A köcsögmentesítő polgármester a jövő embere

Bogdán László, Cserdi polgármestere 2015 június 15-én

Köcsögmentesítés, piros Zsiga akció, Önöknek termeltük, nem Önöktől loptuk – pár szlogen, amivel Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi község polgármestere híres, mások szerint hírhedt lett. Elmentünk megnézni, miféle csoda folyik Cserdiben. Bogdán Lászlót hat méter mélyen, egy kútban találtuk. Interjú.

• A cigánykérdés szerinte nem probléma, hanem feladat.
• Fóliaházakat építene a cigánytelepeken.
• Lasipe-Jóság néven roma termékcsalád kerülhet a boltokba.
• Az Amnesty International szerint buta, homofób és rasszista.
• Az indiai nagykövet a jövő emberének tartja.

Mióta dolgoztok a kúttal?

Egy hete. Kell az öntözéshez, csapról nem lehet, klóros a víz. Pénzünk nincs, hogy kutat fúrassunk húszezerért folyóméterenként, hanem mi magunk megoldjuk. Eddig hat méter van meg. Ma ástam négyet, óránként egyet le tudtam menni. Nem engedek le egy közmunkást sem. Beszakadhat véletlenül, aztán…

Magadat nem félted?

Nem én vagyok a fontos, hanem ők.

Óránként egy méter a polgármester teljesítménye. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mennyi van még vissza?

Szerintem most készen van. Azt mondták nekem okos emberek, hogy ha 6- 6,5 méterre lemegyek, akkor jó. Húsz perc alatt összejött olyan méteres magasságba a víz. 1000-1200 liter vizet össze tudunk szedni. Van már három-négy kutunk, remélem, augusztusig össze tudunk gyűjteni olyan 2-300 köbméter vizet, hogy a szárazságban ne legyen probléma.

Mondták a munkások, hogy hat fóliasátorban van paprika, paradicsom, káposzta, ezzel mióta foglalkoztok?

Negyedik éve vannak fóliaházak. A Youtube-ról néztem meg, hogyan kell csinálni. A megyében az egyetlen település vagyunk, akik ilyen mennyiségű fóliával dolgoznak. Fél hektár földön van kint 9 ezer tő káposzta, 16 ezer tő paprika, paradicsom, 5,2 hektár krumpli és olyan 2,5 hektáron hagyma. Ezüst meg lila. De nem ez a nagy dolog, hogy ezt csináljuk, hanem az, hogy rendszert vittünk az életünkbe. Mondom is, hogy

nem felszámolni kell a cigánytelepeket, hanem üvegházakat meg fóliaházakat építeni.

Azokból a pénzekből, amiket az Országos Roma Önkormányzat a Híd a munkába programra akart elkölteni, fóliaházakat építenék. Rendszert ad, új szokásokat visz az életedbe, a felelősségtudatodat javítja. Ha nem öntözöd meg, összedől a paprika, tudod?

Paprikát termesztenek, embert és gondolkodást formálnak Cserdiben Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mi volt az előtt, hogy belevágtatok volna ebbe a munkába?

Semmi. Segély, munkanélküliség. Nézz körül, hogy itt milyen géppark van. Tizennégymillió forintot érnek csak itt ezek a gépek. A traktor csak magában hatmillió. De mondok neked más számot. Négy éve úgy kezdtük, hogy hatszáz bűncselekmény volt egy évben. Most kilenc volt. Pécsről jöttek ki a bűnmegelőzési napon, ott tájékoztattak minket. Én úgy tudtam, hogy 18 bűncselekmény történt, mondták, ne viccelj már, csak kilenc.

Mi lesz a terménnyel, piacra kerül, adomány lesz?

Adomány, ez az elsődleges szempont. De piacra, éttermekbe is kerül, meg a helyiek is kapnak belőle. És folytatjuk a piros Zsiga akciót. A klasszikus felszereléssel: szőrös kormány, rózsafüzér a visszapillantón, hátul meg bólogatós kutya. Konvojban Pestre, önöknek termeltük, nem önöktől loptuk. Aki látta, csak gondolkodhat, hogy ezek meg hova mennek? Adományt vittünk a szegényeknek a VII–VIII. kerületbe. Emellett megcsináljuk a Lasipét. Ez egy új márka lesz, egy brand. A lasipe azt jelenti, jóság. Cigánylecsót sütünk, berakjuk üvegekbe, ellátjuk Lasipe-logóval, és elvisszük a legnagyobb boltokba.

Azért csinálom, hogy a szélsőjobb ne erősödjön tovább Magyarországon, egy új brandet kiabálunk ki magunkból.

