Sokak Magyarországát ígéri a kevesek országa helyett Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke abban az Origo birtokába került 15 oldalas röpiratban, amelyet csütörtökön szűkebb körben ismertet majd.
Noha Gyurcsány a röpiratban elismeri, hogy a demokratikus ellenzék legerősebb szereplője most az MSZP,
számos kritikát fogalmaz meg egykori pártjával szemben.
Ráadásul információink szerint a végleges szövegváltozat e téren több ponton puhult, éppen az MSZP-nek a DK-val szembeni érzékenységére tekintettel.
"A tagolt demokratikus ellenzék vezetésére, együttműködésére vonatkozó javaslat megtételének és elfogadtatásának fő felelőssége a legnagyobb támogatással bíró párté, jelen esetben az MSZP-é. Persze ebből az is következik, hogy akkor ezt a feladatot a szocialistáknak el kell vállalniuk, és sikeresen meg kell oldaniuk" – áll a röpiratban.
Néhány bírálat:
Ráadásul a baloldali összefogás szükségességét elismerő Gyurcsány szerint a "PM, az Együtt, a DK megjelenése olyan versenyhelyzetet teremt rövid távon, ami intenzívebbé teheti a mi oldalunk átalakítását, erősebbé tételét.
Hogy a végcél az egyesülés? Igen, ezt gondolom. És ami majd akkor létrejön, az csak nyomokban hasonlíthat a régi MSZP-re".
A röpirat arra is választ ad, mire hasonlíthat leginkább az egyesülés után a mai sokszereplős baloldal: "a mai különállásból fakadó verseny lehet a záloga egy későbbi új, sikeres, balközép, polgári liberális demokrata pártnak".
Röpiratában Gyurcsány abból indul ki, hogy "dacára az Orbán-kormány 2010–2014 közötti ámokfutásának", az emberek megtartották őket a hatalomban. Ehhez szerinte az is kellett, hogy a demokratikus ellenzék a választási szövetség ellenére is megosztott volt, és a választókban sem múlt el még a kiábrándultság a korábbi baloldali kormányokból.
A választók szívesebben támogatták "a demokratikus normákat szisztematikusan sutba hajító, önmagát jobboldalinak hirdető rezsimet, mint a tökéletlen demokratákat" – állapítja meg.
Önkényt választottak demokrácia helyett, vagy erőt gyengeség helyett?
– kérdezi Gyurcsány. Szerinte az utóbbit választották.
Gyurcsány hosszan elemzi a röpiratban a cselekvőképességnek híján lévő baloldalt, és azt, hogy
a baloldali pártok eszmeileg nem örökösei a kommunista diktatúráknak, mégis hajlamosak a történelmi lelkiismeret-furdalásra,
ami viszont szerinte cselekvésképtelenséget szül. Új baloldalra van szükség, a modern baloldaliság pedig nem zárt ideológia – írta.
Kitér a Jobbikra is, a párt szimpatizánsait alapvetően nem újnácinak, rasszistának, antiszemitának vagy cigánygyűlölőnek tartja, inkább fáradt, csalódott embereknek, aki új megoldást keresnek, miután szavaztak már a Fideszre, az MSZP-re, és mindkettőből elegük van. "Elegük van Orbánból, Gyurcsányból, az egész politikai elitből."
Európa nagysága letűnni látszik, ezután az a kérdés marad: Bezárkózni vagy kaput nyitni? – tesz európai kitekintést a programvázlat, amely kitér a menekültkérdésre is.
Gyurcsány szerint "ha az ötszázmilliós Európa nem tud befogadni évente egymillió menekültet, ha nem képes ennyi embernek halál helyett normális életet kínálni, akkor velünk van a baj".
"Ez a kormány egy bűnszövetkezet, feje Orbán Viktor, a maffiaállam vezetője" – az erősen kormány- és Orbán-kritikus mondatokból nincs hiány a vitairatban. Gyurcsány úgy véli,
a Fidesz a politikai hatalmát csak a kiválasztottak meggazdagodására fordítja,
ezért bűnözők sorsa vár erre a kormányra és aktív segítőire".
A vitairat szerint már csak azért sem lesz kiegyezés jobb- és baloldal közt, mert
elfogadhatatlan az a rendszer, amely a hatalom kizárólagosságára tör",
másrészt "nincs kiegyezés a maffiaállammal", sem pedig kompromisszum az ezt kiszolgáló hivatalnokokkal. A rendszer mögött álló választók meggyőződését, közéleti létezését viszont tiszteletben kell tartani.
És hogy mi lehet ebből a kiút? A röpirat szerint forradalom.
Alkotmányos forradalom kell. Demokratikus kétharmad.
Széles demokratikus szövetség, amely átfogja a mérsékelt jobboldalt is" – írta Gyurcsány.
Persze ez nem megy magától, és Gyurcsány szerint az az ellenzék, amely arra számít, hogy
Orbán és egész rendszere egyszer csak a saját korrupt súlya alatt összeomlik,
vagy elsöpri őket egy nemzetközi pénzügyi, esetleg politikai válság", nem érdemli meg a kormányzást. Ahogy
tévednek azok is, akik szerint a kormány leváltásával minden megoldódik.
Ha lesz is kormányváltás, ami utána jön, nem lesz diadalmenet – figyelmeztet Gyurcsány. "Egy leendő új polgári demokrata kormány iszonyatos várakozásokkal fog találkozni, és mindenki gyors megoldást fog követelni, a csalódás pedig a gyors bukásunkat okozhatja."
Bár sokan 2014-ben is azt hitték a baloldalon, hogy egy győzelem esetén elegendő a 2010-es állapotokat visszaállítani, Gyurcsány szerint nem lehet ott folytatni, ahol akkor abbahagyták.
Mert az azóta eltelt öt év mély társadalmi, gazdasági, kulturális, alkotmányos változásokat hozott, amelyek egy része belátható időn belül visszafordíthatatlan. A másik ok Gyurcsány szerint az, hogy a világ is nagyot változott: új kihívások és új lehetőségek vannak, amelyekre "ha nem válaszolnánk, akkor vakok, illetve felelőtlenek lennénk".
Az Együtt is változásról beszél
Noha a Gyurcsány-röpirathoz hasonló terjedelmű vitaindító dokumentum még nem készült a baloldalon, a minap az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor is beszélt a jövőről a pártja küldöttgyűlésén. Azt mondta, ha minden így marad Magyarországon, akkor egy lecsúszó, megosztott és reményvesztett ország lesz, ahol "egyeseknek kijárt útjuk lesz továbbra is a jóléthez, míg mások előtt minden sorompó lezárul". Szigetvári jelezte, hogy 2015 elvesztegetett év volt, és 2016 sem lesz a változás éve. Viszont 2018-ban – mondta –, a Fidesz legyőzhető, ám ehhez "új ellenzék, új miniszterelnök, új program és új választói szövetség kell".A DK-elnök szerint vitairatának alapelvei mentén a többi demokratikus ellenzéki párttal közös választási programot kellene kidolgozni, ám nyitva hagyta az önálló indulás lehetőségét is.