Három módon lehet majd belépni az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló internetes nemzeti konzultáció honlapján a kérdésekhez: Ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-loginnal és az Internetkon honlap saját regisztrációjával, amihez csak nevet, lakcímet, születési időt és emailcímet vagy telefonszámot kell megadni.
A konzultáció során az adatvédelmi szabályokat maximálisan be fogják tartani, mondta Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos. Ebből az következik, hogy a három azonosítási módból származó adatokat nem lehet összevetni egymással, sőt semmilyen állami adatbázissal sem. Deutsch Tamás szerint ha valaki nagyon cselezni akar, akkor háromszor is kitöltheti a kérdőívet.
Miután emlékeztettük a miniszterelnöki biztost arra, hogy egy embernek akár több Facebook-profilja is lehet, Deutsch Tamás elismerte, hogy elvben egyvalaki tényleg akár számtalanszor kitöltheti a kérdőívet. Viszont szerinte ez semmiféle problémát nem jelent, bíznak abban, hogy az emberek tisztességesek lesznek. A Facebook ráadásul mindent megtesz azért, hogy egy embernek ne lehessen több profilja, ez is korlátozza az esetleges cselezők lehetőségeit, véli Deutsch Tamás.
Viszont abból, hogy Facebook-profillal ki lehet tölteni a kérdőívet, és az adatokat nem lehet összevetni más adatbázissal, az következik, hogy
olyan személyek vehetnek részt a konzultációban, mint például Süsü, a sárkány
(profilja szerint 40 éves, nős, a Kiskirály udvarába’ dolgozik, feladata a kőtörés és a szénégetés mellett a vár védelme a gonosz Torzonborz király seregétől). De Facebook-regisztráció birtokában szavazhat Mirr Murr, a kandúr vagy Labda Pöttyös is.
Deutsch Tamás mindenesetre arra felhívta a figyelmünket, hogy a nemzeti konzultáció nem parlamenti választás vagy népszavazás, csak az emberek véleményére kíváncsiak, nem lesz következménye, ha néhányan esetleg csalnának (a csalás szót mi használtuk, ő következetesen cselezésről beszélt).
A konzultáció eredményeit a három azonosítási forma szerinti bontásban fogják közölni, mondta Deutsch Tamás. Mivel korábban azt ígérte, hogy a kormány tartani fogja magát az emberek akaratához (ha például arra szavaznak, hogy csökkenjenek az internetcsomagok adóterhei, akkor csökkenni fognak), szerettük volna megtudni, melyik azonosítási formából származó eredményeket fogják kötelezőnek tekinteni, és mi lesz, ha ezek esetleg ellentmondanak egymásnak.
A miniszterelnöki biztos azt válaszolta, a kormány minden véleményt figyelembe fog venni, amikor jogszabályt vagy jogszabályokat alkot a konzultáció alapján. A törvényeket pedig az országgyűlésnek kell elfogadni, annak döntése
független a kormány vagy a konzultáció résztvevőinek akaratától.
Ez, ha jól értjük, azt jelenti, mégsem biztos, hogy az emberek akarata érvényesülni fog.
Nem csak az azonosítási formákról beszélt Deutsch Tamás. Azt is bejelentette, hogy a kormány elfogadta a konzultáció végleges kérdéssorát (itt olvasható, szavazni május 18-tól július 31-ig lehet majd). Nagy változások a korábban bemutatott, majdnem végleges kérdéssorhoz képest nincsenek. Néhány kérdést és választ átfogalmaztak és módosult a sorrend.
Minden kérdéshez lesz egy rövid szakmai magyarázat, a kérdésekben található szakszavak pedig hiperlinkkel (Deutsch Tamás mondta így) kapcsolódnak az Internetkon Szájbarágó rovatának vonatkozó bejegyzéséhez. Akinek nincs internetkapcsolata, az 1200 eMagyarország Pont valamelyikén vehet részt a konzultációban.
Kérdeztük a miniszteri biztost, a kormányülésen esetleg felmerült-e, hogy ha az Internetkon sikeres lesz, akkor a jövőben más nemzeti konzultációkat is interneten bonyolítsanak. A netkonzultáció ugyanis 13 millió forintba kerül,
egy offline nemzeti konzultáció viszont alulról súrolja az egymilliárdot.
Deutsch Tamás szerint a kormány tagjainak tetszett a netkonzultáció, beleértve a kérdéseket és az előkészületeket, és a tapasztalatokat biztosan fel fogják használni a jövő konzultációiban. Azt majd csak a netkonzultáció lezárása után lehet megmondani, pontosan hogyan.