Ausztriában, Hollandiában, Svédországban és Dániában is alapvetően változtatta meg az ottani pártok közötti erőviszonyokat az elmúlt hónapokban eszkalálódó menekültválság. A felsorolt országok mindegyikében
komoly veszteségeket szenvedtek el a hagyományos bal- és jobboldali néppártok,
miközben a radikálisok korábban nem látott szintre erősödtek. Vajon Magyarországon is várható átalakulás?
A 2006 és 2009 közötti jelentős átalakuláshoz hasonló változások nem várhatók a magyar pártrendszerben a menekültügy miatt – mondta az Origónak Kiszelly Zoltán politológus. Akkoriban, 2006-ot követően a baloldal hibái miatt összeomlott a Fidesz és az MSZP 1998 óta tartó versenyét hozó kétpártrendszer.
A balliberálisok szétestek, és a Fidesz emelkedett ki az összes párt közül,
őket pedig mostanáig egyik középpárt sem tudta megszorítani.
Amíg a kormány képes fenntartani a cselekvés látszatát a széles közvélemény előtt, addig az ellenzék nem tud érdemben erősödni. Kedvező helyzetben vannak Orbánék, mivel egy külső ellenséggel tudnak harcolni, amiben korábban is jók voltak.
A Jobbik helyzetét az nehezíti meg, hogy a Fidesz gyakorlatilag az összes követelésüket teljesítette, így légüres térben mozognak – mondta a politológus.
Nincsen nagy esélye annak, hogy radikális változás történjen a magyar pártrendszerben a menekültválság miatt – erről már Tóth Csaba beszélt az Origónak. Az elmúlt hónapok kormányzati kampánya arra volt jó, hogy az év elején elveszített három időközi országgyűlési választás után
megállítsa a Fidesz–KDNP további népszerűség-csökkenését.
A Republikon elemzője szerint a 2014-es választások óta gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, milyen jelentős változások jöhetnek a pártrendszerben, mivel rettentően felgyorsultak a folyamatok. Ezzel szemben a 2010–14-es időszakra inkább a stabilitás volt jellemző, ráadásul akkor a centrális erőtér is stabilabbnak tűnt, mint napjainkban.
Kiszelly Zoltán szerint Gyurcsány Ferenc erőteljes akciózása arra jó, hogy a baloldali szavazók előtt a cselekvést mutassa, ráadásul a többieket tudja maga előtt tolni. A Demokratikus Koalíció elnöke egyértelműen egy nagy baloldali egységpártot akar létrehozni, amihez először meg kell szereznie a szocialista párt szavazóit.
A baloldalon belül Gyurcsány a mostani retorikájával tud új szavazókat szerezni, mivel minden megszólalásában döntő elemet kap, hogy
magát a mostani kormánnyal szemben határozza meg, ami sokak számára szimpatikus lehet.
A szocialisták azért is vannak bajban, mert Budapesten számítanak a legerősebbnek, de az ottani MSZP-s pártszervezetek inkább a DK-s állásponthoz igazodnak menekültügyben – mondta Kiszelly Zoltán.
A vidéki szocialisták viszont meglehetősen nehéz helyzetben vannak, mivel ők nem tudnak, és nem is mernek kiállni a liberális véleményekkel szemben. Ennek a hátterében az a félelem állhat, hogy egy erőteljes megnyilvánulás esetén esetleg kimaradnának a későbbi baloldali összefogásból. Ezért nem merik vállalni a kormánypárti, a migránsok befogadását ellenző véleményüket.
Az MSZP komoly problémája, hogy a baloldal eleve nehéz helyzetben volt a válság kezdetekor, ráadásul nem adott konzekvens és egyértelmű választ a problémára.
Abban bíznak a baloldalon, hogy a menekülttéma eltűnik a napirendről,
mivel így számukra kedvezőbb ügyekről tudnak beszélni – vélekedett a Republikon Intézet munkatársa.
Tóth Csaba úgy látja, hogy az utóbbi hetekben Gyurcsány Ferenc – 2014 óta először – elérte, hogy az MSZP mellett az egyetlen mérhető támogatottsággal rendelkező erő legyen a baloldalon. Ám mivel
a DK nem néppárti álláspontot képvisel a menekültügyben, ezért a növekedése korlátozott.
A Jobbik a válság előtt egy mérséklődési vonalat vitt, de ezt nem tudta fenntartani, és radikális javaslataival éppen ezt a korábbi politikát tette zárójelbe – mondta az elemző.
Ha nem sikerül Törökországban maradásra bírni a menekülteket, akkor a migrációs válság akár 2018-ig is kitarthat. Ennek ellenére a téma szükséges, de nem elégséges feltétele lesz annak, hogy
a Fideszt 2018-ban újraválasszák vagy ellenzéki létbe kényszerítsék a választók.
A gazdasági helyzet is minden bizonnyal központi helyet tölt majd be a két és fél év múlva tartandó választásokon.
Az is nyilvánvaló, hogy a menekültválság ideig-óráig elterelheti a figyelmet a súlyos gazdasági problémákról. Kiszelly Zoltán példaként hozta föl Horvátországot, ahol
a kormányzó szocialisták fogalmaznak nagyon keményen a menekültügyben,
kijátsszák a nacionalista kártyát is, így reális esélyük van arra, hogy novemberben hatalmon maradhatnak. Azonban pár hónap múlva ismételten a gazdaság lesz a legfőbb téma, amiben már jóval rosszabbul áll a baloldal Horvátországban.
Tóth Csaba szerint semmit sem tudunk a 2018-as választásról, de az biztos, hogy a baloldalon és a Jobbiknál is megvannak ugyanazok a problémák, amelyek miatt 2014-ben vereséget szenvedtek. A mostani válságban is kiderült, hogy a
Fidesz jobban képes reagálni egy váratlan helyzetre,
mint legfőbb riválisai, ami nagyon nagy versenyelőnyt biztosít a nagyobbik kormánypárt számára.