Jelentősen megnőtt a kormánypártok népszerűsége az elmúlt negyedévben, miközben az MSZP támogatottsága érzékelhetően csökkent, a többi párté pedig lényegében változatlan. A szocialista párt azonban nem csupán veszített a népszerűségéből, hanem az ezredforduló óta futó adatsor tanúsága szerint
soha nem volt még ilyen alacsonyan –
derült ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, októberi pártpreferencia-kutatásából.
Így mért a Nézőpont
Jelentősen megugrott áprilishoz képest Orbán Viktor támogatottsága. A miniszterelnököt most 43 százalék választaná kormányfőnek, míg fél éve csak 28 százalék tette volna ezt – többek között ez is kiderült a Nézőpont Intézet legfrissebb felméréséből.Az októberi vizsgálatot megelőző legutóbbi, júliusi pártpreferencia-kutatásához képest a Tárki a pártok támogatottságában jelentős elmozdulásokat talált, ami a Fidesz-KDNP eddig is számottevő előnyének további növekedését hozta. A két kutatás között eltelt a három hónap rendkívüli intenzív időszak volt a migránskrízis révén, amelyből, úgy tűnik,
a kormánypártok jelentősen profitáltak,
a szocialista párt veszített, a többi párt népszerűségére pedig nem volt mérhető hatással.
Az októberre összegyűlt veszteség az MSZP-t valódi mélypontra juttatta: a Tárki 2000 januárja óta vezetett pártpreferencia-idősorában a szocialista párt még soha nem volt az idén októberi 7 százalékkal megegyezően alacsony szinten és a pártválasztók körében most mért 14 százalékot is csak egyszer, 2010 novemberében érte el.
Ami a pártok népszerűségének pontos állását illeti, a teljes népességen belül a kormánypártok júliusban 22 százalékos, októberben már 28 százalékos támogatottságot értek el, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik népszerűsége változatlan, a nyári 13 százalék után e hónapban 12 százalékon áll.
A baloldali pártok közül
az MSZP 11 százalékról 7 százalékra esett,
a több párt támogatottsága pedig lényegében stagnál: az LMP mindkét hónapban 2 százalékot, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalék után 3 százalékot ért el októberben, míg az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért pedig külön-külön 1 százalékot kapott mind nyáron, mind pedig most ősszel.
Egyéb pártok összesen 1 százaléknyi szavazatot gyűjtöttek októberben. A teljes népességen belül csak a bizonytalanok és nem válaszolók tábora 45 százalék maradt, azaz közel minden második választópolgár nem tud vagy nem akar élni választójogával.
A pártválasztók körében
a Fidesz-KDNP a júliusi 39 százalék után jelentősen, 51 százalékra bővült.
Kihívói közül az MSZP 19 százalékról 14 százalékra esett, a Jobbik pedig 24 százalék után 23 százalékon áll októberben.
A többi pártot nézve a Demokratikus Koalíció 8 százalék után 6 százalékot kapna egy „most vasárnapi" országgyűlési választáson, az LMP júliusban és októberben egyaránt 4 százalékon állt, az Együtt 2 százalékot követően 1 százalékot, a Párbeszéd Magyarországért továbbra is 1 százalékos maradt. Egyéb pártok júliusban összesen 2 százaléknyi szavazatot kaptak volna, ami októberre 1 százalékra csökkent.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 53, a Jobbik 21, az MSZP 12, a DK 7, az LMP pedig 5 százalékon állt. A többi párt közül egyik sem éri el az öt százalékos küszöböt.