Már bőven 610 ezer fölött van a májusban mintegy egymilliárd forint költséggel indult – és a több száz milliós, plakátháborúvá fajult tájékoztató kampánnyal is megtámogatott – bevándorlási nemzeti konzultációban visszaküldött válaszok száma. Az elmúlt öt év nemzeti konzultációinak történetében most először az interneten is lehet válaszolni, viszont ott hamis szavazat is leadható. Kipróbáltuk: Victor Hugo válaszait aggályok nélkül elfogadta a rendszer.
Az utóbbi két hétben 400 ezren válaszoltak Orbán Viktor levelére és mondtak véleményt a nemzeti konzultáció részeként a bevándorlás és a terrorizmus témakörében a kormány által feltett 18 kérdésről. A május elején kezdődött, igazán az utóbbi hetekben felpörgött akció július 1-jéig tart.
Ha folytatódik az eddigi tendencia, vagyis nem lankad a válaszolók lelkesedése, akkor a hátralévő két hétben akár újabb 400 ezer válasz is érkezhet. Ezzel a számuk meghaladná az egymilliót. Az egymillió fölötti reakció 12,5 százalékos válaszadási arányt jelent, ezzel pedig
a bevándorlási témájú kormányzati "közvélemény-kutatás" minden idők egyik legnépszerűbb nemzeti konzultációja lenne.
Ennél csak a 2011. nyár eleji, szociális témájú konzultáció 14,25 százalékos eredménye volt jobb: akkor 1,14 millió válasz érkezett. A néhány hónappal korábbi, az alkotmányozással kapcsolatos kérdőívre még a megszólítottak 11,5 százaléka, 920 ezer ember válaszolt.
A bevándorlási konzultációt május végétől már interneten, a kormányzati honlapon is ki lehet tölteni. Leszámítva az ezzel az akcióval párhuzamosan és kizárólag az interneten zajló, a digitális fejlesztésekről szóló konzultációt, a bevándorlási témájú akció az első nemzeti szondázás, amit nem csak a postán kapott válaszlevélen, hanem az interneten is meg lehet válaszolni.
Az Origo kérdésére a Miniszterelnökség azt közölte, hogy a hétfőig visszaküldött 610 ezer válasznak egyelőre csak kis része, összesen 24,5 ezer reakció érkezett az internetes felületen. Ez a szám is növekedést mutat egyébként: a korábbi hivatalos tájékoztatás szerint június 9-ig, vagyis az első bő héten 15 ezren válaszoltak az interneten, a következő szűk egy hétben pedig további tízezren.
Az internetes felületen néhány személyes adat megadása után tölthető ki a kérdéssor. A név, a lakcím és egy e-mail cím megadása után csak a magyar állampolgárságról és az életkorról kell nyilatkozni, majd elfogadni az adatvédelmi feltételeket. Ezen személyes adatok mind önbevalláson alapulnak, nincs semmilyen szűrő, ellenőrzés a rendszerbe építve.
Bár a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő által menedzselt internetkonzultációnál is van ilyenre lehetőség, de ott legalább a más által elvileg hozzá nem férhető Facebook-profiljával vagy Ügyfélkapu-azonosítójával is szavazhat az ember, ami legalább részben egyedivé teszi a válaszokat, és valamennyire kizárja a csalás lehetőségét. De, mint az Origo beszámolt róla: Süsü, a sárkány szavazhat.
Ugyanez még részben sem mondható el a bevándorlási konzultációról, ahol szinte korlátlan a csalás, így a majdani, végleges adatok manipulálhatóságának lehetősége. Aggályainkra reagálva a visszaélés lehetőségét a Miniszterelnökség is elismerte, de mint írták: "Hiszünk a magyar állampolgárok becsületességében és jóhiszeműségében."
Aggályok, lehetséges csalások az internetes kitöltésnél:
Aggályainkat nemcsak a Miniszterelnökség válasza, hanem az élet is igazolta. Kipróbáltuk ugyanis, hogy becsapható-e a rendszer, lehet-e csalni az adatok megadásánál. A próba azt bizonyította, hogy lehet, méghozzá többször is. Az 1885-ben elhunyt Victor Hugo nevében töltöttük ki a kérdőívet. Azonosításkor egy kitalált budapesti lakcímet és egy pár perce létrehozott e-mail címet adtunk meg.
Másodszor ugyanezekkel az adatokkal már nem engedett szavazni a rendszer, mondván: egyszer már kitöltöttük a kérdőívet. Viszont minimális módosítással, csupán az e-mail cím megváltoztatásával, de ugyanazzal a névvel és lakcímmel gond nélkül elfogadta a rendszer a válaszainkat. Mivel egy perc alatt létrehozható egy ingyenes e-mail cím, az így leadható szavazatok száma gyakorlatilag végtelen.
Azzal tehát, hogy a biztonságos, egyszer "használható" leveles válaszadás mellett a kormány a bevándorlási kérdőív internetes kitöltésének lehetőségét is megnyitotta, szabad utat engedett a csupán rosszindulatú, "polgárpukkasztó" csalásnak éppúgy, mint a manipulatív célú, tömeges szavazathamisításnak.
A Miniszterelnökség az Origónak azt írta, a csalás hatékony megelőzésében a törvény köti meg a kezüket, mivel
a hatályos adatvédelmi szabályozás alapján nem lehet vélemény- és személyes adatot egy helyen kezelni.
Ezért nincs a levélben visszaküldött kérdőíven sem személyes adat. Emiatt nem akadályozható meg, hogy a levélben már szavazók kitöltsék az internetes kérdőívet is. De legalább a két adatot külön számolják majd össze. Az internetes szavazáskor megadott adatok is csak arra jók, "lehetőség szerint" megakadályozzák, hogy egy ember többször is válaszoljon a kérdésekre.
A most zajló konzultációt nemcsak a fenti példával illusztrált manipulálhatósága miatt érhetik bírálatok. Hanem azért is, mert az elmúlt öt év milliárdokba került tucatnyi hasonló kormányzati közvélemény-kutatásához hasonlóan ennél sem biztosított a visszaküldött válaszok számának vagy az azokból levont következtetéseknek a kormányzati szervektől független ellenőrizhetősége.
Az összeesküvés-elméletek rajongói alighanem ennek bizonyítékát látták abban, ahogy a 2012 nyarán zajlott, munkaügyi témájú nemzeti konzultáció számai alakultak annak idején. Annak az önmagában 850 millió forintba kerülő konzultációnak a népszerűsítésére további 300 millió forintot költött az Orbán-kormány, mégsem nőtt jelentősen a válaszadók száma.
Pedig akkor külön miniszterelnöki biztos is felügyelte a nemzeti konzultációkat: a fideszes Nyitrai Zsolt. Őt a konzultáció közepén felmentették.
Július 9-én 396 ezer volt a visszaküldött válaszok száma, majd miután július 16-án menesztették Nyitrait, másnap már 600 ezer volt a visszaküldött ívek száma, és a következő egy hónapban összesen további 100 ezer levél érkezett még.