Akár a visszaküldött válaszok számával is rekordot dönthet a bevándorlásról szóló nemzeti levelezés, bár erre csak akkor van esély, ha sokan az utolsó pillanatra hagyták a válaszadást, és még csaknem 100 ezer levél kering valahol az országban.
Hiába hosszabbították meg két héttel a visszaküldés határidejét, a június végi összesítéshez képest alig nőtt a válaszok száma. A menekülttémában június 29-én a parlamentben felszólaló Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőé volt a dicsőség, hogy bejelenthette: már egymillióan küldték vissza a választ.
Az eredetileg július 1-jén lejáró határidő kéthetes hosszabbításának utolsó napján, július 15-én kérdezett rá az Origo a kormányszóvivőnél, hogy mennyi a végleges adat.
Július 14-én a postához érkezett válaszküldemények száma közel egymillió, az internetes kitöltéseké pedig közel 60 ezer volt
- közölte válaszában a legutolsó rendelkezésre álló adatokat ismertetve a Kormányzati Kommunikációs Központ.
Mivel azonban az állampolgároknak július 15-éig van lehetőségük kitölteni a kérdőívet, valamint azt postai úton elküldeni - tették hozzá -, így végleges számadatokról csak az adatfeldolgozás lezárulta után, a jövő héten tudnak tájékoztatást adni.
Ha a mostani, mintegy 1,05 millióra becsülhető számú válaszhoz még 90-100 ezer kallódó visszajelzést sikerül begyűjteni, akkor
ez lesz minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja, az, amelyiknél a legnagyobb a visszaküldési arány.
Ez trendfordulót jelentene az utóbbi évek egyre kevesebbeket érdeklő kormányzati akcióinál. Mint arról az Origo beszámolt, az egymillió fölötti válasz a mintegy nyolcmillió választópolgárhoz kiküldött levélhez képest már 12,5 százalékos válaszadási arányt jelent.
Ennél csak a 2011. nyár eleji, szociális témájú konzultáció 14,25 százalékos eredménye volt jobb: akkor 1,14 millió válasz érkezett.
A 2011. tavaszi, az alkotmányozással kapcsolatos kérdőívre a megszólítottak 11,5 százaléka, 920 ezer ember válaszolt, ezzel eddig az a harmadik a sorban. A 2012 nyarán zajlott gazdasági konzultáción viszont csak 700 ezer választ küldtek vissza.
Ha a legnagyobb visszaküldési aránnyal végül mégsem büszkélkedhet majd a bevándorlási nemzeti konzultáció, a kormányzati akció köré szervezett tájékoztató kampány
egy rekordot biztos tartani fog: 1,34 milliárd forintos összköltségével ez volt a legdrágább.
Amint arról az Origo is beszámolt, a 960 millió forintba került levelezés költségét növelte a 381 milliós tájékoztató kampány költsége. Ennek része volt a tévé- és újsághirdetések, online reklámok mellett az ellenzék által élesen bírált, a kormány bevándorlóknak szóló üzeneteit közvetítő óriásplakát-kampány is.
A 2012 nyári, gazdasági konzultáció végösszege csak 1,2 milliárd volt: a levelek kiküldése és a válaszok feldolgozása 850 millió forintba került, erre jött a 308 milliónyi reklámköltés és az a 44 millió, amennyiért Orbán Viktor köszönőlevelét postázták.
Újabb kampány indul
Újabb tájékoztatókampányt indít a kormány - számolt be az Origo. Ezúttal az elmúlt öt évben hozott reformokat népszerűsítik, amelyek "már a mindennapi emberek életében is tapinthatóak". A kormányzati propaganda teljes fordulatszámra kapcsolt: szeptembertől a "családbarát ország" témája következik, de az elmúlt években sem volt hiány tájékoztatókampányokból.
Mint arról az Origo beszámolt, eddig másfél felcsúti stadion építésére elegendő pénz, több mint hatmilliárd forint ment el eddig nemzeti konzultációkra. A 2010-es hatalomra kerülésekor magát a nemzeti együttműködés kormányaként meghatározó Orbán-kabinet az előző ciklusban is többször élt a nemzeti konzultáció lehetőségével.
A "Ha Magyarországra jössz..." kezdetű üzenetekre építő plakátokat ellenzéki politikusok és civil aktivisták több helyütt megrongálták: volt, amelyiket festékkel öntöttek le vagy átfestettek, máshol letépték, vagy tojással, tejfölösdobozzal dobálták meg a plakátokat.
Csak szította az indulatokat, hogy a rendőrség több plakátrongálót előállított, és garázdaság miatt eljárást indított ellenük. A téma társadalmat megosztó hatását jól érzékelteti, hogy ez volt az egyetlen, nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátkampány, amit civil ellenkampány követett.
Az Origo is beszámolt róla: az Átlátszó blog és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt gyűjtést indított. Hatezer adakozótól két hét alatt 33 millió forint jött össze. Ebből országszerte 900 plakátot tettek ki. A szombathelyi MSZP pedig egy ilyet tett ki: "Ha Magyarországra jössz, nem tudnál hozni egy épeszű miniszterelnököt?"
Azóta ezeket az ellenplakátokat is megrongálták. "Na végre!" - reagált Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, amikor értesült a hírről. A párt aktivistái egyébként Facebook-játékot készítettek, hogy virtuálisan is kiélhessék indulataikat azok, akiknek nem jönnek be az üzenetek.
Az ellenzéki pártok egy része által idegengyűlölőnek tartott kormányzati bevándorlásellenes kampány arra mindenképpen jó volt, hogy felrázta, mozgósította a kormánypárti szavazótábort.
Sőt új támogatókat is szerzett a Fidesznek, így sikerült voksra váltani a markáns bevándorláspolitikát.
Amint arról az Origo is beszámolt, a Századvég a kormánypárt erősödését mérte júniusban, aminek az elemzőcég szerint is főként az volt az oka, hogy idegenellenes bevándorláspolitikája népszerűbbé tette a Fideszt. A biztos pártválasztók körében a kormánypártok támogatottsága 40 százalékra nőtt.
Korábban szintén a Századvég készített felmérést az állami plakátkampányról. Mint arról az Origo is beszámolt,
a megkérdezettek többsége, 59-85 százaléka egyetértett a nemzeti konzultációs hirdetéseken megjelent konkrét üzenetekkel.
Hiába lehet sok szempontból a legsikeresebb a bevándorlási nemzeti konzultáció, ha az az Origo kísérlete szerint könnyen hamisítható. A konzultációs ívet május végétől ugyanis már az interneten, a kormányzati honlapon is ki lehetett tölteni, viszont az adatokkal ezen a felületen könnyű visszaélni.
Aggályainkra reagálva korábban a visszaélés lehetőségét a Miniszterelnökség is elismerte, de mint írták:
Hiszünk a magyar állampolgárok becsületességében és jóhiszeműségében.
Az internetes válaszok aránya egyébként nem éri el a hivatalos közlések szerint az összes válasz 6 százalékát.
Az Origo ki is próbálta, becsapható-e a rendszer, lehet-e csalni az adatok megadásánál. A próba azt bizonyította, hogy lehet csalni, méghozzá többször is. Az 1885-ben elhunyt Victor Hugo nevében töltöttük ki a kérdőívet. Kétszer is.