Egy olyan brandet, ami átalakítja az emberek étkezési szokásait, és a gondolkodását is. Ha megeszik a cigány kaját, és jónak találják, talán másképpen fognak gondolkodni a cigányokról.

Hat fóliasátorban termesztenek káposztát, paprikát, paradicsomot, hagymát Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ez a te ötleted volt?

A Lasipe igen, az adományozást közösen hoztuk össze. Sok ötletünk van. Tényleg zavar a szélsőjobb, hidd már el. Rohadtul zavar a Jobbik erősödése. Nem kell semmit csinálni, elég azt kiabálni, hogy büdös cigány, és egymillió szavazatuk van. Nekem az a dolgom, hogy ez ellen küzdjek.

Paprikát termesztünk, embert formálunk, a szélsőjobboldalt meg leigázzuk.

Lassú munka, de ha nem kezdődött volna el Cserdiben ez a fajta útmutatás, akkor mi most nem beszélnénk.

Az első akciótok, vagy akciód, a köcsögmentesítés volt. Nem aratott osztatlan sikert, például az Amnesty International azt írta róla, hogy buta, rasszista és homofób.

A köcsögmentesítés arról szólt, hogy szülőket meg tizennyolc éves fiatalokat vittem be a sittre, hogy nézzék meg, milyen a benti helyzet. Nézzék meg, érezzék a saját bőrükön, mi várhat rájuk, ha börtönbe kerülnek. Nem műbalhét szerveztem. Bementünk a börtönbe, látod, milyen szép fehér gyerek vagyok, nem?

Esküszöm neked, amikor kijöttünk, mindenki olyan fehér volt, mint a gatyagumi.

Basszus, bementünk feketén, kijöttünk fehéren. Nagyon sok jó szándékú ember hívott, írt utána. Több száz levelet kaptam.

Cigányoktól vagy inkább többségiektől?

Cigányoktól nem volt jellemző. A cigány vezetők nem szeretnek engem. Mert folyton arról beszélek, hogy fel kell számolni a cigány önkormányzatokat.

Az indiai nagykövet azt írta, Bogdán László a jövő embere Fotó: Szabó Gábor - Origo

Azért nem csak vezetőkből áll a cigányság.

Ha az értelmiségi cigány vezetőkre gondolsz, azok primitívnek neveztek engem. Meg gagyinak, meg arab terroristának is, mert a cigányokkal kemény vagyok a munkában. A munkát meg kell becsülni. Azt, amit a földbe teszünk, ki is akarjuk szedni. Profitorientált gondolkodásról beszélek, azt meg kell oldani. Az nem gáz, hogy ő otthagyja a terményt? Az nem probléma? Csak az, hogy nekimész ennek a szegény fekete cigány asszonynak? Hát a fekete cigány asszony nem tudja, hogy amit beraktunk a földbe, minden egyes darabot ki kell szedni? Hol van itt a felelősség? Csak az enyém a felelősség, az övé nem? És ne is csesszem le, öleljem meg azért? Szóval azt gondolom, hogy ha valami rossz, azt meg kell mondani. Igen,

az Amnesty azt mondta, hogy buta, rasszista, homofób vagyok. Én meg azt javasoltam nekik, hogy nézzenek körül.

És ne a huszonöt emeletes kék üvegből beszéljenek, háromszáz kilométerről. Tetszik, nem teszik, ma a közélet úgy éli meg a cigány társadalom helyzetét, hogy szinte azt gondolják, mi vagyunk a hibásak azért, ami ma Magyarországon van. Annak ellenére, hogy a magyar nép azt állítja magáról, tanultabb és intelligensebb nálunk, ez nem látszik meg, ha a cigány társadalom a téma. Cserdi ebből akar kitörni. Hogyha én cigány emberként azt mondom, szeretem a hazámat, engem ne röhögjenek ki.

Ma mindent meg kell tenni azért, hogy a cigánykérdés ne probléma legyen, hanem feladat.

Amíg a probléma nem alakul át feladattá, addig nagy baj van. Vitathatatlan, hogy a közgondolkodásban sok a félelem a cigányokkal szemben, de ezek a "mondták", a "gondolta" és a "hallotta" fogalmakon alapulnak. Személyes kapcsolatok alig vannak. Nincs párbeszéd cigányok és magyarok között. Nincsenek fórumok.

Malay Mishra Magyarország indiai nagykövete szerint " László a jövő embere Magyarországon" Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hogy látod, ragadós a cserdi példa?

