Magyarország leghidegebb pontján is fuldokolnak a hőségtől

Ludwig Vilmos nyugalmazott buszsöfőr Zabarban, Magyarország leghidegebb településén a kánikulában 2015 augusztus 12-én

Az ország legfagyosabb településén is szenvednek a melegtől, de azzal sem járnak jobban, ha épp hideg van. Hozzá kell szoknunk a szélsőséges időjáráshoz, évente négy-öt harmadfokú hőségriadó is jöhet majd a globális felmelegedés miatt.

„Jöttek volna hét óra körül, akkor még az autóm ablaka is párás volt, lehetett vagy 12-13 fok” - dicsekedett Zabar polgármestere, mikor az országot sújtó hőség kapcsán a helyi időjárásról kérdeztük.

Jól jönne egy hideg zug

Ferenc Nándor Lajos joggal büszke, a település rászolgál az ország leghidegebb pontja címre. Július 11-én

a hidegfront érkezése után 3,1 fokot is mértek náluk hajnalban.

Reggel állítólag 13 fok volt, délre viszont 47 fokig kúszott a kocsi tükörhőmérője Zabaron Fotó: Szabó Gábor - Origo

Sokan vágynának ilyenkor egy hasonlóan hűvös zugra, hiszen Budapesten már kora reggel 26 fokot mértek, az eddig mért leghosszabb, tíznapos hőségriadó pedig az egészséges szervezetet is megviseli.

A postás mint hőmérő

A folytatás viszont Zabaron sem leányálom. Mi tíz óra körül érkeztünk, a higanyszál ilyenkor gyorsan emelkedik, eléri a harmincnyolc fokot is.

A leghidegebb települést is legyőzte a kánikula, a postást csak a menetszél hűsíti Fotó: Szabó Gábor - Origo

Legalábbis a postás Szilvia szerint, ő pedig csak tudja – ilyenkor biciklizi körbe az alig 500 fős települést, Külső- és Belső-Zabart. Lehetőleg minél fürgébben, a forróságot csupán a menetszél enyhíti.

Kába közmunkások

Útközben kába közmunkásokkal találkozunk, egy fa árnyékában pihennek: a rendkívüli meleg miatt már reggel hattól dolgoznak, az útszéli gazt kaszálják óránként 10 perces szünetekkel.

Tízperces pihenőket kapnak a zabari közmunkások Fotó: Szabó Gábor - Origo

A községben szinte ez az egyetlen elérhető munkalehetőség,

de ez is jobb, mint a semmi, a nagy kánikulában pedig nem hajtják őket annyira.

Régen a nyár is jobb volt

Az időjárás a téma a helyi idősek klubjában is: az asszonyok mesélik,

korábban rendes nyarak voltak,

de az utóbbi 3-4 évben hosszú, forró időszakok váltják a hatalmas viharokat és esőt.

A hidegből nem lehet megélni

A faluban egyébként már unják a médiafelhajtást. Tolonganak az újságírók, ha megdől egy rekord, pedig a hidegből nem lehet megélni, inkább viszi a pénzt.

Zabaron ugyanis szeptember elejétől május végéig szokott tartani a fűtési szezon. Volt már itt mínusz 31,9 fok is télen, miközben háztartásonként több mint 10 köbméter tüzelő fogy el.

Gyászruhás hölgy sétál a helyi idősek klubja felé Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Erre a minimálbér is kevés, nemhogy a segély vagy a közmunkapénz” – panaszkodik az egyik asszony, társa pedig hozzáteszi, kerítésépítés helyett inkább a szegény településeket támogassa a kormány.

Tűrni kell, ehhez szoktak

A forróságban csak egyetlen, a hőség ellenére is keményen dolgozó gazdával találkoztunk. A 67 éves Ludwig Vilmos feleségével irtotta a gyomot a kukoricásukban – a nyugdíjas házaspár három hektárt művel meg, reggel hattól kora estig dolgoznak a földeken.

Tűrni kell, én hároméves korom óta munkára vagyok fogva

- mosolyog az idős férfi, arcát törölgetve.

A földet ilyenkor is művelni kell, a kukorica pedig szereti a meleget Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ilyen melegek szerinte sem voltak korábban, de őt nem zavarja, a kukoricának pedig kifejezetten jót tesz.

Száz év aszály

Zabarnak is meg kell barátkoznia a kánikulával, ami ezentúl állandó nyári vendég lesz a közép-európai régióban.

A vízcsap egyben találkahely is a kánikulától szenvedő Zabaron Fotó: Szabó Gábor - Origo

Több klímamodell egyértelműen azt mutatja, hogy a következő 50-100 évben nyaranta rendszeressé válnak a hosszú távú, akár 8-10 napos hőségriadók is.

