Eddig 718 menekültet toloncoltak vissza Magyarországra

Debrecen, 2015. június 25. Szögesdrót a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomásának épületei körül 2015. június 25-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Miközben százezerre nőtt az illegális bevándorlók száma, és 2184 ember él a négy hazai menekülttáborban, őrizetben 221 menekült van, az EU más tagállamaiból pedig az első fél évben 718 menedékkérőt vett át Magyarország. 

Alig több mint 700 menekültet toloncoltak vissza az Európai Unió más tagállamaiból Magyarországra az év első hat hónapjában - derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amit az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére adott.

Megduplázódhat a számuk

A dublini rendelet az EU-nak az a jogszabálya, amely meghatározza egy tagállam felelősségét egy menedékkérelem elbírálásában az unión belül. Célja megakadályozni, hogy egy kérelmező több tagállamban is benyújtson kérelmet, továbbá, hogy a felelős tagállamba irányítsa vissza a menedékkérőt - általában oda, ahol először belépett az EU területére.

Az EU más tagállamaitól

Magyarország a dublini rendelet alapján köteles átvenni az érintett menekülteket.

Számuk 2013-ban és 2014-ben is jelentősen nőtt. A belügyminiszter által közölt adatok alapján a Magyarországra visszatoloncolt menedékkérők száma idén fél év alatt majdnem annyi volt, mint tavaly egész évben.

Menekültek a vonatra várva Fotó: Bielik István - Origo

Arányaiban jóval kevesebben vannak azok, akiket a dublini rendelet alapján Magyarország küld vissza más EU-tagállamba. Pintér Sándor közlése szerint 2010-ben 177, 2011-ben 70, 2012-ben 126, 2013-ban 32, 2014-ben 89 személyt toloncolt vissza Magyarország máshova. Az idei év első hat hónapjában ez a szám mindössze 21 fő volt.

Felfüggesztették, de mégsem

Diplomáciai vihart okozott, amikor június végén kormányzati nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy Magyarország egyoldalúan felmondja a dublini egyezményt. Mint arról az Origo is beszámolt, erről elsőként a Die Presse osztrák lap adott hírt, de azt megerősítette a bécsi magyar nagykövet, a kormányszóvivő és a Belügyminisztérium is.

Súlyos jogsértés lett volna

A magyar kormány lépése nem más, mint előre megfontolt szándékból elkövetett jogsértés, amiért Magyarország súlyos árat fizethet - értékelte akkor az Origónak a bejelentést Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. A rendelet ugyanis nem függeszthető fel, mert a tagországok törvényei felett áll, és - bár voltak korábban erre javaslatok - máig nem tartalmaz olyan jogi lehetőséget, hogy a tagállamok bármilyen indokkal felmondhassák, vagy átmeneti időre felfüggesszék.
A szakember azt valószínűsítette, hogy ha Budapest tényleg felmondja a rendeletet, arra súlyos politikai és jogi reakciók érkezhetnek Brüsszelből. Például az, hogy a magyar politikai képviselőket "kiközösítik" az EU intézményeiben, továbbá az EU minden olyan esetben, amikor mérlegelési joga van, a Magyarországnak kevésbé kedvező választ adhatja, azaz semmilyen szívességet nem tesz.
A nemzetközi jogász azt a jogi válaszlépést sem zárta ki, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít. Erről nem lesz jogvita, mert nincs miről vitázni - állapította meg Nagy Boldizsár, aki szerint ha az elmarasztaló döntés sem hoz változást, akkor súlyos, napi pénzbírságot szabhatnak ki Magyarországra, amit akár az uniós támogatásokból le is vonhatnak.

Talán a várható jogi és politikai szankciók miatt, illetve azért is, mert az osztrák belügyminiszter is felszólította Magyarországot a rendelet betartására, és tiltakozott a szlovén külügyminisztérium is, Budapest visszakozott.

Magyarország semmilyen jogi lépést nem tett a dublini rendelet felfüggesztésére

- jelentette be később Györkös Péter, a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetője.

Kétezren zsúfolódtak össze

Nemcsak a dublini rendelet által érintett személyek számára, hanem más adatokra vonatkozóan is választ adott Pintér Sándor belügyminiszter az ellenzéki képviselő kérdésére. Kiderült például, hogy a fél éve még kevesebb mint 1500 személy befogadására alkalmas négy hazai menekülttábort bővíteni kellett, és június végén már összesen több mint 2100 migráns zsúfolódott össze ezekben.

Jelenleg a bicskei, a debreceni és a vámosszabadi táborban az elméleti kapacitást bőven meghaladó számban élnek menekültek, míg a nagyfai intézmény még félig üres.

Megvan a százezredik is

Százezer felett van az illegális bevándorlók száma - ezt kedden jelentette be Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője. Azt is mondta, hogy a Fidesz nem menekülttáborokban gondolkodik, hanem az illegális bevándorlás problémájának megoldásában, ennek ellenére most szükség van ideiglenes befogadóállomások létrehozására, ám ezeket később be kell zárni.
A baranyai Martonfára és a Zala megyei Sormásra tervezett ideiglenes befogadóállomásokról a szóvivő azt mondta: nincs az országban olyan hely, ahol ideális lenne ezek kialakítása, ám most szükség van rájuk, de amint csökken a bevándorlási hullám, ezeket be is kell zárni.
A magyar-szerb határon épülő kerítés költségeit firtató kérdésre a szóvivő elmondta, a határzár építésének közvetlen költsége 3 milliárd 65 millió forint.

Minden tizedik őrizetben

A belügyminiszteri válaszból az is kiderült, hogy menekültügyi őrizetben mintegy 200 ember van. Az őrizetbe vett külföldiek jelenleg a békéscsabai és a debreceni menekültügyi őrzött befogadó központokban élnek: július elsején Békéscsabán 154-en, Debrecenben pedig 67-en voltak.

A 221 őrizetes az összes menekült mintegy tíz százaléka.

Egy főállású orvos sincs

Az ellenzéki képviselő a menekültek egészségügyi szűrésére is rákérdezett a belügyminiszternél. Pintér Sándor válasza szerint a menedékkérők egészségügyi szűrése és orvosi ellátása a befogadóállomásokon és az őrzött központokban vállalkozási szerződés alapján történik, de főállású orvost egyik szervezeti egység sem alkalmaz.

Szögesdrót a debreceni befogadóállomás épületei körül Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A június 30-ai adat szerint két ápoló dolgozott a békéscsabai táborban, a hónap közepén pedig munkába állt egy közegészségügyi és járványfelügyelő Bicskén. Az egészségügyi szűrés más mellett a következő vizsgálatokból áll: tüdőröntgen a TBC kiszűrésére, bőrgyógyászati vizsgálat a lepra kiszűrésére. Szűrik a nemi betegségeket, a HIV vírust, végeznek bakterológiai és parazitavizsgálatot.