Nem jött össze a rendszerbontóknak a 200 ezer aláírás

Mivel az Orbán-rendszert népszavazásokkal lebontani kívánó civileknek a határidő lejártáig nem sikerült összegyűjteniük a szükséges 200 ezer aláírást, csak kevesebb, mint a felét, biztosan nem lesz referendum a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáról. Más témákban még gyűjtik a támogató aláírásokat.

Hiába álltak a rendszerbontó civilek mellé ellenzéki pártok és szakszervezetek is, az Új Magyar Köztársaság Egyesület (ÚMK) nem tudta határidőre összegyűjteni az országos népszavazás parlamenti elrendeléséhez szükséges minimum 200 ezer támogató aláírást annak érdekében, hogy referendumot tartsanak a tankötelezettség korhatárának 16-ról 18 évre való visszaállításáról.

Sokan, de nem elegen

Az ÚMK közlése szerint a szeptember 29-ig rendelkezésükre álló több mint két hónap alatt sok aláírást gyűjtöttek ugyan, de nem eleget: a szükséges

200 ezer helyett csak 87 483-an támogatták, hogy a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáról referendum döntsön.

A kudarc a kezdeményező ÚMK felelőssége – állapította meg a szervezet.

Az aláírásgyűjtés ugyan nem hozott sikert, de fontos tanulságokkal szolgált a szervezők szerint, mert

megmutatta az ellenzék szervezeti erejének, társadalmi beágyazottságának roppant gyengeségét,

némelyikük rendszerváltó elszántságának korlátait". Állításuk szerint arra is rájöttek, hogy bár az emberek látják "Orbán rendszerének lényegét", az ellenzéktől jelszavak helyett javaslatokat várnak.

Maradt három kérdés

Nem csak a tankötelezettségi korhatár visszaállítása ügyében gyűjtött azonban aláírásokat az ÚMK, más témákban is igyekeznek összeszedni a 200-200 ezer támogató szignót.

A másik három kérdésben még gyűjtik az aláírásokat,

mert – mivel nem egyszerre hagyták őket jóvá – más-más időpontokban jár le az erre rendelkezésre álló törvényi határidő.

A maradék három téma, amiben még aláírásokat gyűjtenek:

• A rászoruló iskolás gyerekek jussanak ingyenes étkezéshez – tanítási időn kívül is.
• Szüneteltessék a parlamenti képviselők nyugdíjának folyósítását, amíg képviselők.
• Töröljék el az Orbán-kormány által bevezetett kötelező kamarai tagságot.

A boltzár ellen is mennek

Elképzelhető, hogy a civilek egy ötödik témában, a vasárnapi boltzár ügyében is aláírásgyűjtésbe kezdhetnek, de ez a Kúria döntésétől függ. Mint arról az Origo is beszámolt, július 20-án e témában három kérdésről is döntött a Nemzeti Választási Bizottság, de

a boltzárat ellenző két kérdést ugyanúgy elutasították, mint a szabályozás fenntartását célzó harmadikat.

E döntések ellen mindhárom kezdeményező – az ÚMK, az MSZP és Wosicska Zoltán magánszemély – a Kúriához fordult, ahol a nyári ítélkezési szünet után, várhatóan októberben születik döntés.

Az utolsó vasárnapi nyitvatartás alkalmával egy hipermarketben – sokan visszaállítanák Fotó: Bielik István - Origo

A vasárnapi boltzár ügyében esetleg elindítható népszavazási kezdeményezés azért tűnik érdekesebbnek a fenti négy kérdésnél, mert mint arról az Origo is beszámolt,

a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége eltörölné a KDNP ötletére bevezetett boltzárat

– feltéve, hogy lehet róla referendumot tartani.