Tóásó Előd és Mario Tadic öt év tíz hónapnyi raboskodás után, február végén szabadult ki bolíviai börtönéből, de az országot nem hagyhatták el, mert úti okmányaikat nem kapták vissza. Nem érezték magukat biztonságban az országban, ezért szerették volna elhagyni azt. Az ideiglenes útlevélhez a külügyi tárca segítette hozzá, a Baptista Szeretetszolgálat pedig megszervezte a hazatérését.
Csak papíron szólt ez az akció mindössze arról, hogy útlevelet szereztünk Elődnek – mesélte a delmagyar.hu-nak a kiszabadítási akció három résztvevőjének egyike, Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke. – Semmi nem garantálta, hogy ha kap útlevelet, Bolívia elengedi. Várható volt, hogy megakadályozzák a hazatérését vagy más ürüggyel újra börtönbe viszik. Már az is csoda, hogy túlélte a fogvatartást, hiszen szívbetegként egy 4 ezer méter magasságban lévő börtönben raboskodott, ahonnan rendszeresen utaztatták tengerszint közeli mélységbe. Emellett ez egy olyan börtön volt, ahol a raboknak is van lőfegyvere, és hetente-kéthetente törtek ki börtönlázadások vagy történtek furcsa, halálos kimenetelű balesetek.
Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Mario Tadicot, akiket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották.
Tóásó tagadta, hogy terrorista lenne. Azt mondta, azért utazott ki Bolíviába, mert honlapot és egy hackerek elleni programot készített Rózsa-Floreséknek.