A túrát a Blaha Lujza téren kezdtük délután 4-kor, ahol a buszmegállóban több mint negyven fokot mértünk. Ehhez képest elsőre frissítően hatott felszállni a légkondicionált 7-es buszra, a viszonylagos komfortérzet azonban gyorsan elpárolgott a tömött járművön.
A hőmérővel a busz közepére helyezkedtünk, hogy a gyakori ajtónyitás ne zavarja meg precíz méréseinket, és egészen Zugló vasútállomásig utaztunk a pontos eredmény miatt.
Leszállás előtt a hőmérő 35,2 celsius fokot és 56 százalékos páratartalmat mutatott.
Amennyire jólesett az izzó betonplaccról felszállni erre a buszra, legalább ennyire jólesett leszállni róla.
A következő célpont az 1-es villamos vonala volt, ahol felújított Tátra villamosok közlekednek. Klímaberendezés ezeken nincs, nyitható ablak viszont van. A hőgutától ez utóbbi mentett meg minket. Itt is a szerelvény közepére helyezkedtünk, és
az Árpád híd metróállomásig utaztunk, addigra a hőmérőnk 36,1 fokot és 36 százalékos páratartalmat mért.
Ennek ellenére ezen mégis jobban esett utazni, mint a légkondis Volvo buszon.
Körülbelül 15 perc múlva már újra a Zugló vasútállomásnál voltunk, és a hőmérőnkkel a 233-as buszra szálltunk fel. Ezen a régebbi Ikaruszon klímaberendezés nem volt, viszont tömeg sem. A Keleti pályaudvarig utaztunk, a hőmérő a buszon a délután legmagasabb értékét, 36,2 fokot mutatott. Ennek ellenére
ez az út mégsem tűnt annyira vészesnek,
bár itt már eleve az egyik nyitott ablak mellé álltunk be, hogy levegőhöz jussunk.
Mielőtt a Keletinél átszálltunk volna a 78-as trolira, már mindössze 35 fokot mértünk az utcán, miközben átvánszorogtunk a Garay utcai trolimegállóba. Ahogy felszálltunk, nem is érzékeltünk különösebb változást – ezt később a mérésünk is bebizonyította, hiszen a hőmérőnk 35,4 fokot mutatott, mielőtt leszálltunk a Király utca és az Erzsébet körút sarkán.
A következő célpontunk a 4-es, 6-os villamos volt, ahol klímás Combino villamosok járnak. Mivel ez a járat szinte percenként megáll, így itt is a két ajtó közé helyezkedtünk, utat vágva magunknak a tömegen. Ezen a járaton volt érezhető leginkább a klíma hatása, és itt mértük a délután folyamán a legalacsonyabb hőmérsékletet is:
a 32,8 fok és az 51 százalékos páratartalom kimondottan hűsítően hatott, alig akartunk leszállni a Margit híd budai hídfőnél.
Itt már csak egy feladatot akartunk teljesíteni: pár megállót utazni a HÉV-vel is. Sejtettük, hogy ez az utazás lesz a legnehezebb az eddigiek közül, de mégsem tudtunk felkészülni arra a pokolra, ami itt fogadott minket. Ezen a járaton így csak egyetlen megállót bírtunk, a Szépvölgyi úthoz érve 34,5 fokot és 59 százalékos páratartalmat mértünk, ezek az értékek viszont vélhetően magasabbak lettek volna, ha még kibírunk néhány megállót.
Klímaberendezés a HÉV-szerelvényeken nincs, ahogy a trolibuszokon és a Combino kivételével a villamosokon sem. A metróvonalak közül csak a 2-es és a 4-es vonalon közlekedő Alstom szerelvényeken van klíma, és
a BKV saját buszainak is mindössze 38 százaléka légkondicionált.
A három alvállalkozó - a VT-Arriva Kft., a Volánbusz Zrt. és a T&J Busz Projekt Kft. - járműparkja azonban teljes egészében légkondicionált.
Az Index információi szerint azonban a VT-Arriva garázsában jelenleg is több tucat ilyen busz áll, mert költségtakarékossági okokból régebbi BKV-buszokat állítottak forgalomba a klímás járművek helyett. A magáncéggel ugyanis rugalmas szerződést kötöttek: bizonyos számú buszt fixen bérelnek, a többit csak opciósan, magyarán: ha akarja, a BKK az utóbbi mennyiséget nem kéri.
A BKK azóta közölte, hogy szerda reggeltől újabb 29 klimatizált busz közlekedik, és folyamatosan egyeztetnek a szolgáltatókkal, hogy minél több ilyen jármű állhasson forgalomba.
A BKK válasza szerint a klímaberendezés használata átlagosan 8-10 százalékkal növeli a buszok üzemanyag-fogyasztását, de a dugóban lassan döcögő városi járműveken ez akár magasabb is lehet.
Hőségriadó esetén pedig a klímák folyamatosan működnek a járműveken.
A légkondicionáló berendezések bekapcsolásáról azonban más időszakban sem a sofőrök döntenek, ezt a fődiszpécser rendeli el a Futár rendszeren keresztül, ha a külső hőmérséklet eléri a 24 fokot.
Bár egyelőre sok járművön nincs légkondicionáló, a BKK-tól azt a választ kaptuk, hogy
az új járművek beszerzésénél már elvárás, hogy legyen rajtuk klíma.
Az idén érkező Solaris trolibuszokon és a spanyolországi CAF villamosokon például már lesz ilyen.
Az Origo mérése
Járat | Jármű | Légkondi | Hőmérséklet (Celsius-fok) | Pára (%) |
7 | Volvo | van | 35,2 | 56 |
1 | Tátra | nincs | 36,1 | 36 |
233 | Ikarus | nincs | 36,2 | 33 |
78 | Ikarus | nincs | 35,4 | 39 |
4 | Combino | van | 32,8 | 51 |
H5 | MXA | nincs | 34,5 | 59 |
A klíma mellett azonban az is szempont, hogy az oldalablakok legalább hatvan százaléka nyitható legyen. A klíma használata közben persze nem érdemes kinyitni az ablakokat, de ha nem megy a légkondi, életmentő a nyitott ablak.
Sőt mi azt tapasztaltuk, hogy a hőségben, a tömött járművön a nyitott ablak sokszor többet ér, mint a klíma.