Míg 1961 és 1990 között három alkalommal regisztráltak Magyarországon harmadfokú hőségriadót,

ma már ott tartunk, hogy évente 3-4 szer kell eltűrnünk a legmagasabb szintű riasztást, a következő évtizedekben pedig számuk emelkedhet - mondta az Origónak Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője.

Izzó Alföld

Jóval több lesz az alacsonyabb szintű hőségriadó is. 2071 és 2100 között évente átlagosan 30-40 első fokú riasztás várható Magyarországon, miközben az átlaghőmérséklet 1-2 Celsius-fokkal emelkedhet, pedig már idén is 42 fok feletti maximumot mértek.

Pesszimista becslések szerint a század végén akár évente 60 hőségriadó is várható Magyarországon Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Pesszimistább modellek szerint azonban a helyzet ennél rosszabb lehet - van olyan előrejelzés, ami szerint a század végéig akár évente 60 hőségriadót is elrendelhetnek Magyarországon, a leggyakrabban az alföldi régióban.

Mikor van hőségriadó?

Első fokú hőségriadót akkor rendel el az országos tiszti főorvos, ha a napi középmérséklet legalább 24 órán keresztül meghaladja a 25 Celsius-fokot.

A második fokozat akkor következik, ha a napi középhőmérséklet két nap után sem csökken 25 Celsius-fok alá.

A harmadik fokozatot akkor éri el a hőségriadó, ha a napi középhőmérséklet három nap után is 27 Celsius-fok felett jár.

Mi tehetünk róla

Az éghajlatkutató szerint a szakértők 98 százaléka egyetért abban, hogy a növekvő forróság az ember okozta globális klímaváltozás eredménye.

A 20. században 42 százalékkal emelkedett a légkör szén-dioxid-tartalma.

Németországi szénerőmű. A szén-dioxid-kibocsátás a globális felmelegedés egyik fő oka Forrás: AFP/Patrick Pleul

Ennek egyenes következménye az általános felmelegedés - mondta Bartholy Judit.

Régóta ígérik

Az üvegházhatást kiváltó iparosítási folyamat ma is töretlen. Bár a hagyományosan nagy környezetszennyezőnek tartott Egyesült Államok csökkentené szén-dioxid-kibocsátását, Kínában hetente újabb szénbányákat nyitnak meg – annak ellenére, hogy Peking évek óta ígérgeti a szénerőművek bezárását.

Nem hozott áttörő eredményeket a tavaly szeptemberben New Yorkban tartott klímacsúcs sem. Áder János köztársasági elnök (lent, középen) most aláírásgyűjtéssel kampányol a párizsi találkozó előtt Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Bartholy Judit mindenesetre bizakodó. A tavalyi klímacsúcs kézzelfogható eredmény nélkül zárult, de bízik benne, hogy a párizsi találkozón sikerül valamilyen előrelépést elérni, hiszen

a decemberi csúcs talán az utolsó,

ami hatást gyakorolhat a globális felmelegedésre.

Vér a forró homokon

A klímaváltozás mindenkit érint, de hatásait az egyes államok szintjén lehet a legjobban érzékeltetni: Korábban sosem látott hőség sújtja a mérsékelt kontinentális éghajlatú Lengyelországot, ahol már korlátozzák a nagyipari fogyasztók hatalmas energiaigényű klímahasználatát.

Az Északkelet- Szíriát 2007 és 2010 között sújtó aszály miatt közel 1,5 millióan költöztek vidékről a városokba.

A szíriai Ariha település romjai. A globális felmelegedés is hozzájárulhatott a polgárháború kirobbanásához Forrás: MTI/EPA/Ariha Today/-------------------

A hirtelen népességnövekedés pedig növelte a polgárháborút kirobbantó társadalmi feszültségeket is.

Újabb népvándorlás jöhet

A forróság elől menekülő népcsoportok nem tisztelik a határokat: a globális felmelegedés miatt pár évtizeden belül hamarosan Ázsia és Észak-Afrika nagy területei válnak élhetetlenné,

ez minden korábbinál nagyobb népvándorlásokat indíthat el.

Hétfőtől enyhül

A mostani hőségtől csak jövő hét elején szabadulhatunk, a harmadfokú hőségriadó vasárnap véget ér.

Csak a nagyobb tavak partján elviselhető a hőség, de a Velencei-tó hőmérséklete így is eléri a a 28 fokot Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az időkép 30 napos előrejelzése szerint a hétfőn érkező záporok, zivatarok a már kellemesnek mondható 31 Celsius-fokra szorítják vissza a napi maximumhőmérsékletet, ami a következő hetekben további 4-5 fokot is csökkenhet majd.

Időjárás 2050-ben

Az OzoneNetwork tévé munkatársai néhány évvel ezelőtt elkészítették Magyarország futurisztikus időjárásjelentését. A videóban szereplő állítások természetesen spekulatívak, azonban a folymatok abban az irányba haladnak, hogy egy napon némely állítás valóra is válhat.