Hogyan virágoztassunk fel egy kisvárost? Rendezzünk benne esküvőket! Magyarországon egyre több település kezdi felfedezni a lakodalmakkal járó bevételt, ami nemcsak a lakóknak, hanem az önkormányzatnak is jól jön. Hévízen például, ahol nem ritka a száz-kétszáz fős lagzi sem, a vendégek gyakran 3-4 millió forintot is elmulatnak két-három nap alatt.
Erre a város vezetése is rájött, ezért az önkormányzat – sok más településsel ellentétben – engedélyezte, hogy a párok bárhol, akár még hőlégballonban repülve is kimondhassák egymásnak a boldogító igent. A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője például kifejezetten arra számít, hogy a városban egyre több lesz az esküvői turista.
Az esküvő óriási üzlet, nem véletlen, hogy mindenki próbál hasítani belőle egy szeletet. Az ifjú párok ráadásul egyre többet költenek, ezt az Origo által megkérdezett esküvőszervezők is megerősítették.
„Sokkal több pénzt hajlandóak áldozni a nagy napra, mint néhány évvel korábban” – mesélte Csörnyei Liza. Az esküvőszervező ennek ellenére mindig azt kéri először a hozzá forduló pároktól,
„mondják meg, mekkora az összeg, ami után még őszinte marad a mosolyuk”.
Az, hogy ki mennyit költ egy esküvőre, teljesen egyénfüggő, hiszen mindenkinek mások az igényei.
"Volt olyan fantasztikus esküvőm, ami mindössze két és fél millió forintba került 80 főre, és a mai napig az erről készült képek hozzák az ügyfeleim egy részét" – mondta.
Extrém ügyfelek persze mindig léteznek, valószínűleg nem csak időben került sokba megszervezni azt a fővárosi lagzit, ahol negyven darab Audi A8-as ment a vendégekért, és nem csak Budapestre. De Csörnyei Liza egy olyan – ráadásul külföldi – példát is említett, ahol
a pár hitelt vett fel, hogy megrendezhesse magának a tökéletes esküvőt a magyar fővárosban.
Egy átlagos esküvőt, 50 főre négymillió forint körül saccol Csobán Éva, aki szintén hosszú éve foglalkozik esküvőszervezéssel. Azt persze ő is hangsúlyozta, hogy ez csak becsült átlag, hiszen mindent a pár igényeihez kell alakítani.
"A piacon 2008 és 2009 között volt egy nagy váltás, ekkor kezdtek el házasodni annak a generációnak a tagjai, akik már nem hagyományos, falusi lakodalmat, hanem modern, városi esküvőt szerettek volna" – emlékezett vissza a szakember.
Érdekesség viszont, hogy három dologról nem mondanak le a fiatalok: az Újházy-tyúkhúslevesről, az éjfél utáni töltött káposztáról és a menyasszonytáncról, bár az utóbbi mögött valószínűleg anyagi megfontolás is van.
Csobán Éva szerint ma 25 és 45 év között házasodnak az emberek, a legtöbbjüknek már van pénze és egzisztenciája, ezért nem kell a szülők segítségét kérniük, így viszont kompromisszumot sem kell kötniük senkivel.
Az összeg felét egészen biztosan a helyszín és a catering viszi el, a többi a szerelmeseken múlik
– mondta.
Azt Csobán Éva is megerősítette, hogy egyre többen tartanak többnapos esküvőt vidéki helyszíneken, ami jót tesz a helyi gazdaságnak. Az esküvőszervezőnek idén három hasonló lagzija is lesz, és úgy látja, ezeken mindig nagyon jó a hangulat, sokat számít, hogy nem kell azért aggódni, ki mivel és mikor megy haza.
Extrém kiadásokról ő is tudott mesélni, ami azt jelenti, hogy egy-egy nagyobb esküvő után sokan járnak jól. Például magyar énekesek, akiket egyre gyakrabban hívnak meg lagzikba.
"Egy vőlegény szerette volna meglepni a kedvesét, ezért megrendelte neki Caramelt, aki elénekelte azt a dalt, ami a megismerkedésükkor szólt.
A szülők köszöntésére pedig előfordul, hogy Kovács Kati személyesen énekli el az Úgy szeretném meghálálni című dalt"
– sorolta a nagyobb kiadásokat.
Bár a szakemberek mindannyian azt állítják, hogy a szervezéssel nem szabad spórolni, akik nem akarnak horror összegeket elkölteni a nagy napra, azoknak igencsak leleményeseknek kell lenniük.
Sok apró ötletet vet be például Anna, akinek fontos, hogy augusztusi esküvőjén ne lépjék túl az előre meghatározott keretet.
"Tudtuk, hogy nekünk a hangulat a legfontosabb, ezért a lemezlovason nem akartunk spórolni. A kiválasztott DJ mesélt olyan esküvőről, ahol csak vendég volt ugyan, de rémálmaiban köszön vissza, amikor leállt a zene, és ezzel együtt a tánc is" – mesélte a harmincas évei elején járó lány.
Sokat számít a barátok és az ismerősök segítsége. Így szerezték például a ceremóniamestert, aki a vőlegény egyik barátja. Esküvőszervezőt sem fogadtak, mert úgy gondolták, így személyesebb.
Bár azt állítja, így sokkal jobban átlátják a pénzügyeket, a költségvetésen így is könnyen el lehet csúszni.
"Olyan apró tételek is rengeteg pénzt jelentenek, mint a székszoknya a vacsoránál vagy a teríték. Ha az ingyenes alapterítékhez még minden tányér alá tesznek egy fémtálcát, az 90 ezer forintba kerül" – mondta.
Drága tétel a menyasszonyi ruha, de Anna ezen is tudott spórolni. A csipkecsodát varrónő készíti, nem pedig szalonból kölcsönzi. Ezzel több tízezer forintot takarít meg, hiszen egy-egy ismertebb szalon 130 ezer forintot is elkér a 3-4 napos kölcsönzésért, nem beszélve a kaucióról.
Ha véletlenül leönti valaki vörösborral, azt csak az olló szedi ki, és rögtön buktam a kauciót
– magyarázta, miért döntöttek a varrónő mellett.
Az esküvőiparnak ráadásul mostanában van egy egészen új szegmense is: egyre több külföldi pár dönt úgy, hogy a magyar fővárosban akarja ünnepelni élete legszebb napját.
Ők egy-egy hétvége vagy akár hét alatt több millió forintot is az országban hagyhatnak, így sokan szakosodnak a kiszolgálásukra.
Csörnyei Liza is szervezett már esküvőt külföldieknek, bár gyakoribb, hogy a pár egyik tagja magyar, hiszen sokan költöznek külföldre, ahol a párjukat is megtalálják.
"A jegyespár külföldi tagjának általában anyagilag kevésbé megterhelő Magyarországra hoznia a családját, ráadásul itt még mindig harmadannyiba kerül egy esküvő, mint Írországban vagy mondjuk Svájcban" – tette hozzá.
Az esküvőszervező mindenesetre jelenleg egy német utazási irodával is tárgyal, hogy Budapest is bekerüljön az esküvői szolgáltatásai közé. Az ugyan még kevésbé jellemző, hogy magyar párok utazzanak külföldre esküdni, de amilyen mértékben fejlődik az esküvői piac, a szakemberek szerint semmi sem lehetetlen.