Az igenek és a nemek aránya is nőtt az elmúlt hat évben, de még mindig többen szavaznának Magyarország Európai Uniós tagsága mellett, mint ellene - derült ki a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek számára készített közvélemény-kutatásából.
A júniusi felmérés adatai szerint a megkérdezettek egyértelmű többsége határozottan EU-párti, hiszen 57 százalékuk szavazna ma is igennel az EU-csatlakozásra. Az Intézet hat évvel ezelőtti felmérésekor ez a szám csak 48 százalék volt.
Igaz, hat év alatt nőtt a tagságot ellenzők aránya is: 2009-ben 17 százalék szavazott volna nemmel, most a megkérdezettek 27 százaléka mondta ezt.
A leginkább a Jobbik szavazói utasítják el az uniós tagságot
- egyharmaduk (35%) lépne be az EU-ba, míg többségük (52%) nem élne a lehetőséggel.
A kutatásban megkérdezettek majdnem kétharmada (63%) értékeli az ország számára előnyösnek az EU-tagság első évtizedét. Egy kivételével az összes társadalmi csoportban többségben voltak azok, akik szerint előnyös az EU-tagság, csak a Jobbik szavazói gondolják máshogy. Kétharmaduk (61%), gondolja azt, hogy inkább előnytelen volt a tagság.
Ennél egyértelműbb a megítélése annak, hogy ki tudta-e használni az ország a tagság nyújtotta előnyöket: minden társadalmi csoport inkább az igen felé tendál - állapítható meg. Összességében a válaszadók közel kétharmada (64%) szerint inkább kihasználta az ország az EU adta lehetőségeket.
Akik úgy érzik, hogy nem így történt, azok elsősorban (60%) a hazai politikát okolják ezért, ezen belül is elsősorban a Fideszt, a kormányt, vagy Orbán Viktort (31%). Még az Fidesz szavazóinak 20 százaléka is "saját pártját" tartja felelősnek a kudarcért. Meglepően alacsony azonban azok aránya, akik az amúgy gyakran felhozott okokat, a korrupciót (3%), vagy a túlzott bürokráciát (1%) említik.