Teljesen. Most voltam a szárszói találkozón, a polgármester azt mondta, az én példám miatt indult el a termelés Balatonszárszón. Kicsit jobb a helyzetük, ott ötven aranykoronás a föld, és a vízzel sincs problémájuk. De máshol is, a környező településeken. Lehet, hogy nem ismerik be, hogy indíttatást ad ez a cigány gyerek, példát mutatnak a cigányok, nem is baj. De halljuk, hogy itt is, ott is beindult a munka. De volt Cserdi egy másik listán is. A legfertőzöttebb települések listájáról van szó, már ami a bűnözést illeti. Siófok után Cserdi volt a második. Miről beszélünk? Akkor senki nem jött ide Cserdibe, semmilyen jogvédő meg embervédő, hogy basszus, itt hatszáz betörés van egy évben?

Az MSZP-s EP-képviselő, Újhelyi István felkért tanácsadójának. Milyen tanácsot adtál neki?

Semmit.

De kért tanácsot?

Eddig nem. Ha kér, majd meggondolom. De nem leszek senkinek a babája, és nem riszálom a csípőmet senkinek.

Azért vannak próbálkozások?

Abszolút. Volt nálam a Jobbik is. Szatyrot adtam nekik a fejükre.

Mármint álcának, mint a Ku-Klux-Klannál?

Részben azért. Meg ha köpködnek, visszacsattanjon a fejükre. Nálunk van egy holokauszt-emlékmű. Elvittem őket oda, de előtte szóltam nekik, hogy szatyrot kell húzni a séróra. Megsértődtek.

Holokauszt-emlékmű a polgármesteri hivatal szomszédságában Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Fidesztől?

Voltam a Lázáréknál. Osztályvezetőkkel tárgyaltam. Azt hiszem, csak kíváncsiak voltak rám. Nézd, én jóban vagyok a kormánnyal, jóban vagyok az ellenzékkel, nem érdekelnek. Nem az fontos, hogy kik vannak hatalmon, hanem az, hogy van-e az embereknek ennivalójuk, vagy nincsen.

De követed a közéleti eseményeket, másként nem mondanád, hogy fel kell számolni a cigány önkormányzatokat.

Nem lehet nem észrevenni, hogy ötvenkétszer utazzák körül egy év alatt a Földet. Mennyi a Föld kerülete, 40 ezer kilométer? És kétmillió-kétszázezer kilométert számoltak el. Miért kell ilyet csinálni? Én arra vágyom, hogy a cigány önkormányzatokat számolják fel.

Autonómiát gyakorolni csak és kizárólag kulturális téren az gagyiság és mérhetetlen hülyeség.

Egy cigány önkormányzat működési költsége 220-380 ezer forint. Azért, hogy ebből egyszer az évben romanap legyen, pörkölt meg pénzlenyúlás, azért nem érdemes roma önkormányzatot csinálni. Van az országban 5-6 ezer ilyen cigány vezetőcske, akik az egész közéletet szétkeféli. A mentalitással, a tudatlansággal, beszélni sem tudnak. Az egyén felelősségét én sosem tudtam háttérbe szorítani. Én is szegény voltam, tizenhárom évesen kaptam meg az első pár cipőmet. Senki sem tartott pisztolyt a fejemhez, hogy hülye legyek. Senki sem pofozott fel, hogy okosabb legyek. Semmink nem volt, enni nem volt mit, látomásaink voltak az éhségtől. Dögkútból ettem. Pár éve még letagadtam, de most már nem.

Azóta sokat fordult veled a világ, egyetemeken tartasz előadást, konferenciákra hívnak, külföldre utazol, hogyan osztod be az itteni munkát és teszel egyúttal eleget a meghívásoknak?

Nagyon nehéz. Amióta ilyen középpontba kerültem, sokat utazom. De szerencsés vagyok, mert kiváló emberekkel dolgozom. Tudják a dolgukat. Ha azt mondják nekem, hogy Laci, kacsolni kell a paradicsomot, akkor tudom, hogy meg lesz oldva. Ha a krumpliföldre kell kimenni, mert magas a sás, és nem permetezünk, tudom, hogy Rozi ott van, és megoldja. Ezek a csajok, egyikük a stewardess, a kávéfőző, ő fogadja a vendégeket, tudom, hogy minden rendben van, mindenhol megvannak a felelősök. Csinálják.

"Önöknek termesztettük, nem önöktől loptuk" Fotó: Szabó Gábor - Origo

Arra meg büszkék, hogy egyik egyetemről a másikra megyek, de voltam szkinhedeknél is előadni.

Azt gondolom, hogy el kell vállalni mindent, beszélni kell mindenkivel, az embereket nem a mondákra kell hagyni, hanem arra, amit megélnek.

Mára Cserdi olyan faluvá vált, hogy odafigyelnek az itteniek szavára. És ez hatalmas felelősség.

