyon szűk körben és csak alkotmányos indokok alapján lehetséges, a korlátokat részben az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése, részben az alaptörvény felhatalmazása alapján a választási törvény szabályozza" - vélekedett a jogász.
A Hack Péter által említett 6. bekezdés szerint nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény vagy a személy látókörének korlátozása miatt kizárt ebből a jogkörből - és nem választható az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező polgára, ha "az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából".
