Leghamarabb a büntetés letöltésének kétharmada után szabadulhat a szexuális erőszak miatt szerdán hét és fél év börtönbüntetésre ítélt budapesti férfi. A Fonyódi Járásbíróság arról is döntött, hogy meg kell fizetnie 460 ezer forint bűnügyi költséget, és nyolc évre a közügyektől is eltiltották.
Az ítélethirdetés után a megerőszakolt lány ügyvédje azt mondta, hogy
elégedettek az ítélettel, mert a férfi majdnem a maximumot kapta.
Szexuális erőszakért nyolc évre ítélhették volna.
A férfi fotósként dolgozott a gólyatáborban, ahol a vád szerint augusztus 30-án, kora hajnalban megtámadott egy budapesti lányt. Fojtogatta, ököllel verte, megöléssel fenyegette, és megerőszakolta. A történtekről fotókat is készített, ezekkel akarta később zsarolni az áldozatát.
A férfi 1996-ban Baján járt főiskolára, ahol megerőszakolhatta egyik évfolyamtársát. Ekkor kirúgták, és a lány is otthagyta a főiskolát. Nem tudni biztosat, de volt már ítélet a férfi ellen, kikövetkeztethető, hogy valószínűleg a bajai ügyben. Ráadásul
az erőszakoló felkerült egy feketelistára, amelyet modellek és fotósok hoztak létre
az erőszakosan viselkedők kiszűrésére.
A férfi szeptember óta előzetes letartóztatásban van. A bíróság zárt tárgyalást rendelt el, így az
áldozatot a vádlott jelenléte nélkül hallgatták meg.
Az ELTE jogi karának gólyatáborában történtek miatt az egyetem rektora szeptemberben fegyelmi eljárásokat indított. Novemberben a fegyelmi bizottság döntése alapján két HÖK-ös vezetőt kicsaptak, három diákot megróttak, és egy évre felfüggesztettek, egy diákkal szemben pedig megszüntették az eljárást.
Az ügy egyik következménye az lett, hogy a jövőben csak úgy rendezhető gólyatábor, ha annak programját a legrészletesebb leírás mellett engedélyezi a rektori vezetés.
Az erőszak nyilvánosságra kerülése után az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos azt vizsgálta, milyen szabályok vonatkoznak a felsőoktatási intézményekben a gólyatáborokra. A biztos arra jutott, hogy semmilyenek, egyetlen intézmény kivételével ugyanis sehol az országban nem szabályozzák ezeket a rendezvényeket.
„Nem véletlenszerű eseménysor ez, nem egyedi esetekről beszélünk, hanem egyfajta rendszerhibáról" - állapította meg az ombudsman,
aki azt is mondta, hogy tisztázatlan a gólyák státusa is, hiszen a tábor idején ők még nem hallgatók, így a hallgatókra vonatkozó szabályok rájuk még nem érvényesek.
Gólyatáborokra szükség van, de törvénymódosítás is kellene - mondta a botrány kirobbanása után az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán akkor arról is beszélt, hogy néhány intézmény maga hagyott fel a botrány hatására a gólyatáborok szervezésével. Szerinte
törvényt kellene módosítani úgy, hogy a gólyatábori erőszak minősített bűncselekménynek számítson.
A felsőoktatási törvényben szabályozzák a gólyatáborok szervezését idén nyártól. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, hogy
ezentúl a gólyatábor szervezője személyesen felel a táborért és a programokért.
A szervező neve, telefonszáma nyilvános lesz, ezeket az adatokat a rendezvényi felhívásban fel kell tüntetni, és az egyetemnek is tudnia kell róla.
Az eset után a hallgatói önkormányzatok is észbe kaptak, több felsőoktatási intézmény megkezdte az új szabályozás kialakítását, és egy Etikai Charta is készül, amely elvárásokkal, etikai iránymutatással szolgál az intézmények hallgatói önkormányzatai számára.