Részemről is az, meg kell gondolnom kétszer is, hogy mit mondok. De ha valami rossz körülöttünk, arról világosan kell beszélni, és ha valami jó, azt is meg kell mondani. Persze, veszekszem az emberekkel, mert féltem, ami itt van. A felelősség nagyobb része az enyém. A Lasipéről már beszéltem, beadtunk egy nagy pályázatot, 1200 milliós: üvegházakat építenénk öt hektáron. Van vályogvető gépünk, egy csomó téglánk, ebből szeptemberre a saját kezünkkel felépítjük az üzemet. Ha nem nyer a pályázatunk, az üzemet akkor is beindítjuk. Szeretném, ha a Lasipe minél hamarabb megjelenne a polcokon. A CBA-val tárgyaltunk, nyitottak rá. A Lasipe egy termékcsalád lesz, benne lecsóval, krumplival, savanyúsággal, fahéjas szilvalekvárral, amit kemencében sütünk, cukor nélkül.

Korábban nagy pártolója voltál a közmunkának, ami lehet, hogy Cserdiben értékteremtő munkát jelent, de más településeken nem ez a jellemző. Nincsenek fenntartásaid a közfoglalkoztatással szemben?

Azok a közmunkák látványosabbak, ahol termelés vagy termesztés folyik, mint nálunk. De azokat sem írnám le, ahol a füvet kaszálják. A probléma az, hogy a köztudatban összeállt egy olyan maszlag, hogy a közmunkás az ingyenélő, és nem védik meg azokat, akik közmunkára szorulnak. Én kimondottan szeretem a közmunkát és a hozadékát is. Az embereknek is folyamatosan azt próbálom átadni, hogy örüljünk, hogy van, és becsüljük meg magunkat.

A közmunkások megbecsülésének hiánya okoz zavart a közéletben, mert azt tartják, hogy ezek az emberek hasztalan semmittevők.

Ez ellen sokat küzdök, az adományozásainknak is ez az egyik alapja. Nekünk, cigányoknak nem adatott meg, hogy mi adományozzunk, mindig mi szorultunk adományokra. Három éve ez megváltozott. Segélycsomagokat nem fogadok el, nem akarom, hogy rabjaivá váljunk egy kiló lisztnek, egy csomag tésztának. Rettentő függőséget okoz hosszú távon. Egy kiló liszttel nem oldódik meg a problémánk. Rövid távon siker, mert milyen jó, hogy van. És utána? Tompítja azt a fajta felelősségtudatot, hogy énnekem kell gondoskodnom magamról.

A helyi cigány fiatalok felnéznek rád, példakép vagy számukra?

Ha nem utazom, és nem a földeken dolgozom, akkor délutánonként velük vagyok, focizunk, vagy csak beszélgetünk. Szerintem brutálisan szerencsés pasi vagyok, mert úgy látom, hogy szeretnek. Én így látom, nehéz ezt megmondani, de ők nem kamuznak.

Előfordult, hogy játék közben belenyomták a fejemet a homokba.

Ezt elmesélték a suliban. Az igazgatónő rájuk szólt, hogy ezt nem szabad, tőlem is megkérdezte, mondtam neki, hogy semmi különösebb dolog nem történt. Ezt a falat is gyerekekkel készítettem, igaz nem kicsikkel, de ők segítettek.

Bogdán László alkotása Fotó: Szabó Gábor - Origo

Akartam is kérdezni, miért ez a rendhagyó, koncentrációs táborokat idéző irodai berendezés?

Engem inspirál. Lelki nyomást akarok gyakorolni magamra. A falon az auschwitzi rabruhák csíkozását akartam viszontlátni, szemben pedig egy marhaszállító vagont ábrázoló plakát van a falon.

A székeinket pedig Zyklon–B-s hordók utánzataiból alakítjuk ki.

Vannak dolgok, amiket szem előtt kell tartani, nem merülhetnek a feledés homályába.

Ha Cserdit rendbe tetted, és a Lasipe is a polcokra került, mit fogsz csinálni?

Az elmúlt öt évben közel háromszáz előadásom volt. Annyi vendéget fogadtunk, hogy csuda. Járt itt az indiai nagykövet ugyanúgy, mint Gyurcsány Ferenc. Az előítélettel kapcsolatban azt szoktam mondani, hogy gondoljanak bele, a gyermekeik milyen származású fiatalokkal fognak leginkább találkozni. Nem ausztrálokkal. És hogy normálisan együtt tudjunk egymás mellett élni, azért nagyon sokat kell dolgozni. Például kutat ásni, hogy legyen miből öntözni a terményeket.